Tudományos érdekességek

A különleges ikersír 31 ezer éves, a régészek Ausztriában fedezték fel még 2005-ben. További érdekesség, hogy később a közelben az ikerpár unokatestvérének sírját is megtalálták.

Mutatjuk, mitől függ, hogy valaki balkezes lesz. Kik voltak a híres magyar balkezesek, és cikkünkből az is kiderül, milyen betegségekre lehetnek hajlamosabbak, akiknek nem a jobb kezük a domináns.

Két magyar egyetem arra vállalkozott, hogy kiderítse, vajon a genetikánknak mennyi szerepe van abban, hogy mennyire lesz súlyos valakinél a COVID-19.

Azzal nagyjából mindenki tisztában van, hogy az immunrendszer a vírusos, illetve bakteriális fertőzésektől védi az szervezetünket. Ennél tovább azonban már sokaknak nem terjednek az információi testünk védekezőrendszerével kapcsolatban, illetve rengeteg tévhit is kering a témáról a köztudatban.

Reggel még jobban megy a nyelés, estefelé viszont már egyre problémásabb? Ha gyenge láb, kar vagy szemhéj is társul hozzá, akkor lehetséges, hogy miaszténia grávisszal állunk szemben.

Egy kínai-amerikai kutatócsoport utánajárt, milyen hatással van a szerelem az agyi hálózatok működésére.

A témában zajló kutatások szerint a korábbi évszázadokhoz képest mostanra számottevően csökkent az átlagos emberi testhőmérséklet. A különös változást egy nemzetközi kutatócsoport is megerősítette egy amazóniai őslakos törzs vizsgálata során.

A donwilhelmsit névre keresztelt ásvány felfedezése a Hold keletkezéstörténetének kutatása és a Föld belsejében zajló folyamatok megismerése szempontjából is kiemelt jelentőségű.

Nemcsak a mindennapok telhetnek derűsebben, hanem agyunk egészsége szempontjából is hasznos lehet, ha igyekszünk a dolgok jó oldalát nézni.

Alkoholmegvonás miatt két alkalommal is delíriumot tapasztalhatott meg a híres Vincent van Gogh 19. századi holland festő egy új kutatás szerint.

A család és a barátok a legbefolyásosabbak a politikai véleményformálásban, a magyarok nézeteire kis hatással vannak az internetes influenszerek - derült ki egy friss amerikai-magyar kutatásból.

Több tízezer éves fogak árulkodnak arról, hogyan táplálta csecsemőjét a neandervölgyi ember.

Galaxisunkban akár 300 millió potenciálisan lakható bolygó lehet a Kepler űrteleszkóp adatainak elemzése szerint.

Az okosórák és okoskarkötők mérési adataiból is következtetni lehet a koronavírus-fertőzésre - állapította meg egy friss tanulmány.

Már negyven millió éve léteztek a beszéd alapkövei, az ember és a majom közös elődei is ismerték a komplex nyelvi szerkezetek bizonyos szabályait - állapította meg a Zürichi Egyetem (UZH) Összehasonlító Nyelvtudományi Intézete egy mesterséges nyelvtan segítségével. Ezeket a szerkezeteket a majmok ugyanolyan jól értették, mint az emberek.

Egérkísérletek bizonyították, hogy egyes agyi régiók aktivitása a korral csökken, emiatt pedig idősebben a motivációnkat is elveszíthetjük az iránt, hogy új dolgokat tanuljunk meg.

Új utakat nyit az agy memóriaközpontjában, a hippokampuszban aktív gátlóneuronok működésének feltérképezéséhez Losonczy Attila agykutató és csapata kutatása, amelynek eredményei az idegtudomány egyik legrangosabb nemzetközi szaklapjában, a Neuron folyóiratban jelentek meg.

Az emberiség hajnala óta fontos részét képezi a zene a mindennapjainknak, egyes dallamok lenyugtatnak, míg mások feltüzelnek minket. Vannak olyan emberek azonban, akik teljesen közömbösek a zene iránt. A betegséget zenei anhedóniának hívják.

Ahány nő, annyi mellforma - néhány jellegzetes típust azonban megkülönböztethetünk. A mellbimbók állása ráadásul daganatot is jelezhet az emlőben.

Újabb bizonyítékokra bukkantak amerikai tudósok, hogy van víz a Holdon: vízmolekulákra utaló nyomokat találtak az égitest felszínén, valamint olyan területeket, ahol jég formájában tartósan konzerválódhatott víz.

Egyre nagyobb az igény Japánban az olyan robotok iránt, amelyek enyhíthetik az emberi kapcsolatok hiányát és az elszigetelődés érzését a koronavírus-járvány idején.

Sokan meglepődnek, amikor megtudják, hogy az időjárás milyen sokféle módon lehet hatással a testünk működésére. Hogy csak egy példát említsünk: kutatások szerint a memóriánk a felhős, esős napokon jobban működik, mint a fényes, napsütéses napokon.