Ortopédia : Meniszkusz-sérülés
A hosszan tartó fájdalom és a mozgáskorlátozottság hátterében leggyakrabban a csont- és izomrendszer betegségei állnak. A csontok, izmok és ízületek sérülései rendkívül gyakoriak, súlyosságuk az enyhe izomhúzódásoktól az ízületi szalaghúzódásokon, ízületi ficamokon át egészen a csonttörésekig terjed. Az erős mechanikai hatás következtében kialakuló sérülés helyreállítása az ortopédia traumatológiai ágának feladata.
Meniszkusz-sérülés tünetei és kezelése
Mi Meniszkusz-sérülés?
A köznyelvben porcleválásokat szoktak említeni, a mai szóhasználatban már helyesebben meniscus-sérülésekre gondolunk.
Tünetek
A meniscusok a térdízület belsejében helyezkednek el, a sípcsont ízületi felszínén, arra szorosan tapadnak. Kollagénrostokból, kötőszövetből és közéjük beépülő porc-sejtekből állnak. A kollagénrostok két fő lefutási irányt követnek.
Az erősebb rostok a meniscusok formáját követik a rögzüléseik között, a gyengébb rostjaik sugárirányban, egy képzeletbeli középpont felé tartanak, átszőve a hosszanti rostokat. Ebből következik, hogy ívszerű, hosszanti meniscus-szakadás könnyebben keletkezik, mint harántszakadás. Megkülönböztetünk a sípcsont belső felszínén megtapadó és azon elcsúszható félhold alakú belső (mediális) meniscust és egy közel kör alakú külső (laterális) meniscust. A félhold alakú meniscus mediális a belső oldalszalaggal összenőtt, ezért nem olyan mozgékony, mint a laterális meniscus, amely nem nőtt össze a külső oldalszalaggal. A klinikumban a meniscus elülső és hátsó szarvát különböztethetjük meg.
A Meniszkusz-sérülés okai
A meniscus sérülései tartós, túlzott igénybevétel vagy koordinálatlan mozgások kapcsán keletkezhetnek. Jó példa erre, amikor a talp letapad, az egész test és a térd kifelé fordul, és egyidejűleg a térd behajlik. Meniscus-sérülésre hajlamosító tényezők között meg lehet említeni bizonyos foglalkozásokat: bányász, parkettázómunkás, katona stb. Ilyenkor a térdízület munka közben kényszerhelyzetbe kerül, és a meniscus-porcban degeneráció következik be, ezért egy kisebb baleset is elég ahhoz, hogy meniscus-sérülés keletkezzen. Meg lehet említeni olyan veleszületett térd- és alsó végtagi rendellenességeket is, amelyek hajlamosítanak meniscus sérülésekre, például laza térd, óláb, x-láb.
A fentebb leírtakból következik, hogy leggyakrabban a mediális meniscus sérülése következik be, amely hajlított térd mellett a lábszár kifelé fordul és eltávolodik a test középpontjától, és a belső meniscus a térd közepe felé és hátrafelé húzódik. A térd kinyújtásakor a meniscus belső része az ízfelszínek közé ékelődik, a külső része, amely a tokkal és a belső oldalszalaggal összefüggésben van, a tok és az oldalszalag húzó hatására leszakad a beékelődött belső részről. Így a leggyakoribb kosárfülszerű szakadásról beszélünk. Lehetséges az is, hogy nem egyszeri trauma következménye egy meniscus-sérülés, hanem ismétlődő traumák hozzák létre.
Erős térdhajlítás, guggolás, tánc is okozhatja, mikor az ízfelszínek összenyomják a meniscust. A mediális meniscus-sérülés 20-szor gyakoribb, mint a laterális, mert rögzítettebb, és az elülső tok is gyengébb.
A Meniszkusz-sérülés tünetei
- Mozgáskorlátozottság: a térdízület kb. 150 foknyira hajlított helyzetbe kerül, amelyből nem lehet kinyújtani. A hajlítás szabad marad, nyújtási kísérletre fájdalom jelentkezik az ízületi résben.
- Jellemző fájdalom az ízületi rés beszűkítését célzó mozgásra.
