Allergiás asztmáról beszélünk, ha az asztmás rohamokat a belélegzett allergénekre – például pollenekre, állatszőrre, penészgombaspórákra – adott immunreakció provokálja ki. Maga az asztma egy krónikus légzőszervi betegség, amely esetén a légutak túlságosan érzékenyek, így hétköznapi ingerekre is gyulladással reagálhatnak. Ilyenkor a hörgőnyálkahártya megduzzad, a hörgők pedig beszűkülnek a simaizmok görcsös összehúzódása miatt. Számos ilyen hétköznapi inger, úgynevezett trigger kiválthat gyulladást, legyen szó akár hideg levegőről, intenzív testmozgásról, erős érzelmi stresszhatásról, légszennyező anyagokról, vagy éppen bizonyos szagokról. A leggyakoribb triggernek ezzel együtt a légúti allergének számítanak. Így tehát az allergiás asztma egyben az asztma leggyakoribb megjelenési formája.
Az allergiás asztma tünetei
A légúti allergiák alapja az immunrendszer túlkapása. Allergia esetén szervezetünk védelmi rendszere veszélyes behatolóként azonosít és kezel olyan anyagokat, amelyek máskülönben ártalmatlanok az emberre nézve. A növényi pollenek tipikus példái ennek, hiszen önmagukban nem betegítenek meg. Ha viszont belélegezve immunválasz indul be ellenük, abból kellemetlen tünetek egész sora származhat. Sőt, mint azt ugye említettük, akár asztmás roham is felléphet az allergiás reakció következtében.
Ennek tünetei nem különböznek az egyéb okból fellépő asztmás rohamétól. A hörgők beszűkülése következtében erős légszomj, légzési nehézség, zihálás jelentkezik, amihez fulladás, köhögés, mellkasi szorító érzés társulhat. Jellemző továbbá a kilégzéskor hallható sípoló, fütyülő hang. Ami azonban mindenképpen árulkodó lehet allergiás asztma esetén, az az egyidejűleg tapasztalható allergiás reakció, illetve annak tünetei:
- tüsszögés,
- orrfolyás,
- szem- és orrviszketés,
- erős könnyezés,
- orrdugulás.
Pollenallergia esetén jellemző, hogy a tünetek szezonálisan, az év egy adott szakában jelentkeznek, amikor az adott növény virágzik. Parlagfű-allergiásoknál például általában az augusztus-szeptember közötti időszak a legmegterhelőbb panaszok szempontjából. Más légúti allergiák esetében viszont, mint akár a penészgomba- vagy a háziporatka-allergia, egész évben fel-fellángolhatnak a tünetek. Allergiás asztma kialakulhat már korábban fennálló asztma nyomán, de fordítva, allergia szövődményeként is.
Kezelési lehetőségek
Amennyiben tüneteink alapján felmerül az allergiás asztma gyanúja, mindenképpen javasolt orvoshoz fordulni, aki a megfelelő vizsgálatok révén segít felállítani a helyes diagnózist. Noha sem az asztma, sem az allergia nem gyógyítható, a megfelelő módszerekkel mindkettő kordában tartható, illetve megelőzhetők a tünetek és rohamok. Pollenallergiásoknál például egyszerű életmódbeli óvintézkedések is segíthetnek mérsékelni a szervezetüket érő pollenterhelést, továbbá sokaknál tartós megoldást, akár teljes tünetmentesség biztosíthat az immunterápia. Ezenkívül kiemelt szerep jut a szakember által javasolt, személyre szabott asztmakezelésnek a megfelelő gyógyszerek szedése révén.
