A kutatók a világon elsőként igazolták penészgombák által termelt méreganyagok jelenlétét az emberi tüszőfolyadékban és vizsgálták azok termékenységre gyakorolt hatását. „Eredményeink alapján valószínűsíthető, hogy a follikuláris folyadékban jelen lévő gombatoxinok befolyásolják egyes hormonok működését, a petesejtek minőségét, életképességét, s így a megtermékenyülést” – idézi a Semmelweis Egyetem csütörtöki közleménye dr. Szentirmay Apolkát, az egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának szakorvosát, a tanulmány első szerzőjét.
Milyen mérgeket termelnek a penészgombák?
Mikotoxinoknak nevezzük a penészgombák által termelt másodlagos anyagcseretermékeket, amelyek mérgező tulajdonságokkal rendelkezhetnek. Mezőgazdasági terményekben és feldolgozott növényi és állati eredetű élelmiszerekben egyaránt előfordulhatnak. Megjelenésük és arányuk az éghajlatváltozás hatására folyamatosan emelkedik. Bizonyos gombatoxinok emberi egészségre gyakorolt hatása ismert: ilyen például az aflatoxin, amely májdaganatot okozhat. A toxinok befolyásolhatják akár a hormonrendszer működését is, azonban az emberi termékenységgel összefüggésben még sosem vizsgálták a hatásukat.
A meddőség oka sokszor ismeretlen, de hátterében a hormonrendszer zavara is állhat. Az egyik leggyakrabban előforduló ösztrogén-hasonló toxin, a kukoricában is megtalálható Zearalenon koncentrációja a vizsgálatban összefüggést mutatott a tüszőfolyadék ösztradioltartalmával. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy az ösztrogénreceptorok számának növelésén keresztül a két hasonló kémiai szerkezetű vegyület egymás hatását erősíti. A Zearalenon az ösztrogénreceptorokhoz kötődve csökkentheti a megtermékenyíthető, érett petesejtek számát. Emellett a mikotoxin közvetlen DNS-károsító és oxidatív stresszfokozó hatással is rendelkezik, ami negatívan befolyásolja az embrió fejlődését.
Egy másik vizsgált toxin, a néhány Fusarium penészgomba által termelt Fumonisin B1 kis koncentrációjú jelenléte a tüszőfolyadékban meglepő módon pozitívan hatott a tüszősejtek és a kinyert petesejtek arányára. „Lehetséges, hogy valamilyen védőfunkcióval bír. A mindennapokban is ismerünk penészgomba-származékot, amelyet gyógyszerként szedünk, ilyen például a penicillin” – magyarázza dr. Sára Levente, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának adjunktusa, a kutatás utolsó szerzője.
Toxinok a tüszőfolyadékban
A kutatócsoport 25 lombikprogramban részt vevő pácienst vont be a vizsgálatba, akik tüszőfolyadék- és vérmintáit elemezték a leggyakoribb gombatoxinokra. A tüszőfolyadékban valamennyi vizsgált toxin kimutatható volt, még akkor is, ha a vérmintában nem vagy alacsonyabb koncentrációban voltak jelen.
A tüszőfolyadék összetétele, a benne található komponensek aránya fontos információval szolgál a tüszőérésről. A közeget érő bármilyen negatív hatás közvetlenül hathat a peteérésre és a terhesség kimenetelére. A gombatoxinok a véráramból a tüszőfolyadékba kerülhetnek, ahol gyulladást, oxidatív stresszt és hormonzavart okozhatnak.
„Tanulmányunk rámutat, milyen szerepet játszanak a környezeti tényezők a meddőség kialakulásában. További kutatásokkal kiegészítve eredményeink segíthetnek feltárni a meddőség egyes okait és megérteni, pontosan hogyan hatnak a gombatoxinok a női termékenységre” – mondja dr. Sára Levente. Hozzáteszi, a kockázatok csökkentése érdekében a gombatoxin-szennyezés szorosabb nyomon követése szükséges az élelmiszerláncban.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: