„Világszerte évente 5,7 millió emberrel végez a magyar nyelvben szélütésnek nevezett heveny agyi vérkeringési zavar, amelynek következtében csaknem 9 ezer ember hal meg évente hazánkban. Idehaza évi mintegy 40 ezer ember szenved stroke-ot, és harmaduk ágyhoz kötött lesz” – tájékoztatott a stroke világnapja alkalmából megosztott Facebook-posztjában az Országos Mentőszolgálat. Mint írták, ez a világnap alkalmat ad arra, hogy felhívjuk a figyelmet a betegség tüneteire és a gyors beavatkozás fontosságára.
A bejegyzéshez rövid idő alatt több tucatnyi hozzászólás érkezett, és sokan megosztották saját történetüket. Az egyik kommentelő például azt írta, 57 évesen már két stroke-on is túl van, és az elsőnél még csupán a 40-es éveiben járt. „Az elsőnél repedt az ér, 15 éve. A második most volt három hónapja, itt elzáródott az ér. Az elsőnél szinte semmi károsodás nem volt, viszont a másik után lett egy elég komoly beszédzavar, de helyre jött szerencsére. Már csak néha van egy kis beszédhiba, de nagyon örülök, hogy újra túléltem ezt is, és itt vagyok. Most már próbálom kizárni a stresszt az életemből, amennyire csak lehet, és ezzel is csökkenteni a rizikófaktort” – fogalmazott.
Mi is pontosan a stroke?
Ahogy már korábbi cikkünkben is olvashattad, az agyi érkatasztrófának alapvetően két típusa van. Az esetek nagyjából 80 százalékában agyi infarktusról (stroke) van szó, amikor az agyat ellátó ér egy vérrög miatt elzáródik, és emiatt a vérellátás részlegesen vagy teljesen megszűnik az agy bizonyos területein. Az agyvérzés ennél jóval ritkább – ilyenkor megreped az agyat ellátó ér.
A köznyelvben ezt a két kórképet gyakran összemossák, a stroke esetén azonban általában nem alakul ki vérzés. A két problémában közös viszont, hogy mindkettőt nagyon komolyan kell venni, az agy oxigén- és tápanyagellátási zavara ugyanis súlyos károsodáshoz, szövetelhaláshoz, súlyos esetben pedig kómához vagy akár halálhoz is vezethet – gyanú esetén tehát azonnal mentőket kell hívni!
Ezek a tünetek utalhatnak stroke-ra
A mentők már több stroke-os és agyvérzéses esetről is beszámoltak közösségi oldalukon. Egy 3 és fél évvel ezelőtti posztjukban például arról írtak, hogy egy 35 éves férfihoz még éppen időben hívtak segítséget egy buliba – az agyi érkatasztrófa felismerését viszont a laikusok körében jelentősen megnehezítette, hogy az érintettnél jelentkezett zavart viselkedést először csupán részegségnek hitték. Bizonyos tüneteket viszont még akkor is nagyon komolyan kell venni, ha valóban alkoholos befolyásoltság alatt áll az illető.
Az agyvérzés és a stroke jellemzően hirtelen alakul ki, egyes funkciózavarok azonban fokozatosan is megjelenhetnek. A fellépő tüneteket jelentősen befolyásolja az érintett agyi terület, valamint az oxigénhiány és az agyi elhalás mértéke is. A leggyakoribb – és a részegségre is jellemző – panaszok közé sorolhatók például az alábbiak:
- beszédzavar (érthetetlen, értelmezhetetlen mondatok),
- eszméletvesztés,
- hányinger, hányás,
- nehézkes mozgáskoordináció, ügyetlenség,
- szédülés,
- zavartság.
Ezeken túl a végtagokra kiterjedő, féloldali részleges vagy teljes bénulás, az arc félrehúzódása, az érintett oldali szemhéj csüngése, a kinyújtott nyelv ferdesége és a görcsroham is árulkodó lehet. Vannak továbbá olyan tünetek is, amelyeket külső szemlélőként nem veszünk észre, az érintett viszont panaszkodhat rájuk. Ilyen például a látászavar – úgymint látótérkiesés, kettős látás vagy féloldali látásvesztés –, de az ok nélkül és hirtelen fellépő, nagyon erős fejfájás is.
A mini stroke-nak is vannak árulkodó jelei
Fontos említést tenni még az átmeneti iszkémiás rohamról (TIA), amelyet gyakran csak mini stroke-ként emlegetnek. Ezt a jelenséget azért kell komolyan venni, mert az ezt követő 48 órában jelentősen megugrik a komolyabb stroke vagy agyvérzés kialakulásának kockázata. Mini stroke-ra utalhat például a megmagyarázhatatlan okból fellépő szédülés vagy egyensúlyvesztés, a látásvesztés, a test egyik odalát érintő gyengeség vagy zsibbadás, az ismeretlen okból fellépő erős fejfájás, valamint a zavartság és a beszédértési nehézség is.
