Mindenki számára ismerős lehet a "krokodilkönnyeket hullat" kifejezés, de csak mi, emberek tudunk érzelmeink hatására is elpityeredni. (És ha már a krokodilokat említettük, ők is könnyezhetnek, de náluk ez fiziológiai reakció, és nincs köze az érzelmekhez.)
Tisztít és véd
Persze, örömünk, izgatottságunk, bánatunk, dühünk és félelmeink mellett más is könnyekre fakaszthat minket. Könnycsatornánk ugyanis folyamatosan termeli az úgynevezett bazális könnyeket. Ezek nemcsak nedvesítik és tisztítják szemeinket, hanem egészségük megőrzésében is segítenek, illetve táplálják is szemeinket. Nagy hasznukat vesszük például por és egyéb szennyezőanyagok ellen.
Az úgynevezett reflexkönnyek akkor kezdenek termelődni, ha valami irritálja a szemünket: például füst, egy apró bogár vagy egy szempilla - ezek segítenek mielőbb kimosni szemünkből a szennyeződéseket, és olyan antitesteket is tartalmaznak, amelyek fertőtlenítő hatásuk révén hozzájárulnak a gyulladások megelőzéséhez.
A kommunikáció egy formája
A harmadik típusba az érzelmek hatására születő könnyeket sorolják. A tudósok sem tudják pontosan, hogy mi, emberek miért sírunk, ha erősebb érzelmi hatások érnek minket. De azért van néhány lehetséges magyarázatuk a jelenségre.
Az első, igen népszerű teória szerint az elpityeredés nonverbális reakció - gondoljunk csak a kisbabákra, akik még nem tudják elmondani, mit szeretnének, viszont sírásuknak köszönhetően azonnali figyelmet kapnak szüleiktől. A könnyek felnőttkorunkban is jól jöhetnek, hogy erősebb kötődést alakítsunk ki családtagjainkkal, barátainkkal, vagy akár azért is, hogy szavak nélkül kifejezzük érzéseinket.
Egy másik elmélet szerint a sírás főleg azért hasznos számunkra, mert érzelmi és fizikai megkönnyebbülést hoz. Könnyeinkben ugyanis egy leucin enkephalin nevű vegyület is található, amely természetes fájdalomcsillapító - ennek köszönhetően érezhetjük magunkat megkönnyebbülve egy kiadós sírás után .
Egy harmadik - manapság már kizárható - elmélet szerint viszont más áll a könnyezés hátterében, méghozzá, hogy az ember a vízi majmoktól származik, és azért tanultunk meg könnyezni az evolúció során, hogy a sós vízben is létezni tudjunk. Ez már csak azért sem igaz, mert az ember nem a vízi majmoktól származik.
Forrás: iflscience.com