- Jellemző az ízületi rés nyomásra történő érzékenysége.
- Térdzörejek keletkezhetnek, amelyek csak nagy gyakorlattal lehet helyesen értékelni.
- Fájdalom a lábszár ki- és befelé forgatásakor. Ez a tünet különböző helyzetekben vizsgálható.
- Ízületi folyadék. Akut meniscus sérülés esetén, amennyiben a szalagok és az ízületi tok belső felszínét borító savós hártya is sérül, vérömleny keletkezik. Ha régebben fennálló meniscus szakadásról van szó, akkor savós ízületi ömlenyt találunk a savós hártya gyulladása miatt.
A Meniszkusz-sérülés diagnózisa
Meniscus-sérülések diagnosztikája, felismerése
- Röntgenfelvétel alapján csak akkor tudjuk felismerni, ha a térdízületet levegővel vagy kontrasztanyaggal töltjük fel, ezt az eljárást már nem alkalmazzuk. De minden térdsérülés esetén röntgenfelvételt kell készítenünk, hogy kizárhassuk a csontdarabok letörését és a szalagok csontos kiszakadását.
- Fizikális vizsgálat az előzőekben leírt tünetek alapján.
- Ultrahangvizsgálat: csak rendkívül gyakorlott szakember értékelheti.
- MRI-vizsgálat: ez a legmodernebb és a leggyakrabban alkalmazható veszélytelen eljárás.
- Arthroscopia: amennyiben friss sérülés történik, és ízületi vérömlenyt találunk, minél hamarabb arthroscopos vizsgálatot kell végeznünk. Ez egy speciális térdsebészeti műtét, altatásban vagy megfelelő érzéstelenítésben elvégzett eljárás, amelynek során speciális műszerek segítségével gyakorlatilag egy mini kamerát juttatunk a térdízületbe és a hozzá kapcsolt képernyő segítségével alaposan és precízen átvizsgálhatjuk a térdízületet. Speciális műszerek segítségével a leszakadt meniscust el tudjuk távolítani, az ízületet át tudjuk öblíteni. Ma már számtalan térdsebészeti műtétet el tudunk végezni arthroscop segítségével (pl. elülső keresztszalagpótlás).
A Meniszkusz-sérülés kezelése
A sérült meniscus az esetek túlnyomó többségében nem gyógyul meg konzervatív kezeléssel (térdrögzítő tok, rugalmas pólya, gipsz stb.).
A legtöbb esetben műtét szükséges, melynek során ma már csak az előzőekben leírt arthroscopos eljárással a sérült meniscus-részletet el kell távolítani, és speciális esetekben megkísérelhető a nagy alappal rendelkező sérült meniscusok visszavarrása.
Az arthroscopos eljárás óriási előnye, hogy az ízületet nem kell feltárni, a sérült gyorsan rehabilitálódik, gyorsabban visszamehet dolgozni, hamarabb sportolhat. Az ilyen sérült két nappal a műtét után a saját lábán távozik a kórházból. Rögtön elkezdheti az izometriás gyakorlatokat, és ha más szalag- és ízületi sérülése nem történt, két-három hét múlva dolgozhat, sportolhat.
A Meniszkusz-sérülés megelőzése
Rendszeres testmozgás, a térdízületi szalagrendszer és a combizomzat erősítése. Mindenki a korának és testsúlyának, valamint az edzettségi állapotának megfelelő mozgást végezzen. Kerülje a számára szokatlan testhelyzeteket és sportokat. Sportolás előtt 20 perces bemelegítő gyakorlatokat kell végezni, hogy ráhangolódjanak ízületeink az esetleges megerőltető mozgásra. Nagyon fontos a megfelelő cipő használata az egyes sportfajtákhoz.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+3 °C
Minimum:
-1 °C
A szakadozott felhőzet mellett inkább csak rövid napos periódusokra kell számítani, de csapadék nem várható. Az északnyugati, nyugati szél az Észak-Dunántúlon és az északkeleti tájakon átmenetileg megélénkülhet. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 1 és 5 fok között alakul. Ma is kettős fronthatásban lesz részünk.
