Mit kell tudni a limfocitákról?

Az immunrendszer működéséhez nélkülözhetetlen fehérvérsejtek - szemben a vörös vértestekkel - sejtmaggal rendelkező valódi sejtek. Az egészséges ember fehér vérsejtjeinek 50-70 százaléka granulocita, 20-40 százaléka limfocita és 2-8 százaléka monocita.

Normál tartomány

A limfocitaszám meghatározása vénás vérből történik, a normál tartományt százalékos értékben és egyéb mértékegységben egyaránt feltüntetik.

19-41%

0,9-4,44 G/L

Működés

A csontvelőben lévő őssejtekből a csontvelőben (B-sejtek) és a csecsemőmirigyben (T-sejtek) történő érés eredményeként a különböző idegen struktúrák felismerésére képes receptorok számtalan variációi jelennek meg a limfociták felszínén. Ezzel válnak a B- és T-sejtek a specifikus immunválasz fő komponenseivé: a B-limfociták az ellenanyag-termeléssel járó, úgynevezett humorális, míg a T-limfociták a sejtellenes immunválasz végbemenetelében játszanak fontos szerepet. Ez utóbbi főként a szerzett immunitást (és az immunológiai emlékezetet) biztosítja. A B- és a T-sejtek funkciójukat egymással és a természetes immunválasz sejtjeivel szoros együttműködésben fejtik ki.

Drámai és igen hatásos videón nézhetjük meg, hogyan néznek ki akció közben immunrendszerünk "verőemberei", a T-sejtek, és hogyan számolják fel a bennünk élősködő ráksejteket. Kattintson!

Mikor magas?

Összesen háromfajta limfocita fordul elő a természetben. A T- és B-sejteken felül ismertek még a NK (természetes ölősejtek, Natural Killer) sejtek. Az NK sejteknek a vírussal fertőzött és a tumorsejtek elpusztításában van szerepe. Az NK sejtek elégtelen működésének (immunhiányok) és túlzott működésének (immunológiai hátterű vetélések) is diagnosztikus értéke van.

Magas a limfociták száma vírus-, baktérium- és parazitafertőzésekben, szamárköhögésben, daganatok esetén, pajzsmirigy-túlműködés során, mellékvese-betegségekben és fertőzések után. Csontvelőt érintő daganatok megjelenésekor az éretlen sejtek jelenléte a jellemző. A limfociták magasabb értékét a daganatos betegségek kezeléseként alkalmazott sugárterápia, a pajzsmirigy túlműködésével járó Graves-Basedow-kór , valamint a bélrendszert érintő Crohn-betegség is okozhatja.

Mikor alacsony?

Limfocitopéniáról akkor beszélünk, ha a vénás vérben mért limfociták száma kevesebb, mint 0,9 G/L-es értéket mutat. Alacsony a limfociták száma immunhiányos betegségek, gyulladásos bélbetegség, egyes autoimmun és stressz hatására. Szintén limfocitopéniát okoz a kortikoszteroid-terápia, a daganatellenes kezelés részeként alkalmazott kemoterápiás szerek, egyes, az immunrendszer hiányos működését eredményező örökletes megbetegedések.

Amennyiben a limfocitahiány súlyos mértéket ölt, akár az életet is veszélyeztető fertőzések alakulhatnak ki, melyek kiváltói baktériumok, vírusok, gombák, paraziták egyaránt lehetnek.

Mikor javasolt a kvalitatív és kvantitatív limfocitavizsgálat?

• Veleszületett vagy szerzett immunhiányos állapot/betegség kimutatásához
• Meddőség és visszatérő vetélések esetén
• Krónikus visszatérő fertőzések esetén
• Sebgyógyulási zavarokban
• Súlyos szepszis után
• Immunmoduláló szerek hatásának vizsgálatakor
• Vírusfertőzések diagnosztikájához és követéséhez (HIV, HBV, HCV, CMV, EBV)
• Lymphocytosisban immunproliferatív betegség kizárásához vagy megerősítéséhez
• Szisztémás és szervspecifikus autoimmun betegségek aktivitásának követéséhez
• Tumorellenes kezelések követéséhez