A szellentés az emésztés természetes része. Akkor történik, amikor a lenyelt levegő vagy a bélbaktériumok által termelt gáz áthalad a beleken és távozik a szervezetből.
Okok, amik miatt megváltozhat a szellentés
A legtöbb ember naponta 5-15 alkalommal szellent. Egy-egy szelesebb nap oka gyakran az étrendben, az étkezési szokásokban vagy a bélrendszer változásaiban keresendő.
Lenyelt levegő
Az evés és ivás közben lenyelt levegő gyakori oka a szellentésnek. Ez akkor fordul elő, ha gyorsan rágunk, szívószállal iszunk vagy evés közben beszélünk. Ha ez a levegő nem böfögéssel távozik vagy nem szívódik fel, akkor áthalad az emésztőrendszeren, és végül bélgázként távozik.
Rostban gazdag ételek
A rost fontos az egészséges bélműködéshez, de a vastagbélben élő baktériumok fermentálják, ami melléktermékként gázt termel. Különösen rostban gazdag ételek:
- Bab.
- Brokkoli.
- Kelbimbó.
- Káposzta.
- Karfiol.
- Lencse.
- Teljes kiőrlésű gabonák.
Laktózérzékenység
A laktózérzékeny embereknél a tejtermékek hasonló hatást válthatnak ki, mint a rostok. Ha a szervezet nem termel elegendő laktázt – azt az enzimet, amely a tejcukrot bontja le –, a laktóz a vastagbélbe jut, ahol erjedésnek indul. Ez a folyamat gázt termel, ami puffadást és fokozott szellentést okozhat tejtermékek (pl. tej, sajt, joghurt, fagylalt) fogyasztása után - írja a VerywellHealth.com.
Mesterséges édesítőszerek
A cukormentes termékek néha fokozott gázképződést okozhatnak. A cukoralkoholok (például a xilit, az eritrit vagy a szorbit) olyan alacsony kalóriatartalmú édesítőszerek, amelyeket a vékonybél csak részben szív fel. A fel nem szívódó rész a vastagbélbe jut, ahol a bélbaktériumok fermentálják, és ez gázképződéssel jár.
Egyensúlyhiány a bélmikrobiótában
A trilliónyi baktérium a bélrendszerben nagyban befolyásolja, mennyi gáz termelődik. Ha a mikrobiom egyensúlyban van, az emésztés hatékonyabb. De ha az egyensúly felborul – például antibiotikumok, étrendváltozás vagy betegség miatt –, előfordulhat, hogy gyakoribb vagy erősebb szagú szellentést tapasztalsz.
Emésztőrendszeri betegségek, amelyek gázt okozhatnak
Előfordul, hogy a fokozott gázképződés nem csupán étrendi kérdés. Olyan állapotok, mint az irritábilisbél-szindróma (IBS), a cöliákia vagy a kontaminált vékonybél-szindróma (SIBO) mind okozhatnak túlzott gázképződést. Ezek a rendellenességek megváltoztatják, hogyan emésztődik és szívódik fel az élelmiszer, ami gyakoribb vagy kellemetlenebb szellentéshez vezethet.
Hormonális változások
A hormonok szintén hatással vannak arra, hogyan mozog az étel a bélrendszerben. A menstruáció, a terhesség vagy a menopauza során bekövetkező hormonális változások lassíthatják az emésztést és növelhetik a gázképződést. Ahogy öregszünk, a hormonális változások és az emésztőrendszer izomtónusának csökkenése szintén lassíthatja a bélmozgást, és több szellentéshez vezethet.
Mikor kell orvoshoz fordulni a szellentés miatt?
A legtöbb esetben a szellentés ártalmatlan, de néha problémára utalhat. Ha a gázképződés új keletű, súlyos, vagy fogyással, hasi fájdalommal, véres széklettel vagy székelési szokások változásával jár. Bár a túlzott gázképződés gyakori panasz, a gáz teljes hiánya – különösen hasi fájdalommal vagy puffadással együtt – szintén indokolhat orvosi vizsgálatot.
