- Az asztmagyógyszer adagjának emelése akkor válhat szükségessé, ha gyakoribbá válnak a tünetek vagy romlik a beteg állapota.
- A gyógyszerek dózisának csökkentése csak tartósan stabil állapot esetén, orvosi felügyelet mellett javasolt.
- Az inhalációs szteroidokat nem szabad önállóan elhagyni, mert ez növelheti az állapotromlás kockázatát.
Előfordulhat, hogy az asztmás beteg azt veszi észre, hogy egyre gyakrabban fullad és a korábbinál nehezebben bírja a lépcsőzést, vagy éppenséggel úgy érzi, hogy már nincs is asztmás tünete. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, a Tüdőközpont-Prima Medica szakértője szerint bizonyos esetekben indokolt lehet az asztmagyógyszer típusának vagy dózisának változtatása, erről azonban nem szabad önállóan, nem a saját elképzelésünk vagy a mesterséges intelligencia tanácsai alapján döntenünk.
Mikor kell emelni az asztmagyógyszer adagját?
Az asztma kezelését alapvetően akkor szükséges módosítani, ha a jelenlegi terápia már nem biztosít megfelelő tüneti kontrollt, egyre több a panasz, romlik a beteg életminősége, vagy megnő a súlyos asztmás rohamok kockázata. Ugyanis a kezelés célja, hogy a beteg lehetőleg panaszmentes legyen, fizikai aktivitását ne korlátozza a betegség, és minél kisebb legyen a súlyos fellángolások, illetve a tartós légzésfunkció-romlás veszélye.
A tüdőgyógyász elmondása szerint az alábbi esetekben merülhet fel a dózisemelés lehetősége:
- Ha gyakoribbá válnak a tünetek: A beteg hetente többször tapasztal köhögést, sípoló légzést, mellkasi szorítást vagy nehézlégzést, különösen éjszaka vagy fizikai terhelés során.
- Ha gyakoribbá válik a rohamoldó használata: Ha a korábbinál gyakrabban van szükség gyors hatású hörgőtágítóra, az a nem megfelelő asztmakontroll jele lehet.
- Ha éjszakai panaszok jelentkeznek: Az asztma miatt a beteg rendszeresen felébred, vagy nehezebben tud visszaaludni.
- Ha csökken a terhelhetőség: A beteg a légúti tünetek miatt már a mindennapi tevékenységeket, a sportolást vagy a lépcsőzést is nehezebben végzi el.
- Súlyosbodik a betegség: Asztmás exacerbáció, vagyis hirtelen állapotromlás következik be, és emiatt esetleg sürgősségi ellátásra vagy kórházi kezelésre is szükség van.
Mikor lehet csökkenteni az asztmagyógyszer dózisát?
Ha az asztma hosszabb ideje jól kontrollált, a beteg tünetmentes, vagy csak minimális panaszai vannak, illetve a légzésfunkciója is megfelelő és stabil, mérlegelhetjük a gyógyszeres kezelés fokozatos csökkentését. Ennek célja a legkisebb még hatékony gyógyszeradag megtalálása, a mellékhatások kockázatának mérséklése mellett. Az inhalációs szteroidtartalmú kezelést azonban nem szabad önállóan, hirtelen elhagyni. Bizonyos esetekben az asztmagyógyszerek teljes elhagyása is lehetséges, de csak ritkán, és kizárólag orvosi mérlegelés alapján, az egyéni rizikótényezők ismeretében. Gyermekkori asztmánál például előfordulhat, hogy a tünetek a növekedéssel, a légutak fejlődésével jelentősen enyhülnek, vagy akár hosszú időre megszűnnek. Számolni kell azonban azzal is, hogy az asztma későbbi visszatérésének lehetősége fennmarad. Az asztma krónikus légúti gyulladással járó betegség, amelynek tünetei hosszabb időre akár teljesen megszűnhetnek, ez azonban nem feltétlenül jelenti a betegség gyógyulását” – magyarázta dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász.
Milyen gyakran kell kontrollvizsgálatra menni asztma esetén?
A GINA, vagyis a Global Strategy for Asthma Management and Prevention 2026-os ajánlása szerint a kezelés megkezdése vagy módosítása után általában 1-3 hónapon belül, ezt követően pedig rendszerint 3-12 havonta indokolt az ellenőrzés. Az állapot erős romlása esetén viszont ennél hamarabb – lehetőleg egy héten belül – szükséges egy kontrollvizsgálat, illetve bizonyos esetekben sürgősségi ellátásra is szükség lehet. Azonban még ilyen esetben is fontos, hogy mindig a kezelőorvos döntsön a megfelelő kezelésről, a tünetek, a légzésfunkció és az egyéni kockázati tényezők figyelembevételével.
Forrás: Tüdőközpont – Prima Medica
