A medikusok 40 százaléka megy külföldre

"Csak embernek szerették volna érezni magukat a munkahelyükön"

A következő években is az orvoshiány lesz az egyik legfeszítőbb pontja a hazai egészségügynek - derül ki egy friss kutatásból. Eszerint ugyanis az ötöd- és hatodéves orvostanhallgatók 40 százaléka tervez külföldi munkavállalást . Túlnyomó többségük azt követően haza is csak akkor jönne, ha alapvető változások lennének a gyógyítás itthoni körülményeiben.

Sztrájk lehet az egészségügyben 2018. január 3-án számoltunk be róla, hogy előzetes terveik szerint január végén tarthatnak munkabeszüntetést a szakdolgozók. "Sztrájk lehet az egészségügyben január végén, ha nem kapnak plusz béremelést a szakdolgozók. A Független Egészségügyi Szakszervezet szerint a többlépcsős béremelés ellenére is keveset keresnek és nagyon sokat kell dolgozniuk, mert egyre kevesebben vannak" - írtuk korábbi cikkünkben. A témáról itt olvashat bővebben.

Noha ösztöndíj-programokkal próbálják maradásra bírni a frissen végzett orvosokat, a jelek szerint ezek nem tudják megállítani az elvándorlást . Míg tíz évvel ezelőtt a hazai orvosok hét százaléka, addig néhány évvel később már 12 százalékuk dolgozott külföldön. Jelenleg is 2-3 ezer gyógyító hiányzik az ellátóhelyekről, ennyi nagyjából tíz megyei kórház orvosszükséglete - írja a Népszava .

Hányan készülnek külföldre?

Győrffy Zsuzsa és Szél Zsuzsanna, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársai ezúttal azt vizsgálták, hogy a magyarországi orvostanhallgatók közül hányan készülnek külföldre. A 2016/2017-es tanévben négy hazai orvosegyetem hallgatóit szondázták online kérdőívekkel. A tervez-e külföldi munkavállalást kérdésre 57,8 százalékuk egyértelmű nemmel felelt, további 38,1 százalékuk pedig határozottan igennel. Az országot elhagyni kívánók kétharmada az orvosi munka- és életkörülményeket, valamint a bérezést jelölte meg döntése fő okaként.

Minden 25. pedig már abban is biztos hogy nem orvosként képzeli el a jövőjét.

A külföldi munkát tervezők harmada az egyetem befejezése után azonnal repülőre ülne, negyedük csak szakvizsga után, valamivel több mint nyolcaduk már a tanulmányaik befejezése előtt is szívesen vállalna munkát a határokon túl. Ezért azonban a válaszadás pillanatában csak az érintettek alig ötöde tett konkrét lépéseket. A legtöbben minimum kettő-öt évre tervezik a távollétüket. Harmaduk állítja, hogy néhány hónap vagy pár év múlva biztosan visszajön. Felük abban sem biztos, hogy valaha hazajön. Tizedük viszont biztos abban, hogy nem - írja a kutatás , amely arra is kitér, hogy a visszatérés feltételeként a fiatal orvosok kizsigerelésének megszüntetését, és például a nagyobb kórházi tisztaságot említették.

A fizetség is meghatározó a távozási szándékban

Voltak akik úgy vélték: 135 ezer forint helyett 500 ezres kezdő bér lenne méltányos napi nyolc órai munkáért. Erre az alapbérre járó juttatásokkal már lehetne saját egzisztenciát építeni - állítják a hallgatók - írja a lap.

"Aki idős, az meghal. Más lehetőség itt nincs" 2017. december 17-én számoltunk be róla, hogy továbbra is 300 üresen álló háziorvosi és ugyanannyi fogorvosi praxis van. 55 háziorvos és 41 fogorvos pályázott betöltetlen praxisokra az idén - írtuk korábbi cikkünkben . Ezeknek az orvosoknak akár 20 millió forintos támogatás jár , cserébe vállalniuk kell, hogy legalább hat évig dolgoznak olyan helyen, ahol hosszú ideje betöltetlen a körzet.