„A retek csípőssége akkor jelentkezik, amikor felszeleteljük vagy beleharapunk. Ilyenkor a benne lévő anyagok reakcióba lépnek egymással, és olyan vegyületek keletkeznek, amelyek csípős ízt adnak. (…) Ez a növény természetes védekező mechanizmusa a kártevők ellen” – osztotta meg nemrég Facebook-követőivel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
Így lesz csípős a retek
A retekben glükozinolátok – mustárolaj-glikozidok –, valamint mirozináz enzimek találhatók. Ezek alapvetően – „nyugalmi állapotban” – egymástól elkülönülve vannak jelen a zöldségben, a növény megsérülésekor azonban összekeverednek és reakcióba lépnek egymással. Ez eredményezi a csípős ízt, amely egyes kártevőket például el is tántorít a növény további dézsmálásától.
A csípősség mértéke egyébként elég sok tényezőtől függ, például
- a retek fajtájától,
- a termesztés körülményeitől,
- az érettségtől.
Hő hatására azonban ezek az anyagok lebomlanak, főzéssel vagy sütéssel tehát enyhíthető a retek csípőssége – jegyezték meg posztjukban a szakemberek.
Ne dobd ki a levelét, ehető!
Ahhoz, hogy a retek sokáig roppanós maradjon, azt ajánlják a szakértők, hogy amint hazavittük a zöldséget, azonnal vágjuk le a leveleit, különben elvonja a nedvességet a gumóktól, amelyek így gyorsabban megfonnyadnak. Az eltávolított leveleket azonban nem kell feltétlenül kidobni, ugyanis sokféle egészséges finomság készíthető belőlük – hívta fel a figyelmet egyik Facebook-bejegyzésében az élelmiszeripari trendekkel és kockázatfigyeléssel foglalkozó Rizikometer.
„Sajnos a hagyományos termesztésű retek leveleiben többnyire igen magas a növényvédőszer-maradékok mennyisége: egy 2024-es vizsgálat során a reteklevelekben átlagosan 14-szer annyi növényvédő szert találtak, mint a gyökérzöldségben. Az ilyen retek levele éppen ezért étkezésre nem ajánlott. Más a helyzet ugyanakkor a vegyszermentes termesztésű bio retekkel, annak levele ugyanis túl értékes ahhoz, hogy a szemétbe kerüljön” – magyarázták a német ÖkoTest cikkére hivatkozva.
A reteklevél sokféle ételhez kiváló alapanyag lehet. Használhatod például
- salátákhoz,
- főételek díszítéséhez,
- smoothie-hoz, banánnal, almával vagy naranccsal társítva,
- párolva, például spenót helyett,
- köretként, például lazac mellé,
- tésztákhoz,
- rakott ételekhez,
- pesztóalapanyagként,
- krémlevesként.
„Bárhogy is készítjük azonban el, a legfontosabb, hogy a leveleket felhasználás előtt mindig alaposan mossuk meg, és csak a friss, zsengébb részeket használjuk fel” – jegyezték meg.
