Az inzulin felfedezése

Mire a halálos cukorbetegség gyógyírét, az inzulint felfedezték, nagyon sok orvos és kutató áldozatos munkájára volt szükség. A "csodaszer" kalandos története következik.

A cukorbetegség tüneteiről már az időszámítás előtti 1550-ben említést tettek az egyiptomi Ebers-papiruszokon. Az egyiptomiak által javasolt terápia szerint a betegnek négy napon át csontokból, gabonából és földből forralt főzetet kellett fogyasztani, és bár meglepő lehet, de ez az előírás nem sokkal tér el az 1900-as évek elején javasolt diétás szabályoktól. Kár azonban ennyire előreszaladni, hiszen a diabétesz innentől folyamatosan az érdeklődés és a kutatások egyik kedvelt és misztikus témája volt.

Egy hosszú történet

A diabétesz megértése, kezelésének felfedezése lassú és nehézkes folyamatnak bizonyult. Mai nevét is csak az időszámítás utáni második században kapta, több ezer évvel a papiruszon történt említés után. A betegség első tüneteit egy kappadókai Aretaeus nevű, híres, görög orvos írta le részletesen. A diabétesz nevet is ő adta a betegségnek: ez görögül "átfolyást" jelent, utalva az erős szomjúság és a megnövekedett vizeletmennyiség tüneteire - olvasható az Áttörés című, nemrégiben magyarul is megjelent könyv prológusában (11-13. o.), mely az inzulin felfedezéséről szól.

A 17. század közepén Thomas Willis angol orvos és természettudós, a királyi akadémia tagja ismerte fel, hogy a bő vizelet néha édes ízű - erre úgy jött rá, hogy megkóstolta. Ő adta a ma is használatos diabetes mellitus ("mézízű" bővizelés) elnevezést a kórképnek. Egy évszázaddal később egy Matthew Dobson nevű angol orvos állapította meg, hogy a diabéteszesek vizeletében található édes anyag cukor. Ez a fontos felfedezés vezetett el a 19. század több komoly kutatási eredményéhez.

Már az első inzulinhasználat életet mentett

A hasnyálmirigy is gyanúba keveredik

1856-ban Claude Bernard francia orvos rájött, hogy a betegség nagy valószínűséggel a hasnyálmirigy működésével hozható összefüggésbe, 1889-ben pedig a német Oskar Minkowski és Josef von Mering megerősítették a hasnyálmirigynek a betegségben játszott központi szerepét. A szintén német származású Paul Langerhans 1869-ben sejtszigeteket különített el a hasnyálmirigyből, 1889-ben a francia Edouard Laguesse pedig rájött, hogy ezek a sejtszigetek csökkentik a vér glükózszintjét, és elnevezte őket utóbb Langerhans-szigeteknek.

Josef von Mering és Oskar Minkowski 1889-ben kutyás kísérleteket hajtott végre Strasbourgban: a hasnyálmirigy kiirtása után kutyákban cukorbetegség alakult ki.

Az inzulin izolálásáig vezető út

A 20. század elején a belga Jean de Meyer a hasnyálmirigyben termelt rejtélyes anyagnak az inzulin (latin insula, sziget szóból) nevet adta, ám az inzulin jelenlétét továbbra is csak tudományos feltételezések támasztották alá.

A német Georg Zuelzer 1906-ban azt állította, sikerült izolálnia a hasnyálmirigyben az inzulint, és egészen addig elment, hogy 1912-ben le is védette felfedezését. Sajnos azonban nem tudott elegendő mennyiségű inzulint kivonni ahhoz, hogy megállapításait bizonyítani tudja. Az amerikai Ernest L. Scott is hasonló állításokat fogalmazott meg 1912-ben, ám a bizonyításban szintén kudarcot vallott. 1916 végül áttörést hozott: Nicolae Paulescu, a bukaresti Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem fiziológiaprofesszora elsőként izolálta az inzulint, amit pancreinnek nevezett el.

A kutyás kísérletek vezettek el a győzelemig

1921-ben két torontói orvos - Frederick Banting és Charles Best - John James McLeod, torontói orvos laboratóriumában megismételte von Mering és Minkowski kísérletét, kutyák hasnyálmirigyét távolították el. Best végezte a vér- és vizeletvizsgálatokat, Banting pedig a sebészeti beavatkozásokat. A műtéttel inzulinhiányt idéztek elő az állatoknál, ami a vércukorszint megemelkedésével járt. Ezután a hasnyálmirigyből előállított kivonattal injekciózták be az állatokat és azt találták, hogy a vércukorszint hirtelen lecsökkent. Ez jelezte, hogy a hasnyálmirigyben valóban van egy vegyület (az inzulin), ami a véráramba jutva tényleg képes a vércukorszint csökkentésére.

1920. október 31-én néhány álmosan lejegyzett szó vezetett az orvostudomány egyik legnagyobb, évezredek óta fennálló rejtélyének megoldásához. Banting ugyanis a következőket írta le: "Diabetus (sic!) Kössük el a kutya hasnyálmirigy vezetékeit. Az acinusok degenerálódásáig tartsuk életben a kutyákat a Szigetek megtartásával; ezek belső elválasztását próbáljuk meg izolálni, hogy enyhíthessük a glycosuriát (sic)." Banting ezen első elképzelése sem eredeti, sem sikeres nem volt, ennek ellenére ragaszkodott hozzá, és makacssága vezetett el ahhoz a megoldáshoz, amely végül mind eredetinek, mind pedig sikeresnek bizonyult. Később azt mondta, hogy ha jártasabb lett volna a téma szakirodalmában, és tudta volna, milyen korábbi, hiábavaló próbálkozások léteztek, egyáltalán nem ragaszkodott volna elképzeléséhez. Forrás: Thea Cooper – Arthur Ainsberg: Áttörés, Budapest, Sanoma Media Budapest Zrt. 2013. (73. o.) Ez volt az inzulin felfedezésének történelmi pillanata.

1922 januárjában az első beteg, aki megkapta az Nobel-díjat , melynek díját Besttel is megosztották a visszaemlékezések szerint.

A felfedezés izgalmas fázisairól, a kutyás kísérletek titkairól az említett Áttörés című könyvben bővebben olvashatunk.

HUDBT00213

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +27, +33 °C
Minimum: +11, +20 °C

Pár órára kisüt a nap, de időnéóként erősen felhős lesz az ég. Nagyobb eséllyel a Dunától keletre alakulnak ki záporok, zivatarok. Időnként megélénkülő északkeleti szél mellett 27, 33 fok közötti maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Hétfőn nem jön front, de melegedés kezdődik. A fokozottan érzékenyeknél fáradékonyság, dekoncentráltság léphet fel, egyesek alvásproblémákat is tapasztalhatnak. A keringési panszokkal küzdők a következő napokban tartós tünetekre készüljenek. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)