A szellentés szaga nagyban függ mind az étkezésünktől, mind emésztőrendszerünk aktuális állapotától – írja Clare Collins, a Newcastle-i Egyetem táplálkozástudományi szakértője a The Conversation oldalán megjelent cikkében. Hasmenéssel járó gyomor-bél hurut esetén az emésztetlen táplálék és a kórokozók felelősek a kellemetlen szagokért. Ugyanakkor egészségesen is hol jobban, hol kevésbé bűzösek lehetnek a kijutó bélgázok.
Ezek a gázok az elfogyasztott étel emésztése során termelődnek annak lebomlása során. Legtöbbjük teljesen szagtalan, mint például a szén-dioxid, a nitrogén, a hidrogén és a metán. Amennyiben ezek dominálnak, a szellentés teljesen észrevétlen maradhat. Egészen más azonban a helyzet, ha hidrogén-szulfid is nagyobb mennyiségben elegyedik benne, amely egy záptojás szagú gáz – már csak azért is, mert a záptojásokban is jelen van. Emiatt fordulhat elő tehát, ha egy-egy alkalommal muszáj azonnal ablakot nyitni, amikor könnyít magán az ember.
Étrendünk nagyon meghatározó ebből a szempontból. Minél több kén van ugyanis a tányérunkra kerülő ételben, annál több hidrogén-szulfid termelődik a bélrendszerünkben. Különösen gazdag kénben néhány olyan zöldségféle, mint például a brokkoli, a kelbimbó, a karfiol, a káposzta, a kelkáposzta és a fehérrépa. A húsokban szintén előfordul ez a kémiai elem, ráadásul, ha egyszerre egy jó nagy szelet sültet falunk be, azzal emésztésünk is nehezebben boldogul. Az emésztési folyamat során a gyomorból előbb a vékony-, majd a vastagbélbe jut a táplálék. Ott aztán a kéntartalmát a bélflóra baktériumai kezdik lebontani, hidrogén-szulfidot előállítva. Ha pedig ugye az nagy mennyiségben felszaporodik, a szellentés is igen bűzössé válik tőle.
Miért érződik néha melegnek?
Cikkében Collins arra a kérdésre is választ ad, hogy időnként miért érződik szokatlanul melegnek a szellentés. Szerinte ebben egyrészt közrejátszhat a testünk belső hőmérséklete és a külső környezeti hőmérséklet közötti különbség, főként, ha hidegben tartózkodunk. Szervezetünk ugyanis állandó 37 fok körüli belső hőmérsékletet igyekszik fenntartani, amelyet természetesen a bélrendszerünkben termelődő gázok is átvesznek. A végbélnyílás körüli bőrfelület viszont hűvösebb lehet, így a kiáramló szellentést is melegnek érzékeljük itt.
Egy másik lehetséges magyarázat nem is annyira a hőmérséklettel áll összefüggésben, mint inkább egyfajta égő érzéssel. Ezt a csípős ételek, pontosabban a csípősséget adó kapszaicin okozza. A kapszaicin – mennyiségétől függően – már evés közben is égetheti a szánkat, ha pedig egy igazán erős ételt fogyasztottunk el, akkor egy része a vastagbélen is átjuthat. A mellékhelyiségben aztán pontosan ugyanazon az elven vált ki égő érzést az alfelünknél, mint ahogyan a szánkat is csípte előzőleg.
