Szúnyogcsípés: kiderült, miért viszket egyeseknek jobban

Miért van az, hogy míg az egyik embernek hatalmasra nő és folyamatosan viszket, más észre se veszi, ha megcsípte egy szúnyog? Egy amerikai kutatás most kiderítette.

Vannak, akik egyszerűen nem tudják abbahagyni a vakarózást, miután megcsípte őket egy szúnyog, ám olyan is van, aki meg se érzi. Most kiderült, hogy egy eddig fel nem ismert immunsejttípus lehet a felelős a szúnyogcsípés és más allergiás reakciók okozta viszkető érzésért számol be a Harvard Medical School és a Massachusetts General Hospital közös kutatásának eredményéről a Live Science.

szúnyogcsípés, vakarózik, vakarózás
Van, aki egész nyáron szenved a vérszívóktól. Fotó: Getty Images

Cél a viszketés elleni kezelések modernizálása

A bőr tele van szenzoros neuronokkal, vagyis olyan idegsejtekkel, amelyek érzékelik a környezet változásait, majd válaszul érzéseket, például fájdalmat váltanak ki. Amikor az ember potenciális allergénnel, például szúnyognyállal találkozik, ezek az idegsejtek érzékelik azt, és válaszként viszkető érzést közvetítenek. Segítenek a közeli immunsejtek aktiválásában is, így gyulladásos reakciót indítanak el, ami duzzanatot és bőrpírt eredményez. Az allergénekre reagáló immunsejtek ugyanakkor megváltoztathatják az idegek érzékenységét, így azok nagyobb vagy kisebb valószínűséggel reagálnak egy anyagra.

Mindannyiunknak vannak érzékelő neuronjaink, így érezhetjük a viszketést. Ám nem mindannyian vagyunk allergiásak, még akkor sem, ha ugyanazok az allergének vesznek körül minket

– fektette le a tanulmány vezető szerzője, Dr. Caroline Sokol.

Ez segíthet, ha elviselhetetlenül viszket a szúnyogcsípés. 

De vajon miért van az, hogy valakinek erősebben reagálnak az érzékelő neuronjai egy allergén hatására? Hogy ezt kiderítsék, Sokol és munkatársai egereket tettek ki egy papain nevű vegyületnek, amely viszkető érzést okoz. A vizsgálatban részt vevő laboratóriumi állatok különböző csoportjaiból különböző immunsejtek hiányoztak. A kutatók megállapították, hogy azok az egerek, amelyekből hiányzott egy bizonyos típusú T-sejt, nem vakaróztak a vegyi anyag hatására.

A kutatást azonban eddig csak egereken végezték, így a kutatók előtt még hosszú út áll, mire kideríthetik, hogy az emberi T-sejtek reagálnak-e és hogyan. Ezekre az adatokra szükség van ahhoz, hogy a felfedezést viszketés elleni kezelésekbe vagy olyan módszerekbe lehessen átültetni, amelyekkel meg lehet jósolni: kiknél áll fenn az allergia kockázata.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

napfogyatkozás
Napfogyatkozás 2026 – Vakságot is okozhat, ha holnap nem így nézel fel az égre
Hússzor károsabb a dohányzásnál, a magyarok többsége mégis csinálja
Idegkárosodást és szívritmuszavart is okozhat, ha így szeded a vitaminokat
hasnyálmirigy
Árt a hasnyálmirigynek, de napi szinten fogyasztjuk
agy egészsége
Agyi hanyatlás ellen: 5 mindennapi szokás, amelyet a neurológusok is ajánlanak
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +34 °C
Minimum: +20 °C

A fátyolfelhőzet mellett hazánk északnyugati felén erőteljes marad a gomolyfelhő-képződés, és kis eséllyel záporok, zivatarok átvonulása várható délnyugatról északkeleti irányba. A déli, délnyugati szél időnként megélénkül, zivatarok környezetében erős, viharos széllökések is lehetnek.Késő estére 26, 33 fok közé hűl le a levegő.A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 17 és 24 fok között várható. Csütörtökön még a melegedés határozza meg az orvosmeteorológiai helyzetet, ami a melegfrontra érzékenyek körében kellemetlen panaszokat idézhet elő.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

parlagfű
Parlagfű: bírságot kaphat, aki nem irtja. Igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod! A parlagfű-allergiáról és annak kezeléséről rengeteg tévhit kering. Vajon te felismered, mely állítások igazak és melyek hamisak?
kvíz
A nők 80 százalékát érinti, mégis kevesen tudják, mit kell tenni vele – Teszteld a tudásodat! Tisztában vagy a változókori hőhullámok rizikófaktoraival, tüneteivel és kezelési lehetőségeivel? Kvízünkben most letesztelheted a tudásodat!