„Bármilyen meglepően hangzik, létezik olyan anyag, amely hasmenés és székrekedés ellen egyaránt hatásos: ez az útifűmaghéj, amelynek pozitív hatása elsősorban magas rosttartalmának köszönhető” – olvasható az élelmiszeripari trendekkel és kockázatfigyeléssel foglalkozó Rizikometer egyik Facebook-posztjában. Mint írták, ez az alapanyag 85 százalékban oldható rostokból áll, azonban nem csak az emésztést segítheti.
Mire jó az útifűmaghéj?
Az útifűmaghéjat a Plantago ovata nevű, főként Indiában termesztett gyógynövényből nyerik. Ezzel az alapanyaggal remekül dúsítható sok étel, de akár granulátum, kapszula vagy por formájában is fogyaszthatjuk ezt a fontos rostforrást. Az útifűmag rengeteg vizet képes felszívni, amelynek köszönhetően egy sűrű, viszkózus, az emésztésnek ellenálló vegyületté válik – derül ki a MedicalNewsToday ismertetőjéből. A cikk nyomán összegyűjtöttünk 8 nyomós érvet az útifűmaghéj fogyasztása mellett – a részleteket tartalmazó galériánk megnyitásához kattints az alábbi képre!
8 fotó
Mennyi útifűmaghéjat érdemes fogyasztani, és mire kell figyelni?
A Healthline cikke szerint az útifűmaghéj szokásos ajánlott adagja napi 7-14 gramm, egyes kutatások azonban azt javasolják, hogy legalább napi 20-25 grammot vigyél be belőle, plusz 500 milliliter víz elfogyasztása mellett. A nőknek ugyanis 25, a férfiaknak pedig 38 gramm rost bevitele javasolt naponta – ám sokan ennek csak a töredékét érik el.
A rostbevitel növelése mellett nagyon fontos a bőséges folyadékfogyasztásra is odafigyelni. A sok rost ugyanis túl kevés ivás esetén csak még nehezebbé teheti a székletürítést, tehát pont a várt hatás ellenkezőjét éred el vele. Gyomor- és bélrendszeri betegségek fennállása esetén azt javasoljuk, hogy konzultálj orvosoddal, mielőtt beillesztenéd a mindennapi étrendedbe az útifűmaghéjat.
Kinek nem ajánlott az útifűmaghéj, és milyen mellékhatásai lehetnek?
Az útifűmaghéj fogyasztása nem ajánlott, ha a bélrendszeredben szűkület (sztenózis) van. Szélsőséges esetben ugyanis a nagy mennyiségű sűrű, viszkózus vegyület elzáródást okozhat a bél szűkebb szakaszain.
Ha eddig rostszegény étrendet követtél, csak fokozatosan növeld a bevitelt. De még nagy odafigyelés mellett is kiválthat néhány melléhatást az útifűmaghéj, például az alábbiakat:
- puffadás, fokozott gázképződés,
- hasi fájdalom és görcsök,
- hasmenés,
- laza széklet,
- gyakoribb székletürítés,
- hányinger és hányás.
