Az érzelmi intelligencia azt jelenti, hogy felismerjük az érzelmeket - a sajátunkat és másokét egyaránt -, illetve kezelni és befolyásolni is tudjuk ezeket. Ennek pedig mind a magánéletben, mind a hivatásunkban fontos szerep juthat. Egy új kutatás szerint azonban az érzelmi intelligenciát arra is felhasználhatjuk, hogy felismerjük a különböző fizikai-, mentális- vagy érzelmi stressz indikátorait a hétköznapok során.
Hogyan fejleszthető az érzelmi intelligencia?
A tudósok szerint nemcsak mérhető, hogy ki mennyire képes felismerni és kezelni a saját vagy mások érzelmeit, hanem fejleszthető is ez a képesség. Az első lépés a pszichológusok szerint az, ha tisztában vagyunk az érzelmeinkkel, és azzal, hogy velük együtt kell dolgoznunk, nem pedig ellenük. Ezt a gyakorlatban úgy tehetjük meg, ha érdeklődően állunk a saját, stresszre adott fiziológiai válaszreakcióinkhoz és elfogadjuk az érzelmeinket - ahelyett, hogy el akarnánk határolni magunkat ezektől.
Egy kis stressz még akár jót is tehet a produktivitásnak és a kreativitásnak, de ha ennél többről van szó, ráadásul rendszeresen, az már rosszul sülhet el. Aki gyakran érez szorongást a munkája miatt, ugyanakkor nem lát maga előtt nap mint nap egy célt, az kevésbé lesz elégedett a munkájával és hosszabb távon a motivációja is jelentősen lecsökken. Épp ez a motivációhiány még tovább fokozza a stresszt - így hát a szakértők szerint jobban tesszük, ha gyorsan új célokat tűzünk ki magunk elé, amelyek tényleg ösztönzőleg hatnak. Ez lehet bármi, például egy kihívást jelentő szakmai feladat teljesítése. De akár az is segíthet, ha újra felidézzük magunkban, miért választottuk a hivatásunkat.
Így lehetünk empatikusabbak
A kutatók szerint az empátia is fejleszthető, és érdemes ezen is dolgozni, mert az empatikusabb embereknek figyelemreméltóbb az érzelmi intelligenciájuk. Próbáljunk hát empatikusabbá válni, amiben két egyszerű dolog segíthet. Az első, hogy figyeljünk másokra. Próbáljuk meg leolvasni az arcukról, hogy épp jó napjuk van-e, vagy valami nyomasztja őket. Ezután beszélgessünk velük és szenteljük nekik a teljes figyelmünket.
A másik dolog pedig, hogy tegyük fel magunkban a kérdést: hogy néz ki a probléma a másik szemszögéből? Míg ezen gondolkodunk, bele is képzeljük magunkat az ő helyzetébe. Ha másokra helyezzük a fókuszt, az nemcsak az ő helyzetüket segít jobban átlátni, hanem azt is megtanulhatjuk, hogyan válthatunk perspektívát bizonyos helyzetekben. És idővel a stresszre adott válaszreakcióinkat is jobban megtanulhatjuk szabályozni.
Forrás: thriveglobal.com
