Szúnyogcsípés: kiderült, miért viszket egyeseknek jobban

Miért van az, hogy míg az egyik embernek hatalmasra nő és folyamatosan viszket, más észre se veszi, ha megcsípte egy szúnyog? Egy amerikai kutatás most kiderítette.

Vannak, akik egyszerűen nem tudják abbahagyni a vakarózást, miután megcsípte őket egy szúnyog, ám olyan is van, aki meg se érzi. Most kiderült, hogy egy eddig fel nem ismert immunsejttípus lehet a felelős a szúnyogcsípés és más allergiás reakciók okozta viszkető érzésért számol be a Harvard Medical School és a Massachusetts General Hospital közös kutatásának eredményéről a Live Science.

szúnyogcsípés, vakarózik, vakarózás
Van, aki egész nyáron szenved a vérszívóktól. Fotó: Getty Images

Cél a viszketés elleni kezelések modernizálása

A bőr tele van szenzoros neuronokkal, vagyis olyan idegsejtekkel, amelyek érzékelik a környezet változásait, majd válaszul érzéseket, például fájdalmat váltanak ki. Amikor az ember potenciális allergénnel, például szúnyognyállal találkozik, ezek az idegsejtek érzékelik azt, és válaszként viszkető érzést közvetítenek. Segítenek a közeli immunsejtek aktiválásában is, így gyulladásos reakciót indítanak el, ami duzzanatot és bőrpírt eredményez. Az allergénekre reagáló immunsejtek ugyanakkor megváltoztathatják az idegek érzékenységét, így azok nagyobb vagy kisebb valószínűséggel reagálnak egy anyagra.

Mindannyiunknak vannak érzékelő neuronjaink, így érezhetjük a viszketést. Ám nem mindannyian vagyunk allergiásak, még akkor sem, ha ugyanazok az allergének vesznek körül minket

– fektette le a tanulmány vezető szerzője, Dr. Caroline Sokol.

Ez segíthet, ha elviselhetetlenül viszket a szúnyogcsípés. 

De vajon miért van az, hogy valakinek erősebben reagálnak az érzékelő neuronjai egy allergén hatására? Hogy ezt kiderítsék, Sokol és munkatársai egereket tettek ki egy papain nevű vegyületnek, amely viszkető érzést okoz. A vizsgálatban részt vevő laboratóriumi állatok különböző csoportjaiból különböző immunsejtek hiányoztak. A kutatók megállapították, hogy azok az egerek, amelyekből hiányzott egy bizonyos típusú T-sejt, nem vakaróztak a vegyi anyag hatására.

A kutatást azonban eddig csak egereken végezték, így a kutatók előtt még hosszú út áll, mire kideríthetik, hogy az emberi T-sejtek reagálnak-e és hogyan. Ezekre az adatokra szükség van ahhoz, hogy a felfedezést viszketés elleni kezelésekbe vagy olyan módszerekbe lehessen átültetni, amelyekkel meg lehet jósolni: kiknél áll fenn az allergia kockázata.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Ekkor kell átállítani az órákat – idén könnyű eltéveszteni
Ecet helyett így tüntesd el a vízkövet: pár perc alatt szinte magától leválik a vízforralóról
vizelés
Így kell helyesen pisilni – kövesd a szakértő útmutatását!
gyógyszerfelírás
Eldőlt, nagy változás jön a gyógyszerfelírásban – Hivatalosan is kihirdették
Az Alzheimer-kór 16 korai jele: nem mindig a feledékenység az első tünet
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +13 °C
Minimum: +4 °C

Egyre nagyobb területen szakadozik, gomolyosodik a felhőzet, kisüt a nap, de délután ismét gyakran zavarhatják gomolyfelhők a napsütést. Tovább csökken a csapadékhajlam, a nap első felében legkésőbb a Dunántúlon is megszűnik a gyenge eső, zápor. Az északias szél az ország nagy részén megélénkül, sőt helyenként erős, főként Vas és Zala nyugati részein viharos lökések is lehetnek.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 10 és 15 fok között valószínű.Késő estére 3 és 9 fok közé hűl a levegő. Markáns frontátvonulás nem várható.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Boldogság vagy stressz: melyik hormon irányít? – Kvíz A hormonok apró kémiai hírvivők, amelyek szinte minden testi és lelki folyamatunkat szabályozzák. De vajon melyik fajtájuk miért felel?
kvíz
Hány kalória van egy szelet pizzában? – Kalóriakvíz feketeöves diétázóknak A tudatos táplálkozás alapja, hogy tisztában legyünk azzal, mit és mennyit eszünk. A kalóriaszegény ételek megválasztása segíthet, ha a fogyás a cél.