Az elszigetelődés a külvilágtól hajlamosabbá teszi az embereket a depresszióra, ami idősebb korban szélsőséges esetben akár öngyilkossághoz is vezethet. A mentális ingerek hiánya azt is jelenti, hogy a magányos emberek körében 64 százalékkal nagyobb valószínűséggel fejlődik ki a demencia és általában is nagyobb a kognitív hanyatlás kockázata.
Tanulmányok kimutatták, hogy a magány hatással lehet a fizikai egészségére is - olyannyira, hogy 26 százalékkal növeli a halálozás esélyét, valamint megemeli a magas vérnyomás és az elhízás kockázatát. Az amerikai Cigna egészségbiztosító kutatásából pedig kiderült, hogy a társadalmi kapcsolatok hiányának egészségére gyakorolt hatása megegyezik azzal, mintha valaki napi 15 szál cigarettát szívna el.
De az orvosok arra is figyelmeztetnek, hogy a magány hozzájárul a súlyos krónikus betegségek, például a cukorbetegség kialakulásához is. Az elszigetelt betegek részben ezért, de amiatt is, hogy emberi kapcsolatot létesítsenek gyakrabban járnak orvoshoz, mint a nem magányosok. Ezzel pedig pótlólagos nyomást gyakorolnak az amúgy is túlterhelt egészségügyi rendszerre.
A házikedvencek gyógyító ereje
E probléma egyik legkézenfekvőbb megoldása, hogy a magányos emberek mellé társat kell találni . Társnak pedig az esetek jelentős részében kitűnően megfelelnek a háziállatok, kutyák, macskák, madarak stb. Az állatok csökkenthetik a stresszt, a vérnyomást, növelhetik a társas interakciót és a testmozgást. A háziállatok, a kutyák és a macskák nagyon erősen a jelenben élnek, nem aggódnak a holnap miatt, ami viszont egy idős ember számára nagyon ijesztő képzet lehet. Egy állat megtestesíti az itt és most érzését , és képes stimulálni az embereket, akik az állatokról való gondoskodással célt is kapnak az életükhöz. Azaz jelentős mértékben javítják az életminőségüket.
