Ortopédia : Meniszkuszsérülés
A hosszan tartó fájdalom és a mozgáskorlátozottság hátterében leggyakrabban a csont- és izomrendszer betegségei állnak. A csontok, izmok és ízületek sérülései rendkívül gyakoriak, súlyosságuk az enyhe izomhúzódásoktól az ízületi szalaghúzódásokon, ízületi ficamokon át egészen a csonttörésekig terjed. Az erős mechanikai hatás következtében kialakuló sérülés helyreállítása az ortopédia traumatológiai ágának feladata.
Meniszkuszsérülés tünetei és kezelése
Mi a meniszkuszsérülés?
A meniszkuszok a térdízület belsejében helyezkednek el, a sípcsont ízületi felszínén, arra szorosan tapadnak. Kollagénrostokból, kötőszövetből és közéjük beépülő porc-sejtekből állnak. A kollagénrostok két fő lefutási irányt követnek.
Tünetek
Maradt még kérdése? Beszéljen szakorvossal!
Foglalás csupán néhány kattintással!
Megnézem az orvosokat
Az erősebb rostok a meniszkuszok formáját követik a rögzüléseik között, a gyengébb rostjaik sugárirányban, egy képzeletbeli középpont felé tartanak, átszőve a hosszanti rostokat. Ebből következik, hogy ívszerű, hosszanti meniszkuszszakadás könnyebben keletkezik, mint harántszakadás. Megkülönböztetünk a sípcsont belső felszínén megtapadó és azon elcsúszható félhold alakú belső (mediális) meniszkuszt, és egy közel kör alakú külső (laterális) meniszkuszt. A félhold alakú meniszkusz mediális a belső oldalszalaggal összenőtt, ezért nem olyan mozgékony, mint a laterális meniszkusz, amely nem nőtt össze a külső oldalszalaggal. A klinikumban a meniszkusz elülső és hátsó szarvát különböztethetjük meg.
A meniszkuszsérülés okai
A meniszkusz sérülései tartós, túlzott igénybevétel vagy koordinálatlan mozgások kapcsán keletkezhetnek. Jó példa erre, amikor a talp letapad, az egész test és a térd kifelé fordul, és egyidejűleg a térd behajlik. Meniszkuszsérülésre hajlamosító tényezők között meg lehet említeni bizonyos foglalkozásokat: bányász, parkettázómunkás, katona stb. Ilyenkor a térdízület munka közben kényszerhelyzetbe kerül, és a meniszkuszporcban degeneráció következik be, ezért egy kisebb baleset is elég ahhoz, hogy meniszkuszsérülés keletkezzen. Meg lehet említeni olyan veleszületett térd- és alsó végtagi rendellenességeket is, amelyek hajlamosítanak meniszkusz sérülésekre, például laza térd, óláb, x-láb.
A fentebb leírtakból következik, hogy leggyakrabban a mediális meniszkusz sérülése következik be, amikor hajlított térd mellett a lábszár kifelé fordul és eltávolodik a test középpontjától, és a belső meniszkusz a térd közepe felé és hátrafelé húzódik. A térd kinyújtásakor a meniszkusz belső része az ízfelszínek közé ékelődik, a külső része, amely a tokkal és a belső oldalszalaggal összefüggésben van, a tok és az oldalszalag húzó hatására leszakad a beékelődött belső részről. Így a leggyakoribb kosárfülszerű szakadásról beszélünk. Lehetséges az is, hogy nem egyszeri trauma következménye egy meniszkuszsérülés, hanem ismétlődő traumák hozzák létre. Erős térdhajlítás, guggolás, tánc is okozhatja, mikor az ízfelszínek összenyomják a meniscust. A mediális meniszkuszsérülés 20-szor gyakoribb, mint a laterális, mert rögzítettebb, és az elülső tok is gyengébb.
A meniszkuszsérülés tünetei
- Mozgáskorlátozottság: a térdízület kb. 150 foknyira hajlított helyzetbe kerül, amelyből nem lehet kinyújtani. A hajlítás szabad marad, nyújtási kísérletre fájdalom jelentkezik az ízületi résben.
- Jellemző fájdalom az ízületi rés beszűkítését célzó mozgásra.
- Jellemző az ízületi rés nyomásra történő érzékenysége.
- Térdzörejek keletkezhetnek, amelyek csak nagy gyakorlattal lehet helyesen értékelni.
