A Szegedi Tudományegyetem a Pécsi Tudományegyetemmel közösen indít egy olyan vizsgálatot, amelyben ezer COVID-19-beteg bevonásával azt vizsgálják, befolyásolja-e az egyének genetikai háttere, hogy fertőzés esetén mennyire súlyos lefolyásúak a koronavírus -betegség tünetei. A mintákat a szegedi egyetem biobankjában tárolják majd.
Miért betegszenek meg egészséges fiatalok is?
A COVID-19 HUNGEN projekt során azt szeretnénk kideríteni, hogy genetikánk meghatározza-e azt, hogy lehet, észre sem vesszük, hogy elkaptuk a koronavírust, vagy csak enyhe tünetekkel esünk át a fertőzésen, avagy esetleg súlyos szövődmények alakulnak ki - magyarázta a vizsgálat célját Prof. Dr. Széll Márta molekuláris biológus, a kutatási projekt szakmai vezetője. Egy a projektről szóló közleményben a szakember úgy fogalmazott, a járvány első hullámának adatai egyértelműen megmutatták a veszélyeztetett csoportokat , akiknél a fertőzést követően a betegség lefolyásának súlyosabb formáira lehet számítani. Súlyos szövődmények tekintetében elsősorban az idős korosztály volt veszélyeztetett, valamint a krónikus társbetegségekkel rendelkező emberek. Ugyanakkor kiderült, hogy teljesen egészséges fiatal, társbetegségtől mentes, normál testalkatú betegek esetében is súlyos kimenetelű, esetleg halálos is lehet a betegség lefolyása.
Emiatt feltételeztük, hogy kell, hogy legyenek olyan genetikailag megalapozott, úgynevezett predisponáló faktorok, amelyek ezeknél a fiatal, társbetegség nélküli koronavírus-fertőzötteknél hozzájárulnak a súlyos lefolyású COVID-19-betegség kialakulásához - hangsúlyozta a professzor.
Így zajlik majd a kutatás
A közleményből az is kiderült, hogyan zajlik majd a magyar kutatók vizsgálata. Először koronavírus-fertőzés gyanúja esetén garatkaparékból mintát vesznek, majd polimeráz láncreakciós módszerrel ( PCR-teszt ) tesztelik az alanyokat. Ha bebizonyosodik a pozitivitás, akkor az igazoltan koronavírus-fertőzöttektől a kutatók ezt követően még egyszer vesznek garatkaparék mintát annak érdekében, hogy a vírus teljes genomját meghatározzák. A vírus izolált nukleinsavját elhelyezik a szegedi egyetem biobankjában - ez részét képezi a tanulmány során kialakított mintakollekciónak -, a szekvencia meghatározását pedig a Pécsi Tudományegyetemen dr. Gyenesei Attila és kutatócsoportja végzi. A garatkaparékon túl minden pácienstől vért vesznek ,és a levett vérből háromfajta vizsgálatot végeznek el a kutatók. Az egyik vizsgálat során a vírus ellen termelt ellenanyag szintjét határozzák meg. Ez arról ad felvilágosítást, hogy az egyén szervezete milyen mértékben reagált a vírusfertőzésre az úgynevezett humorális immunválasz aktiválásával.
Hogyan kapcsolja ki-be a géneket a vírus?
A másik vizsgálat során a vérmintából totál RNS-t izolálunk és azt határozzuk meg, hogy a keringésben hogyan változik meg a beteg génexpressziós profilja a fertőzés hatására, vagyis hogy milyen gének aktiválódnak és milyen gének hallgatnak el, és milyen mértékben a fertőzés hatására - magyarázta Prof. Dr. Széll Márta. Végezetül a harmadik vizsgálattípus során a vérmintából genomi DNS-t izolálnak. Az izolált genomi DNS-ből úgynevezett teljes exom-szekvenálást fognak végezni, tehát minden egyes beteg esetében meghatározzák a beteg huszonegynéhányezer fehérjét kódoló génjének a teljes szekvenciáját. És ezzel a nagy léptékű vizsgálattal és szekvencia-összehasonlítással - amelyekhez referencia genomokat használnak - remélhetőleg tudnak majd olyan géneket és a géneken belül olyan variánsokat azonosítani, amelyek örökletesek, és amelyek feltételezésük szerint meghatározzák és/vagy befolyásolják a betegség lefolyását a vírusfertőzést követően.
Tehát a tanulmányunkn eredményeképpen reméljük, hogy létre fogunk hozni egy komplex adatbázist, amely mind az ezer, mintavételen átesett fertőzött betegnek az anamnesztikus adatait és a betegség lefolyásának minden egyes paraméterét fogja tartalmazni, és a négyfajta mintából létrehozunk minden egyes beteg esetében egy mintakollekciót - hangsúlyozta a projekt szakmai vezetője, hozzátéve, ehhez a Szegedi Tudományegyetemen már meglévő, és a mostani törekvéseik szerint egyre nagyobb léptékben korszerűsítendő biobanki tevékenységük fog hátteret biztosítani.
Ekkorra várhatóak az első eredmények
Az egyedülálló kutatás komplexitását mutatja, hogy a Szegedi Tudományegyetemen belül az Általános Orvostudományi Kar és a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ számos szervezeti egysége dolgozik együtt: a Belgyógyászati Klinika, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, az Orvos Biológiai Intézet, az Orvos Genetikai Intézet, a Gyerekgyógyászati Klinika, valamint az Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet.
A feladat óriási és egyedülálló. Reményeink szerint az első kétszáz beteg mintagyűjtését illetve laboratóriumi feldolgozását követően a komplex analízis genetikai, transzkriptomikai, szerológiai és vírusgenomikai feldolgozása legkorábban 2021 első felében készülhet el - tájékoztatott Prof. Dr. Széll Márta.
Ingyenes lett a tömegközlekedés az egészségügyi dolgozóknak. Van egy igazolás, amit ki kell tölteniük és azt felmutatni ellenőrzéskor. További részletekért kattintson társportálunk, az nlc.hu cikkére .
