Különösen a COVID-járvány óta az emberek több csomagolt és feldolgozott élelmiszert, több műanyagot, és általánosságban is több terméket használnak, így a mérgező – és főleg az élelmiszerekkel érintkező – vegyi anyagoknak való kitettségünk továbbra is aggasztó. Ezek közül a biszfenol nevű vegyületcsalád az egyik legnagyobb mennyiségben gyártott kemikália, évente hozzávetőlegesen több mint 3 millió tonnát állítanak elő belőle a világon. Polikarbonát műanyagok és epoxigyanták előállítására használják. Ezeket az élet számos területén alkalmazzák, a műszaki cikkektől a konyhai termékekig, autóalkatrészekig, de a textilipari festékekben is megtalálható a ruhákban és alsóneműkben – olvasható a Tudatos Vásárlók Egyesületének közleményében.
Különös aggodalomra ad okot
A biszfenolt nagy mennyiségben használja az élelmiszeripar is, például étel- és italtárolók, üdítőitalos és ásványvizes palackok, ételhordók, műanyag edények és más élelmiszer-csomagolóanyagok előállításához. Megtalálható továbbá a fém konzervdobozok bevonatában is.
A biszfenolok azért kerültek a figyelem középpontjába, mert kioldódhatnak a csomagolásból a használat során, ráadásul a hosszas tárolás, a melegítés, a napsugárzás és a mikrohullámok még fokozhatják is a kioldódó mennyiséget. Az eredeti biszfenol-A (BPA) vegyület mellett pedig már új anyagok is megjelentek, amelyeket az ipar a törvényi tiltások miatt egyre növekvő mennyiségben használ helyettesítésre: ilyen egyebek mellett a biszfenol-S és a biszfenol-F is. Az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) besorolása szerint azonban a BPA, a BPS és a BPF mind „különös aggodalomra okot adó anyag”.
Mit okoznak a szervezetben a biszfenolok?
A biszfenolok már egészen alacsony dózisban is felboríthatják a hormonrendszer működését, károsíthatják például mind a női, mind a férfi a termékenységet. A hormonrendszeren keresztül befolyásolhatják a testi folyamatokat – például a növekedést, a sejtregenerálódást, a magzati fejlődést, az energiaszintet és a reprodukciót – is. Továbbá olyan hormonális zavarokért is felelőssé tehetők, mint a korai serdülés vagy az elhízás. Kockázatot jelentenek továbbá a fejlődő idegrendszerre is.
Mivel károsan befolyásolják az anyagcsere-folyamatokat is, felelőssé tehetők a cukorbetegség, az elhízás, az asztma, valamint az egyes szívbetegségek kialakulásáért. Fontos tudni, hogy terhes nőknél a BPA behatol a placentába, ezáltal a magzat szervezetébe is.
A mérgező vegyi anyagokkal kapcsolatban egy szándék- és viselkedésbeli szakadék létezik az egyének szintjén: az emberek törődnek a problémával, de még nem képesek megváltoztatni viselkedésüket. Nem képesek elkerülni a kockázatokat, részben az információhiány miatt. Ezért a fogyasztók tudatosságának növelése a legmérgezőbb vegyi anyagokkal kapcsolatban elengedhetetlen. A ToxFree Life for All projekt keretében a biszfenolokról szeretnénk minél több információt megosztani a fogyasztókkal” – idézték a közleményben Dénes Júliát, a Tudatos Vásárlók Egyesületének vegyész szakemberét.
Az átfogó betiltás lehet a megoldás?
A hormonrendszert károsító biszfenolok számos egészségügyi problémát okozhatnak, akár még akár évekkel a velük való érintkezés után is. Az Európai Unió 2011-től tiltja a használatukat cumisüvegekben, 2018-tól más, gyerekeknek készült termékekben, 2020-tól pedig a pénztári nyugták nyomtatására használt szalagoknál vagy a parkolójegyekben. is. Az élelmiszer-csomagolóanyagokban pedig már jelentősen csökkentették a kioldódási határértéket.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete azonban a ToxFree Life for All projekt keretében javaslatot tett az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló uniós rendelet felülvizsgálatára és a biszfenolok átfogó betiltására. Az egyesület a biszfenolok kapcsán a lehető legszigorúbb szabályozást támogatja, ahol a biszfenol-A-t nem helyettesíthetik a gyártók hasonlóan káros hatású vegyületekkel (BPS, BPF). Támogatja a nyomon követési és jelentési kötelezettségek bevezetését is az újrahasznosított anyagokból készült élelmiszer-csomagolásokban, hogy a biszfenolok véletlenszerű jelenléte kiszűrhető legyen. A javasolt tilalom elsősorban az élelmiszer- és italdobozokra vonatkozna, de természetesen magába foglalná az élelmiszergyártásban használt konyhai eszközöket, étkészleteket, valamint az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő egyéb eszközöket is.
