„A közmondásos napi 7-8 óra alvás az átlag: a népesség körülbelül 60 százaléka ennyi idő alatt alussza ki magát” – mondta el megkeresésünkre dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus főorvos. A doktornő azonban arra is figyelmeztetett, hogy van, akinek ennél kevesebb pihenés is elég. Sok ember például akár 6 óra alvás mellett is fitten, kipihenten ébred. Ha viszont neked az 5 óra vagy annál kevesebb is elegendő, vagy rendszeresen 9 óránál több alvásra van szükséged, érdemes utánajárnod, nincs-e az átlagtól eltérő alvásszükségletnek valamilyen szervi, esetleg kóros oka.
Amikor minden apróságra felriadunk
Az alvás mennyiségével sokan törődnek, betartják a lefekvés és a felkelés rendszeres idejét. Érdemes azonban a pihenés minőségére is vetni egy pillantást, hiszen e két tényező együtt határozza meg, hogy frissen, kipihenten ébredsz-e.
Ha valaki mennyiség terén eleget alszik, tehát megvan a napi 7-8 óra alvásideje, reggel mégis összetörten, fáradtan ébred, akkor valószínűleg valami gond van az alvása minőségével. 7-8 óra alvás után mindenképpen frissnek kellene lennünk” – hangsúlyozta dr. Vida Zsuzsanna.
Van, aki persze érzékeli is azt, hogy felületesen alszik, minden apró zajra felriad. Sokszor fordul ez elő például a friss anyukákkal, akik jószerivel a gyerek minden apró rezdülését követik éjszaka. Van, aki felébred az éjszaka közepén, kimegy a mellékhelyiségbe, és utána könnyebben vagy nehezebben visszaalszik – ezáltal szaggatottá, töredezetté válik az alvása.
Van viszont olyan is, aki azt gondolja magáról, hogy ő nagyon is mélyen alszik, mégis úgy ébred, mint akit összetörtek. Az alvási apnoéban, vagyis az alvás közbeni légzéskimaradásokban, légzészavarban szenvedő betegek például sokszor azt gondolják, hogy nincs gond az alvásukkal – és ha nincs hálótársuk, aki figyelmeztetné őket a horkolásra, akkor csak a reggeli és napközbeni fáradtság hívhatja fel a figyelmüket arra, hogy valami nincs rendben az éjszakai pihenéssel.
Mit mutat az okosóra?
Egyre többen szereznek be és hordanak különféle aktivitásmérő eszközöket, okosórákat. „Az alvásdiagnosztikával foglalkozó szakemberek örülnek ennek, hiszen, ha nem is diagnosztikai értékű a megfigyelés, egy támpontot mindenképp adhat az okosóra. Volt is olyan házaspár páciensem, akik azért fordultak hozzám, mert az egyikük okosórája nagyon eltérő értékeket mutatott, és fény is derült az illető alvásproblémájára” – mesélte Vida doktornő.
Az okosóra elsősorban az aktivitást méri, amely mély alvásban nagyon alacsony, de a pulzust, esetleg a légzést és a testhőmérsékletet is figyelembe veszi. Ebből következtethet az óra arra, mennyit töltünk a mély alvás fázisában. A szakértők szerint egyébként a teljes alvásidő 20-25 százalékát kellene a mély alvás állapotában lennünk. Ha ez megvan, és mennyiségben sem alszunk túl keveset, akkor elvileg minden adott hozzá, hogy frissen ébredjünk.
Időnként mindannyiunknak vannak rémálmai, amelyeket ugyan nem jó átélni, ébredés után azonban megkönnyebbülten felsóhajthatunk: „csak egy álom volt, már vége van.” Néha azonban hiba csúszhat a gépezetbe, és úgy érezhetjük, ébren éljük át a rémálmainkat, miközben sem mozogni, sem beszélni nem tudunk, és még levegőt is alig kapunk. Ez az alvásparalízis.
Inzulintól a vércukorig: mennyire ismered a cukorbetegséget? – kvíz
Legjobban: