A több mint egy éve tartó COVID-19 járvány hozadéka, hogy az embereknek meg kellett tanulniuk együtt élniük a járványügyi szabályok betartásával - a maszkviseléstől kezdve a távolságtartáson át a higiéniai tanácsok megfogadásáig -, valamint a szigorítások, a lezárások és a karantén számos velejárójával. A társas kapcsolatok minimalizálása, a bezárkózás okozta elszigetelődés fizikailag és lelkileg is megterhelő volt (és még mindig az). De hogyan hatott mindez immunrendszerünkre? Erre kereste a választ témával foglalkozó cikkében a Medical News Today.
Immunrendszerünk nem felejt
Bizonyára sokak számára gyötrő kérdés: vajon lehetséges-e, hogy immunrendszerünk egy év alatt - meg még ki tudja mennyi idő, mire sikerül annyira visszaszorítani a koronavírus-járványt, hogy életünk nagyjából visszatérhet megszokott medrébe - "leépült" és elfelejtette, hogyan kell leküzdenie a megbetegedéseket okozó vírusokat és baktériumokat? Jó hír az emiatt aggódóknak, hogy ez nem így működik. A felnőttek és az idősebb gyerekek immunrendszere ugyanis az évek során megedződött: annyiféle mikrobával és vírussal találkozott és küzdött meg, hogy egy évnyi "csökkentett üzemmód" ellenére sem felejti el, hogyan kell felvenni a harcot a kórokozók ellen. De mi a helyzet a csecsemőkkel és a kisgyerekekkel, akiknek még csak most fejlődik, edződik az immunrendszerük ?
A kisgyerekek és a higiéniai hipotézis
A higiéniai hipotézis elmélete azon alapul, hogy a természetes kórokozókkal való találkozás kiiktatása a gyermekek életéből - különösen a fejlődés első időszakában, amikor az immunrendszerük erősödik -, növelheti az autoimmun betegségek és a különféle allergiás megbetegedések kialakulásának esélyét. Leegyszerűsítve: a túlzott tisztaság, a gyerek környezetének patikaszerű állapotban tartása, a fertőzésektől való megszállott védekezés - ezzel együtt a gyakori kézmosás , esetleg kézfertőtlenítés - akadályozza immunrendszerük megfelelő fejlődését, ami így kevésbé lesz ellenálló a különféle kórokozókkal szemben.
Egy témát alaposan körüljáró cikk - ami a Perspectives in Public Health folyóiratban jelent meg - szerzői, Sally F. Bloomfield professzor és munkatársai a csecsemők immunrendszerét egy még kevés adatot tartalmazó számítógéphez hasonlították, amelybe az első pár évben rengeteg adatot kell betáplálni, hogy megfelelően működjön. Ezekre az "adatokra" pedig a különféle mikroorganizmusokkal való találkozások révén tehetnek szert. Amennyiben korlátozzuk ennek lehetőségét, immunrendszerük működése a normálistól eltérően alakulhat. Vagyis nemcsak a fertőzéseket kiváltó kórokozók ellen védekezik majd, hanem a megbetegedést nem okozó, ártalmatlan "célpontokkal" - például pollenekkel, porral, vagy az ételek egyes összetevőivel - szemben is, hozzájárulva bizonyos allergiás megbetegedése k kialakulásához.
Bloomfield szerint a higiéniai hipotézis félrevezető lehet, ugyanis nem minden mikroba hat pozitívan szervezetünk működésére. Nem a náthát, a kanyarót vagy egyéb gyermekkori betegséget okozó vírusoknak, baktériumoknak való kitettségre van szüksége egy csecsemő immunrendszerének, sokkal inkább azokra a mikrobafajokra, amelyekkel beltéren, és a természetben találkozhat, amelyek más emberek bőréből, beléből, légzőszervéből "kerülnek ki". Ebből a szempontból a legfontosabb időszaknak a terhességet, a szülést és a csecsemőkor első hónapjait tartják a kutatók. ( A háziállattartás is növeli az otthoni mikrobák sokféleségét.)
Kézfertőtlenítő: barát vagy ellenség?
Mivel a légzőszervi vírusok - mint például a SARS-CoV-2 - nem kezelhetők antibiotikumokkal, ezért ellenük - egyéni szinten - leginkább a higiéniai szabályok betartásával, például gyakori kézmosással, és a másokkal közösen használt felületek, tárgyak, eszközök tisztán tartásával lehet védekezni.
