Mi a különbség az agyi infarktus és az agyvérzés között?
A tünetei bár hasonlóak, mégis két jól elkülöníthető oka van az agyi érkatasztrófának: az agyi infarktus , amelynek hátterében az agyat ellátó ér elzáródása áll (80 százaléka az agyi érkatasztrófáknak) valamint az agyvérzés , ami az agyat ellátó ér megrepedésének következménye (20 százaléka az agyi érkatasztrófáknak).
Míg a szívinfarktus erős fájdalommal jár, addig "sajnos" az agyi érkatasztrófánál mindez nem feltétlenül van jelen. Így a betegek nem veszik komolyan, halogatják, hogy orvos segítségét kérjék, ami miatt gyakran csak napok múlva kerülnek kórházba . Pedig az agyi érkatasztrófában szenvedő beteg is azonnali, sürgős kórházi kezelésre szorul.
Mi az átmeneti agyi keringési zavar?
A maradandó agyi károsodással járó állapotot megelőzhetik az átmenetileg fennálló tünetek, amik percekre, néhány órára jelentkeznek, majd maguktól megszűnnek. Ez az úgynevezett átmeneti agyi keringési zavar , amely súlyos betegséget jelent. Ha ilyenkor nem kerül kórházba azonnal a beteg, gyakran a következő hasonló tünet már maradandó, végleges károsodás jele.
A beteg túlélési, valamint a mihamarabbi gyógyulási esélyei attól függnek, hogy milyen hamar kerül kórházba, ideggyógyászati, illetve úgynevezett stroke osztályra. Ha a fent felsorolt tüneteket tapasztalja a beteg vagy környezete, azonnal mentőt kell hívni, és sürgősségi kórházba szállítást kell kérni.
Mi történik a kórházban?
Amennyiben a beteg az agyinfarktus tüneteinek kialakulását követően azonnal kórházba kerül, és a koponya réteg Rtg vizsgálat kizárja az agyvérzést, lehetőség nyílik az agyi eret elzáró érrög feloldását célzó kezelésre. Ez csak akkor kísérelhető meg, ha a tünetek és a kezelés elkezdése között 3 óránál több idő nem telik el.
A kórházi kezelés során a betegek laboratóriumi értékeit, vérnyomását, testhőmérsékletét folyamatosan ellenőrizni, korrigálni kell. Ha a tüneteket agyi infarktus okozza , a beteg a vérlemezkék összetapadását gátló gyógyszert is kap. Ez már a másodlagos megelőzés, az újabb agyi érkatasztrófa kivédését szolgáló kezelés része. E mellett a nyaki erek ultrahangos vizsgálata (carotis doppler) elengedhetetlen az agyi érkatasztrófában szenvedő betegnél. Amennyiben az agyat ellátó verőér súlyos szűkülete derül ki, és a beteg állapota lehetővé teszi az ér műtéti úton "tisztítható" meg, ami ugyancsak a másodlagos megelőzés része.
Az újabb agyi érkatasztrófa megelőzése
Bár a vizsgáló módszerek és a kezelés is sokat fejlődött az elmúlt évek során, mégis azoknak, akik agyi érkatasztrófán estek át, jóval nagyobb eséllyel alakul ki újra ez a betegség, mint az átlag népességben. Ez különösen érvényes azokra a betegekre, akiknél továbbra is fennállnak az agyi érkatasztrófát kiváltó kockázati tényezők - így különös jelentőségű a másodlagos megelőzés.
A befolyásolandó kockázati tényezők között említhető például a magas vérnyomás, a cukorbetegség , a szívbetegségek, szívritmus zavarok, dohányzás, elhízás - ezekkel foglalkoznunk kell. Mivel a kockázati tényezők között olyan betegségek is vannak, amik az idő múltával "nem gyógyulnak meg", így ezeknek a kezelése hosszútávon, gyakorlatilag egy életen át szükséges.
