Manapság te is gyakran hallhattad azt a népszerű mondást, mely szerint „nem kell tökéletesnek lenned, csupán elég jónak”. Ez az anyaságra hatványozottan igaz – bizonyított ugyanis, hogy a túlzott tökéletességre törekvésnek leginkább csak hátulütői vannak. De vajon milyen egy „elég jó szülő”, és miért hathat negatívan az anyai perfekcionizmus a gyerekekre? Ezekre a kérdésekre adott választ a Mélylevegő Projekt egyik közelmúltbeli Facebook-posztja.
Nem a perfekcionistákból lesz a legjobb szülő
A mentális egészséggel kapcsolatos edukációval foglalkozó magyar csapat szerint a gyakorló anyák nem ritkán éreznek félelmet és szorongást annak kapcsán, hogy vajon helyt tudnak-e állni új szerepükben, képesek lesznek-e jó szülővé válni. Nagy bennük a belső kényszer, hogy mindent a legtökéletesebben csináljanak, mert azt gondolják, hogy gyermeküknek csak úgy tudnak megadni mindent, amire szüksége van. Csakhogy ennek sokkal több hátránya lehet, mint előnye.
Már kutatások is megállapították, hogy érdemesebb inkább arra törekedni, hogy valaki „elég jó anyja” legyen a gyermekének. Az ezt megalapozó elmélet még az 1950-es évekből származik, és Donald W. Winnicott nevéhez fűződik. A brit gyermekorvos és gyermekpszichiáter szerint a gyermekek igényeinek lehető legjobb kielégítésére való törekvés csupán újszülöttkorban, illetve a korai csecsemőkorban lényeges. Később azonban – ahogy a kicsik nőnek, fejlődnek – jobb hagyni, hogy bizonyos frusztrációkat rövid időre már a gyerek is megtapasztalhasson.
Itt persze nem arról van szó, hogy a szülő hagyja magára a gyermekét, vagy hagyja figyelmen kívül annak igényeit. Az empátia és a törődés továbbra is fontos, azonban az anya elősegítheti a kicsi önállóságának és önmegnyugtató képességének fokozatos kialakulását, ha nem próbál meg erején felül mindent megadni gyermekének, illetve nem óvja őt minden kellemetlenségtől kényszeresen.
Negatívan hathat-e a baba mentális egészségére, ha császármetszéssel születik meg, vagy tápszerrel táplálják? Meddig szólhat bele anyánk vagy anyósunk abba, hogy hogyan neveljük gyermekünket? Megakadályozható-e, hogy a gyermek érkezését követő 2 éven belül érzelmileg kiüresedjen a párkapcsolatunk? És vajon mikor érdemes szakértőhöz fordulni a problémáinkkal? Mutatjuk.
Ha szabad hibázni, kevesebb a szorongás
Az anyai perfekcionizmus, túlóvás és folyamatos aggodalmaskodás eredménye egy szorongó, kötődési nehézségekkel küzdő, teljesítménykényszeres és ugyancsak perfekcionista gyerek (és később felnőtt) lesz – hívták fel a figyelmet a Héjja Fruzsina által kidolgozott edukációs posztban. Egy „elég jó” szülő azonban megtaníthatja gyermekének, hogy szabad hibázni, a ballépésekből pedig tanulni is lehet. Egy így nevelkedő gyerek elsajátítja továbbá a negatív érzelmek megfelelő kezelési stratégiáját és az önmegnyugtatás képességét, valamint azt is megtanulja, hogyan legyen türelmes önmagával és másokkal is.