Bloomfield és munkatársai szerint a gyakorlatban nem nagyon van rá esély, hogy rendszeres takarítással, a "túlzott tisztasággal" steril otthont teremthetünk magunknak, emiatt tehát senkinek nem kell aggódnia. Hiába távolítjuk el a felületeken és használati tárgyakon megtelepedett kórokozókat, mikrobákat, azonnal érkezik is az utánpótlás: legyen szó a szellőztetéssel beérkező pollenekről, a hazahozott tárgyak felületéről származó szennyeződésről, vagy a velünk egy háztartásban élő emberekből, esetleg háziállatokból "érkező" mikrobákról. Mindezek miatt a szerzők szerint ma már nem állja meg a helyét az a kijelentés, hogy a "túlzott higiénia" a nagyszámú allergiás megbetegedések kiváltó oka.
Az anyatejes csecsemők immunitása fokozható
Az anyatej előnyös hatásait már számos kutatás igazolta, most pedig egy, a Clinical Immunology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint még fontosabb lehet azoknak a csecsemőknek, akik egyáltalán nem érintkeznek a családjukon kívül mással, és akiket változatos környezeti hatások sem nagyon érnek a járvány miatt. Az anyatej ugyanis nemcsak az alapvető tápanyagokat (fehérjéket, szénhidrátokat és zsírokat) tartalmazza, hanem számos egyebet - például immunitást fokozó immunsejteket: limfocitákat , neutrofileket és makrofágokat - amelyek ösztönzik az immunrendszer fejlődését és érését, emellett védik az újszülöttet a környezetében található kórokozóktól.
Az elszigeteltség pszichológiai hatásai az immunitásra
Van egy fontos tényező, amit az immunrendszer kiegyensúlyozott működése szempontjából nem hagyhatunk figyelmen kívül: ez a stressz. Noha a távolságtartás és a társas érintkezések minimalizálása segít lelassítani COVID-19 terjedését, az ezekkel járó társadalmi elszigeteltségből adódó stressz növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, és hátrányosan befolyásolhatja az immunrendszer működését - hívta fel rá a figyelmet két kutató: Fulvio D'Acquisto és Alice Hamilton. A Cardiovascular Research folyóiratban megjelent írásukban korábbi, egereken, főemlősökön és más fajokon végezett állatkísérletek eredményeit idézve rámutattak: a társadalmi elszigeteltség miatti érzelmi elszeparáltság hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet nehezebben/ nem megfelelően reagál a felmerülő nehézségekre. Kutatók szerint a járvánnyal járó krónikus stressz elnyomhatja a szervezet immunválaszát , vagy súlyosbíthatja a kóros immunválaszokat.
Immunitás a gyerekeknél
A gyerekek és a kamaszok is számos fizikai és pszichés kihívással néznek szembe a járvány kitörése óta. Egy kanadai kutatás készítői azt vizsgálták, hogyan hatott a pandémia a 5-11 éves gyerekek és a 12-17 éves kamaszok mozgási és játszási szokásaira. Minkét vizsgált korosztály tagjainak fizikai aktivitása alacsonyabb volt, kevesebb időt töltöttek a szabadban, több időt a képernyő előtt és általában többet aludtak a járvány kitörése óta. A rendszeres testmozgás, a szabadban töltött idő elengedhetetlen a fiatalok testi és lelki egészségéhez - beleértve az immunrendszere erősödését is -, ezért ezek az eredmények a kutatók szerint aggodalomra adnak okot. A szerzők ugyanakkor hozzáteszik: a szülők ösztönzése és támogatása, és a kutyatartás például pozitívan befolyásolta a gyerekek testmozgását.
Egy másik felmérés - amit az Egyesült Királyságban végeztek - arra mutatott rá, hogy az iskoláskorú gyermekeket stressz szempontjából hogyan érintette az iskolabezárás. A kutatók kétezer 8-17 éves iskolást vontak be 2020 márciusa és júniusa között. Azt tapasztalták, hogy ebben az időszakban a korábban is stresszel küzdő gyerekek aránya 47 százalékról 34 százalékra csökkent - amit a mindennapi gondok csökkenésével hoztak összefüggésbe - , a korábban ritkán vagy soha nem stresszelő gyermekek aránya viszont 23 százalékról 42 százalékra nőtt. A felmérésre adott válaszok alapján a kutatók azt feltételezik, hogy utóbbiért az iskolai aggodalmak felelősek: a gyerekek 40 százaléka mondta, hogy az iskolabezárás miatt rosszabbul éli meg az iskolai feladatok beadását, a vizsgákat.
A fent említett kutatási eredmények rávilágítanak, hogy a csecsemők, a gyerekek és a felnőttek számára - a fizikai és a mentális aktivitás, valamint az immunrendszer kiegyensúlyozott működése szempontjából - egyaránt előnyös a szabadtéri testmozgás, a természetben zajló játék. A gyerekek és a felnőttek esetében a friss levegőn végzett fizikai aktivitás segít enyhíteni a stressz immunitásra gyakorolt hatását. Éppen ezért pandémia idején se feledkezzünk meg arról, hogy rendszeresen kimozduljunk - a természetbe -, és családtagjainkat is erre buzdítsuk.
