Az olasz kutatók Journal of Sports, Medicine and Physical Fitness szakfolyóiratban publikált korábbi tanulmánya azt vizsgálta: miként reagál a nők szervezete a zenére edzés közben. Érdekes módon arra figyeltek fel, hogy sokkal gyorsabban ért el az önkéntes nők szívverése azon intenzív, kalóriaégető tartományba (ez a maximum szívverés háromnegyedénél érhető el), akkor amikor 150-170 bpm sebességű zenét hallgattak. Ha ugyanezt a tekerési tempót zene nélkül kellett elérniük, sokkal nehezebben, nagyobb erőfeszítés révén tudtak csak teljesíteni. (A "bpm" a zene ritmusának percenkénti lüktetését adja meg: az emberi szív átlagtempója 60-100 bpm között mozog.)
Zenehallgatással hatékonyabban edzhetünk
A zene így hat a teljesítményünkre
Mindez megerősíti a Tufts University közegészségügyi témákkal foglalkozó professzorhelyettesének kutatásait. A szóban forgó Mark Fenton ugyanis azt mondja: a kísérőzene tempójának csökkenésével az edzésminőség is romlik. A gyorsabb zene hatására felpörgetett edzéstempót és -minőséget lehet látni az olyan ismétlődő mozgást igénylő edzéseknél, mint a futás, biciklizés, síelés vagy evezés. Mindezt természetesen gyakorlatból is tudhatjuk: a zene hatására sokkal könnyebben tudunk olyan flow-állapotba is kerülni, amelyben sokkal hatékonyabban tudunk cselekedni: alkotni vagy éppen sportolni.
Ha nincs érzékünk ahhoz, hogy első hallásra megmondjuk egy szám tempóját, semmi gond: a songbpm.com vagy bpmdatabase.com oldalakon rákeresve kedvenc számainkra valószínűleg megtaláljuk azok tempóját (és ha nem, számos hasonló oldal létezik még az interneten, amely ugyanezt a funkciót látja el), illetve vannak már témábavágó iPhone alkalmazások is. A jog.fm például futásunk tempójához keresi ki adatbázisából a megfelelő tempójú zenét.
