Tudományos érdekességek

A Tokiói Egyetem tanulmánya bebizonyította, hogy a macskák képesek felismerni a gazdájukat csupán a hangja alapján, amit azonban gyakran figyelmen kívül hagynak. Az okok az állat evolúciós történetében keresendők.

Azoknál a nőknél, akik naponta több kávét ittak, vagyis több koffeint juttattak a szervezetükbe, ritkább volt a tinnitusz előfordulása, mint azoknál, akik ritkábban vagy egyáltalán nem kávéztak - derítette ki egy új kutatás.

Régóta ismert, hogy a kemoterápia csökkentheti a páciensek termékenységét, ám egy új kutatás szerint ez a negatív hatás akár a kezelésen átesett nők gyermekeire is átterjedhet.

A magyarok negyede teljes mértékben, több mint fele pedig bizonyos feltételek mellett támogatná a halálbüntetés újbóli bevezetését. Nagy az eutanáziát pártolók tábora is, az abortuszt pedig a társadalom nagy része az érintett nők döntésére bízná.

Egyebek mellett a szívbetegségek és a cukorbetegség kialakulásának is nagyobb a kockázata azok körében, akik többnyire egyedül étkeznek a mindennapokban - derítette ki egy új kutatás.

Rajong a szénhidrátban gazdag tésztákért, esetleg burgonya nélkül nem tudná elképzelni az életét? Szénhidrátfüggőségéért lehet, hogy túl érzékeny ízlelőbimbói felelősek.

Ha kicsit kevésbé érezzük magunkat feldobottnak az őszbe lépve, mint a tavasz és a nyár közötti átmenet során, az nem a képzelet műve: tudományosan igazolt okai vannak, miért vagyunk kedvtelenebbek a hidegebb hónapokban.

Kutatók szerint a rajzfilmek - mint a Bambi vagy éppen Az oroszlánkirány - segíthetnek megértetni a gyerekekkel az élet végességét.

A környezeti ártalmak, illetve a káros szokások a sperma minőségét és mennyiségét is befolyásolják. Amerikai kutatók kifejlesztettek egy módszert a spermiumok "korának", azaz egészségi állapotának mérésére.

Arra már odafigyelünk, hogy mit eszünk, azzal azonban nem foglalkozunk annyit, hogy milyen veszélyeket rejt egy rossz minőségű ruha. Pedig a méreganyagok, amelyekkel ruhák viselésekor érintkezünk, ugyanolyan károsak lehetnek.

A tudományt és a laikusokat egyaránt régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon az emberi tudat fennmaradhat-e a halál után, és ha igen, akkor mennyi ideig. Lássuk, mit tudunk biztosan a teljes igazságról!

Egy amerikai óvszergyártó cég úgy döntött, hogy változtat gumióvszerei szabványméretén, miután kiderült, hogy az eddig gyártott 16,99 centiméteres hossz a legtöbb amerikai férfi számára túl nagy.

"Pfúj!" - Természetes, hogy a most következő terápiák olvasásánál ez az első reakciónk. De ha arra gondolunk, hogy ezek a módszerek egyébként reménytelennek látszó esetekben eredményeznek gyors gyógyulást, könnyen megértjük, hogy miért felejtkeznek el a betegek azonnal az eljárás bizarr voltáról.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói a világon először térképezték fel az agyi kapcsolatok egyénenkénti változékonyságát.

A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a fitneszőrültek ahelyett, hogy meghosszabbítanák, inkább évekkel kurtítják meg az életüket.

Arcunkról sok minden leolvasható: elárulja aktuális érzelmeinket, sőt akár egészségügyi állapotunkról is árulkodhat. Ez azonban nem minden. Egy új kutatás szerint arcunk formájáról szexuális aktivitásunkra is következtetni lehet.

Vajon mennyi a valóságtartalma azoknak a közszájon forgó bölcsességeknek, amelyek az egészségünkkel kapcsolatosak, és amiket szinte mindannyian ismerünk?

Sokat elmond a japán munkakultúráról, hogy külön szavuk is van a túl sok munka okozta halálra. A karoshi nevű jelenség a nyolcvanas évek óta létezik az országban, közvetlen oka pedig általában szívroham és agyvérzés, illetve öngyilkosság.

Számos cukortípus kapható manapság a boltokban, miközben sokszor azt sem tudjuk, miben térnek el egymástól. Pedig a helyes döntéshez célszerű tisztában lenni néhány érdekes információval. Íme, egy rövid lajstrom, ami segít eltájékozódni a cukrok világában.

A kávézacc hatalmas mennyiségben termelődik a háztartásokban, de a vendéglátóhelyeken is. A zacc hasznosításához most egy minden korábbitól eltérő és minden előző próbálkozásnál jelentősebb felfedezés nyitja meg az utat.

Az embereket két herpesz szimplex vírus fenyegeti, a HSV1 és a HSV2. Régóta vitatott kérdés, hogy az evolúció során ezek a betegségek mikor is jelentek meg vonalunkban.

A "napi biológiai óra" működésének kutatásáért vehette át az idei orvosi-élettani Nobel-díjat három amerikai tudós.