Így jelzi a szervezet, hogy nem iszunk eleget

Az Európai Hidratációs Intézet szakértői szerint nem mindig megbízható jelzés a szomjúság, hisz az már az enyhe kiszáradás jele, ráadásul számos tényező befolyásolhatja. Van néhány körülmény, ami gátolhatja, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot vegyünk magunkhoz. A folyadékhiány pedig nem csak a közérzetünkre lehet rossz hatással, de hosszútávon az egyik legfontosabb kiválasztó szervet, a vesét is megbetegítheti, akár vesekőképződéshez vezethet.

A fájdalmas, égető vagy csípő érzésekkel együtt járó vizeletürítés önmagában nem betegség, hanem valamilyen betegség (például húgyúti fertőzés vagy prosztatagyulladás) kísérőtünete. Éppen ezért fontos az alapbetegség kezelése, de a tüneteket házi módszerekkel is enyhíthetjük. Nézzük, mit tegyünk, ha fáj a pisilés.

Különösen a gyerekeknél, időseknél és bizonyos gyógyszereket szedőknél nem elég, ha csak a szomjúságérzetre hagyatkozunk a folyadékbevitelnél. Az egyik fő kiválasztó szervünk, a vesénk működésére is érdemes jobban figyelni. A vese a fölösleges ásványi anyagokat és a vizet, illetve az anyagcsere folyamán a vízben oldódó salakanyagokat választja ki, amelyeket a szervezet nem hasznosít. Mindez vizelet formájában távozik testünkből, ideális esetben naponta körülbelül 1-1,4 liter, a színe pedig világossárga.

Miből tudjuk, hogy innunk kell?

A számunkra ideális folyadékmennyiség megállapításához nincs szükség különösebb tudományos módszerre, normális veseműködés esetén testünk természetes visszajelzése, vizeletünk mennyisége és színe jelzi, megfelelően hidratált-e szervezetünk. Amennyiben kevesebb, sűrűbb és sötétebb színű a vizelet, érdemes jobban odafigyelni a folyadékpótlásra és tudatosan átalakítani szokásainkat, hogy a kívánt teljesítőképesség és jó közérzet mellett az egészségünket is hosszú távon megőrizhessük.

Az elegendő folyadék segíti a normális veseműködést, ami a vizelettel együtt kiüríti a szervezetből a sókristályokat és a salakanyagokat. A krónikus dehidratáltság súlyos egészségi problémákhoz, egyebek mellett vesekőhöz vezethet, viszont a megfelelő hidratáltsági szint lényegesen csökkenti a vesebetegségek kialakulásának kockázatát. Érdemes odafigyelni a napi ajánlott folyadékbevitel arányos elosztására is, mert a „kampányszerű”, túlzott ivás is megerőltető a veséknek. A túlzott folyadékbevitel és a napi 5 litert meghaladó vizeletmennyiség pedig a létfontosságú ásványi anyagokat is kimoshatja a szervezetből.

Ez is érdekelheti

Belgyógyászat

GFR: komoly betegséget jelezhet a laborleleten

folyadékhiány

Ez történik a testedben, ha nem iszol eleget

Bőrgyógyászat

Száraz bőr: lehet, hogy csak többet kellene innod?

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

Mitől függ a megfelelő folyadékbevitel mennyisége?

A megfelelő folyadékbevitel mennyisége függ az egyéni és a környezeti tényezőktől, így a mozgástól, éghajlattól, hőmérsékleti viszonyoktól, várandósságtól vagy a szoptatástól. Különösen fontos, hogy eleget igyon az, akinek már veseköve alakult ki. Napi 2-től akár 3 liternyi folyadékkal már valószínűleg megelőzhető a további kövek kialakulása. A folyadékbevitel nagy része, megközelítően 70-80 százaléka származik italokból, 20-30 százalékát szilárd táplálékkal visszük be.