A tavalyi teljes magyar almatermés 280 ezer tonna volt, ami jócskán elmarad az egy évvel korábbi 520 ezer tonnától, miközben már a 2021-es termés is visszaesésnek számított a 600-650 ezer tonnás évi termelési potenciálhoz viszonyítva – mondta el az InfoRádiónak Apáti Ferenc, a FruitVeb elnöke. A szakember szerint a hazai almatermesztés romló teljesítménye több tényező számlájára írható.
Mi történik a magyar almával?
A tavalyi nagy terméskiesést leginkább az időjárási káreseményeknek tudhatjuk be. 2022-ben azonban még csak nem is a fagykár tette tönkre az almát, sokkal inkább a hosszan fennálló aszály. Tavaly tavasszal ráadásul már a virágzás is gyenge volt, így abból már eleve sejtethető volt, hogy nem lesz kiugró mennyiségű a termés. A hazai almatermő területek 70 százalékának otthont adó északkeleti térségben ráadásul húsvét idején lehűlés is volt, ami valószínűleg szintén nem tett jót az éppen virágzó fáknak.
Az időjárás mellett azonban van még egy nagyon fontos tényező, amely hozzájárult a terméskieséshez, mégpedig az, hogy 5-8 éve folyamatosan csökken az almatermő terület Magyarországon. Emellett az ültetvények is folyamatosan öregszenek, többségük már a 20-23 éves életkort is átlépte, egy 23-25 éves fa teljesítőképessége pedig már rohamosan romlik. De a gazdák helyzetét tovább nehezíti az is, hogy a termelési költségek drasztikusan emelkednek, miközben a finanszírozási forrás csökken.
Megfeleződhet a termőterület
Három éve még 25 ezer hektárnyi almatermő terület volt Magyarországon. Ez 2022-re 22,5 ezer hektárra csökkent, idén pedig nagyjából 20-21 ezer hektárt tesz ki. Apáti Ferenc arra számít, hogy a jövőben pedig még többen hagynak majd fel az almatermesztéssel, főleg akkor, ha lejár a 2024. december 31-éig tartó támogatási program, amely most még sok korszerűtlen ültetvényt tart életben. 2025-ben viszont a szakértő szerint több ezer hektárnyi almaültetvényt vágnak majd ki, 5 éven belül pedig összesen akár 10 ezer hektárnyi almatermő terület is eltűnhet.
A 25 éves vagy annál idősebb, korszerűtlen ültetvények felszámolásával egyébként alapvetően nem is lenne gond Apáti szerint, azokra pénzt költeni ugyanis „olyan, mintha feneketlen kútba hajigálnánk”. Mellette viszont nagy figyelmet kellene fordítani az ágazatban a fejlesztésre, illetve a kieső területek új, korszerű ültetvényekkel való pótlására is.
