Mi történik velünk agyvérzés után?
Nem mindegy, mikor kerülünk kórházbaMíg a szívinfarktus erős fájdalommal jár, addig az agyi érkatasztrófa nem - ezért fordulhat elő, hogy a beteg túl későn kerül kórházba.
h i r d e t é s
Mi a különbség az agyi infarktus és az agyvérzés között?
A tünetei bár hasonlóak, mégis két jól elkülöníthető oka van az agyi érkatasztrófának: az agyi infarktus, amelynek hátterében az agyat ellátó ér elzáródása áll (80 százaléka az agyi érkatasztrófáknak) valamint az agyvérzés, ami az agyat ellátó ér megrepedésének következménye (20 százaléka az agyi érkatasztrófáknak).
Agyvérzés: mi lehet a lelki háttere?
Itthon évi 40-50 ezer szélütés fordul elő, melynek oka a rizikófaktorok halmozott jelenléte. A magas vérnyomás, a szívbetegség, a diabétesz, a magas vérzsírszint vagy a túlzott alkoholfogyasztás mellett a lelki tényezők is kockázatot jelenthetnek.
Míg a szívinfarktus erős fájdalommal jár, addig "sajnos" az agyi érkatasztrófánál mindez nem feltétlenül van jelen. Így a betegek nem veszik komolyan, halogatják, hogy orvos segítségét kérjék, ami miatt gyakran csak napok múlva kerülnek kórházba. Pedig az agyi érkatasztrófában szenvedő beteg is azonnali, sürgős kórházi kezelésre szorul.
Mi az átmeneti agyi keringési zavar?
A maradandó agyi károsodással járó állapotot megelőzhetik az átmenetileg fennálló tünetek, amik percekre, néhány órára jelentkeznek, majd maguktól megszűnnek. Ez az úgynevezett átmeneti agyi keringési zavar, amely súlyos betegséget jelent. Ha ilyenkor nem kerül kórházba azonnal a beteg, gyakran a következő hasonló tünet már maradandó, végleges károsodás jele.
A beteg túlélési, valamint a mihamarabbi gyógyulási esélyei attól függnek, hogy milyen hamar kerül kórházba, ideggyógyászati illetve úgynevezett stroke osztályra. Ha a fent felsorolt tüneteket tapasztalja a beteg vagy környezete, azonnal mentőt kell hívni, és sürgősségi kórházba szállítást kell kérni.
Az ideggyógyászati vizsgálat mellett EKG és vérvizsgálatok történnek azonnal a beérkezést követően. Sürgősséggel koponya CT vizsgálat - az agy ábrázolására szolgáló réteg Rtg felvétel - készül, aminek a segítségével el lehet különíteni az agyinfarktust az agyvérzéstől.
A beteg túlélési, valamint a mihamarabbi gyógyulási esélyei attól függnek, hogy milyen hamar kerül kórházba, ideggyógyászati illetve úgynevezett stroke osztályra. Ha a fent felsorolt tüneteket tapasztalja a beteg vagy környezete, azonnal mentőt kell hívni, és sürgősségi kórházba szállítást kell kérni.
Mi történik a kórházban?
Így zajlik az EKG-vizsgálat
Még azok is hallottak az EKG-vizsgálatról, akiknek nincs ismert szívproblémájuk. Korábbi cikkünkben Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a vizsgálat jelentőségét és a nyugalmi, valamint a terheléses EKG közti különbséget magyarázta el.
Amennyiben a beteg az agyinfarktus tüneteinek kialakulását követően azonnal kórházba kerül, és a koponya réteg Rtg vizsgálat kizárja az agyvérzést, lehetőség nyílik az agyi eret elzáró érrög feloldását célzó kezelésre. Ez csak akkor kísérelhető meg, ha a tünetek és a kezelés elkezdése között 3 óránál több idő nem telik el.
A kórházi kezelés során a betegek laboratóriumi értékeit, vérnyomását, testhőmérsékletét folyamatosan ellenőrizni, korrigálni kell. Ha a tüneteket agyi infarktus okozza, a beteg a vérlemezkék összetapadását gátló gyógyszert is kap. Ez már a másodlagos megelőzés, az újabb agyi érkatasztrófa kivédését szolgáló kezelés része. E mellett a nyaki erek ultrahangos vizsgálata (carotis doppler) elengedhetetlen az agyi érkatasztrófában szenvedő betegnél. Amennyiben az agyat ellátó verőér súlyos szűkülete derül ki, és a beteg állapota lehetővé teszi az ér műtéti úton "tisztítható" meg, ami ugyancsak a másodlagos megelőzés része.
A befolyásolandó kockázati tényezők között említhető például a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a szívbetegségek, szívritmus zavarok, dohányzás,elhízás- ezekkel foglalkoznunk kell. Mivel a kockázati tényezők között olyan betegségek is vannak, amik az idő múltával "nem gyógyulnak meg", így ezeknek a kezelése hosszútávon, gyakorlatilag egy életen át szükséges.
A kórházi kezelés során a betegek laboratóriumi értékeit, vérnyomását, testhőmérsékletét folyamatosan ellenőrizni, korrigálni kell. Ha a tüneteket agyi infarktus okozza, a beteg a vérlemezkék összetapadását gátló gyógyszert is kap. Ez már a másodlagos megelőzés, az újabb agyi érkatasztrófa kivédését szolgáló kezelés része. E mellett a nyaki erek ultrahangos vizsgálata (carotis doppler) elengedhetetlen az agyi érkatasztrófában szenvedő betegnél. Amennyiben az agyat ellátó verőér súlyos szűkülete derül ki, és a beteg állapota lehetővé teszi az ér műtéti úton "tisztítható" meg, ami ugyancsak a másodlagos megelőzés része.
Az újabb agyi érkatasztrófa megelőzése
Bár a vizsgáló módszerek és a kezelés is sokat fejlődött az elmúlt évek során, mégis azoknak, akik agyi érkatasztrófán estek át, jóval nagyobb eséllyel alakul ki újra ez a betegség, mint az átlag népességben. Ez különösen érvényes azokra a betegekre, akiknél továbbra is fennállnak az agyi érkatasztrófát kiváltó kockázati tényezők - így különös jelentőségű a másodlagos megelőzés.A befolyásolandó kockázati tényezők között említhető például a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a szívbetegségek, szívritmus zavarok, dohányzás,elhízás- ezekkel foglalkoznunk kell. Mivel a kockázati tényezők között olyan betegségek is vannak, amik az idő múltával "nem gyógyulnak meg", így ezeknek a kezelése hosszútávon, gyakorlatilag egy életen át szükséges.
h i r d e t é s
