Komoly gondban a hazai egészségügy
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ teljes éves adatai szerint 2015-ben 941 egészségügyi dolgozónak állítottak ki hatósági bizonyítványt külföldi munkavégzésre, 2016-ban 823-nak. Mérséklődik az elvándorlás, a szakemberek szerint azonban nem szignifikáns mértékben. Ráadásul egy másik tényező is szerepet játszik a magyar egészségügy humánerőforrás-válságában: a belső migráció.
A kivándorlóknál is többen vannak a pályaelhagyók
Az Egészségügy 5 dimenzióban konferencián több meghívott szakember is kiemelte, amíg a külföldre távozó orvosok és szakdolgozók számáról pontos adatok állnak rendelkezésre, addig a belső migráció mértékéről nincs mérés, márpedig ma már ez jelenti az igazi problémát - írja cikkében a 24.hu.
Dr. Svébis Mihály, a Magyar Kórházszövetség elnöke viszont mutatott egy beszédes adatot a konferencián: amíg az egészségügyi dolgozók 12 százaléka megy külföldre, a Magyarországon maradó, de az egészségügyi pályát elhagyók aránya 16 százalék.
A medikusok 40 százaléka megy külföldre
A következő években is az orvoshiány lesz az egyik legfeszítőbb pontja a hazai egészségügynek - derül ki egy friss kutatásból. Eszerint ugyanis az ötöd- és hatodéves orvostanhallgatók 40 százaléka tervez külföldi munkavállalást. Túlnyomó többségük azt követően haza is csak akkor jönne, ha alapvető változások lennének a gyógyítás itthoni körülményeiben.
A belső migráció összetett probléma
Egyrészt azt jelenti, hogy az állami ellátórendszerből egyre többen váltanak a magánegészségügyre, másrészt azt is jelenti, hogy az orvosok, szakdolgozók kiszállnak az egészségügyből, és teljesen más területen (például a kereskedelemben vagy az államigazgatásban) keresnek és találnak maguknak állást. A kórházszövetség elnöke szerint amíg nem változik a magyar egészségügyre jellemző feudális gyakorlat, addig az elvándorlás sem fog jelentős mértékben csökkenni.
A fiatalok már nem fogadják el ezt a régi feudalista rendszert, és nem fognak azokkal az idősebb kollégákkal dolgozni, akik nem hajlandók változtatni ezen a struktúrán. - hangsúlyozta Svébis Mihály.
Mindegy, hogy egy másik ország vagy egy másik szakma miatt fordítanak hátat a magyar egészségügynek, a hiányszakmák listája a humánerőforrás-hiány miatt folyamatosan bővül. Az elnök szerint legdrámaibb a helyzet az érsebészek, a gyermekpszichiáterek, fül-orr gégészek körében van, de aneszteziológusból sincs elég Magyarországon. Ahogy hiányszakmának számít az igazságügyi orvostan, az infektológia és nefrológia is, de nem állnak jól a ortopéd-traumatológusok, a sürgősségi orvosok, a patológusok és a pszichiáterek sem.
"Már nem tudunk úgy gyógyítani"
Hogy mi motiválja a külföldre vágyó orvostanhallgatókat? Leginkább az, hogy nyugaton modernebb eszközökkel, jobban felszerelt kórházban a betegek gyógyítására tudnak koncentrálni. Sokan jelentkeznek orvosnak, de az egyik szaklapban megjelent tanulmány szerint hiába, a hallgatóik 40 százaléka később külföldön vagy külföldön is szeretne dolgozni. És nem is csak a jobb fizetés hajtja őket. Egy, a kardiológusi szakma iránt érdeklődő medikus a Hír TV-nek azt mondta: ő mindenképp kimegy külföldre, de abban is biztos, hogy pár év múlva hazajön.