- Fájdalom a lábszár ki- és befelé forgatásakor. Ez a tünet különböző helyzetekben vizsgálható.
- Ízületi folyadék: Akut meniszkuszsérülés esetén, amennyiben a szalagok és az ízületi tok belső felszínét borító savós hártya is sérül, vérömleny keletkezik. Ha régebben fennálló meniszkuszszakadásról van szó, akkor savós ízületi ömlenyt találunk a savós hártya gyulladása miatt.
A meniszkuszsérülés diagnózisa
Meniszkuszsérülések diagnosztikája, felismerése:
- Röntgenfelvétel alapján csak akkor lehet felismerni, ha a térdízületet levegővel vagy kontrasztanyaggal töltik fel – ezt az eljárást már nem alkalmazzák. De minden térdsérülés esetén röntgenfelvételt kell készíteni, hogy kizárhassák a csontdarabok letörését és a szalagok csontos kiszakadását.
- Fizikális vizsgálat az előzőekben leírt tünetek alapján.
- Ultrahangvizsgálat: csak rendkívül gyakorlott szakember értékelheti.
- MRI-vizsgálat: ez a legmodernebb és a leggyakrabban alkalmazható veszélytelen eljárás.
- Arthroscopia: amennyiben friss sérülés történik, és ízületi vérömlenyt találnak, minél hamarabb arthroscopos vizsgálatot kell végezni. Ez egy speciális térdsebészeti, altatásban vagy megfelelő érzéstelenítésben elvégzett műtét, amelynek során speciális műszerek segítségével gyakorlatilag egy mini kamerát juttatnak a térdízületbe és a hozzá kapcsolt képernyő segítségével alaposan és precízen átvizsgálják a térdízületet. Speciális műszerek segítségével a leszakadt meniszkuszt el tudják távolítani, az ízületet át tudják öblíteni. Ma már számtalan térdsebészeti műtétet el tudnak végezni arthroscop segítségével (pl. elülső keresztszalagpótlás).
A Meniszkusz-sérülés kezelése
A sérült meniszkusz az esetek túlnyomó többségében nem gyógyul meg konzervatív kezeléssel (térdrögzítő tok, rugalmas pólya, gipsz stb.). A legtöbb esetben műtét szükséges, amelynek során ma már csak az előzőekben leírt arthroscopos eljárással a sérült meniscus-részletet el kell távolítani, és speciális esetekben megkísérelhető a nagy alappal rendelkező sérült meniszkuszok visszavarrása.
Az arthroscopos eljárás óriási előnye, hogy az ízületet nem kell feltárni, a sérült gyorsan rehabilitálódik, gyorsabban visszamehet dolgozni, hamarabb sportolhat. Az ilyen sérült két nappal a műtét után a saját lábán távozik a kórházból. Rögtön elkezdheti az izometriás gyakorlatokat, és ha más szalag- és ízületi sérülése nem történt, két-három hét múlva dolgozhat, sportolhat.
A meniszkuszsérülés megelőzése
Rendszeres testmozgás, a térdízületi szalagrendszer és a combizomzat erősítése. Mindenki a korának és testsúlyának, valamint az edzettségi állapotának megfelelő mozgást végezzen. Kerüljük a szokatlan testhelyzeteket és sportokat. Sportolás előtt 20 perces bemelegítő gyakorlatokat kell végezni, hogy ráhangolódjanak ízületeink az esetleges megerőltető mozgásra. Nagyon fontos a megfelelő cipő használata is az egyes sportfajtákhoz.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+10 °C
Minimum:
+5 °C
Többnyire erősen felhős vagy borult idő várható, időszakos vékonyodás, szakadás egyre inkább csak északkeleten fordulhat elő. Reggel, délelőtt átmenetileg kevesebb helyen eshet, majd a déli óráktól a keleti részeket leszámítva ismét egyre többfelé várható időszakos eső. A keleties irányú szelet helyenként élénk, a hegyekben erős lökések kísérhetik, majd északi, északkeleti irányba fordul az áramlás.A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 12 fok között alakul, de a keleti naposabb részeken ennél néhány fokkal magasabb értéket is mérhetünk. Késő este 3, 9 fok valószínű. A frontra érzékenyeknél gyakrabban fordulhat elő fejfájás, migrén, fáradékonyság, levertség.
