A napokban került a nyilvánosság elé a 31 éves nő esete, aki még 2013-ban hunyt el krónikus keringési elégtelenség következtében. Miwa Sado, a japán közszolgálati tévé egykori újságírója egyetlen hónap alatt 159 órával dolgozta túl magát, a hétvégéket gyakorlatilag soha nem vette ki, és majdnem mindennap éjfélig túlórázott.
A nő esete nem egyedi, éppen ezért is várja a japán társadalom, hogy végre kezdjenek valamit az illetékesek a túlságosan hosszú munkaidő problémájával, és változtassanak az országban berögzült munkakultúrán. Japánban ugyanis sok munkaadó úgy gondolja, hogy alkalmazottaik annál elkötelezettebbek a munkahelyük iránt, minél többet túlóráznak.
Egyébként tavaly is bejárta már egy hasonló eset a médiát. A 24 éves Matsuri Takahashi 2015 áprilisában öngyilkos lett a túl sok munka okozta stressz miatt. A nőnek a halála előtti hónapban több mint 100 túlórája volt, hetekkel az öngyilkossága előtt pedig közösségi oldalán megosztotta ismerőseivel, hogy meg akar halni, valamint hogy testileg és lelkileg is romokban hever.
A halálhoz vezető munkamánia jelensége a nyolcvanas évek óta létezik Japánban. Először a kékgalléros munkások körében volt jellemző, de az évek során egyre többször fordult elő mérnökök, vezető beosztású menedzserek körében is. 2016-ban több mint kétezer olyan haláleset történt a szigetországban, amelyért a túldolgozás volt felelős. A japán kormány azonban, úgy tűnik, végre igyekszik tenni valamit a jelenség visszaszorítása érdekében: megvizsgálják, hogy segíthet-e a dolgozók mentális és fizikai állapotán, ha havi 100 túlórában - vagy egy hat hónapos időszakra számítva havi átlagos 80 órában - maximalizálják a munkát. Sokak szerint azonban még ez is túl sok.
Forrás: theguardian.com
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: