Relax

Kimutatták, hogy a gyász valóban gyengíti a szervezet védekezőképességét. A szeretett személy elvesztéséből adódó érzelmi stressz elnyomja az immunrendszer bizonyos részeit, így a gyászolók sokkal fogékonyabbá válnak a fertőzésekre.

A gyász nem mentális betegség, ezért nem jó, ha antidepresszánsok segítségével próbál valaki megbirkózni vele - erre próbálták korábban felhívni a figyelmet a szakértők a The Lancet című szaklapban megjelent egyik tanulmányban.

A testmozgás és az alvás összefüggéseit kutatta egy korábbi vizsgálat, amelyet csaknem 430 ezer felnőtt bevonásával végeztek.

Egyre többen szenvednek a DSPS betűkkel jelzett állapottól: az elcsúszott alvás szindróma (delayed sleep phase syndrome) egy olyan rendellenesség, amely a testóra működését módosítja.

Sokak számára jó hír, hogy az óraátállításnak köszönhetően vasárnaptól egy órával többet alhatunk. Az azonban már kevésbé örömteli, hogy a plusz pihenőidő testünk bioritmusára is hatással van.

Sokan rácsodálkoznak, hogy miért éppen zuhanyzás, kertészkedés, horgászás vagy más szellemi ellazulással járó tevékenységek közben jutnak eszünkbe a legeredetibb ötletek? Van rá magyarázat.

Beszólogatás az utcán, tapizás a villamoson, szexuális töltetű viccek a főnöktől - helyzetek, amiket nők milliói élnek át naponta, és ami ellen korábban nem emelték fel a szavukat. "Hiszen mindez normális, ezek ellen a helyzetek ellen nincs mit tenni, csak túl kell élni" - gondolták. Hogy a zaklatás mennyire káros és veszélyes, és hogy miért jó fellépni ellene, arról Wirth Judittal, a NANE Egyesület jogi szakértőjével beszélgettünk.

Az általános ajánlások szerint is hét-nyolc óra zavartalan alvásra kell törekednünk. Ennek ellenére több jel is utal rá, hogy valójában nem arra vagyunk programozva, hogy megállás nélkül ennyit aludjunk.

Már önmagában egy idegen ember ölelése is elég lehet a magány okozta fájdalom enyhítésére - derült ki egy brit kutatásból. A tudósok szerint a felfedezésnek az egyre digitalizálódó világban különösen nagy a jelentősége.

Nemcsak a lelkünknek tesz jót: egy finom masszázs fellazítja a feszes, görcsös izmokat, megszünteti a fájdalmat, és jól kiegészíti a mozgást. A krónikus mozgásszervi betegségek esetén általában a terápia része.

Amellett, hogy ellazít és megnyugtat, testünket és lelkünket is gyógyítja. A masszázs olyan tudományosan bevált kezelési módszer, amely számtalan egészségügyi problémára gyógyírt jelenthet. Nem mindenkinek van azonban lehetősége szabadidejéből arra áldozni, hogy rendszeresen masszőrhöz járjon. Szerencsére ma már számukra is van megoldás.

A CNN öt teljesen ingyenes tippet ajánlott a boldogsághoz, amelyek révén jobban érezhetjük magunkat.

Oldalt, hason, esetleg háton? Ön hogyan szeret leginkább aludni? Abból, hogy milyen pózban tölti az éjszakákat, akár munkájára vagy életkorára is következtetni lehet.

Ha egy túlsúlyos páciens a rendelőben ülve elalszik, akkor az orvosok már tudják is, hogy miről lehet szó.

Hogyan tudjuk rábírni agyunkat arra, hogy friss maradjon és jól tudjon reagálni a változásokra? Szakértők szerint a mindennapos feladatok apró, trükkös változtatásai képesek frissen, egészségesen tartani agyunkat.

Az alvás nagyon fontos szervezetünk számára, ilyenkor pihen és regenerálódik a testünk - de vajon létezik olyan, hogy valaki túl sokat alszik? És ha igen, annak tényleg lehetnek káros hatásai?

Nemcsak a testképzavarral küzdőkről, hanem a tükörbe nézés kockázatairól és mellékhatásairól is kérdezte a Nők Lapja Psziché a téma szakértőjét, dr. Lukács Liza tanácsadó szakpszichológust.

Egy ember élete során rengeteg pozitív és negatív élmény részese. Noha mindegyik hatással van személyiségünkre, akadnak nagyon fontos életesemények, amik a legjelentősebb változások kiindulópontjai.

Az alvási apnoe - ha csak pár napra marad is kezelés nélkül - megnövelheti a vércukorszintet és a vérzsírszintet, a stresszhormonok szintjét és a vérnyomást - állítják baltimore-i kutatók.

Amikor összecsapnak a fejünk felett a hullámok, gyakran fordulunk egy tábla csokoládéhoz vagy más finomsághoz, hogy kicsit jobb kedvre derítsük magunkat. A munkahelyi stressz, a depresszió, a szorongás, a félelmek mind kényszerevésre sarkallhatnak, de ha jól csináljuk, akár hatékonyabb is lehet, mint a nyugtatók.

Tudatos álmodás során az emberek nemcsak azzal vannak tisztában, hogy éppen álmodnak, hanem képesek tudatosan befolyásolni is a képzeletükben lejátszódó cselekményeket. Akár betegségek kezelésében is hasznossá válhat.

Számtalan tanácsot kaphatunk a boldogsággal kapcsolatban, könyvekben, internetes blogokban, újságcikkekben, ám ezek sokszor megfoghatatlanok, sőt zavarosak. Az idegrendszerrel foglalkozó tudósok azonban sokkal pontosabbak: következzen néhány egyszerű, de annál hatékonyabb szokás.