Az olasz szakemberek az alkohol- és sófogyasztás mérséklése, a dohányzásról való leszokás, a kiegyensúlyozott étrend és a rendszeres fizikai aktivitás magasvérnyomás-betegségre kifejtetett hatásait vizsgálták. Mint azt Dvorák Márton, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája elmondta, a Journal of Hypertension and Management című szaklapban megjelent tanulmány szerint a rendszeres mozgás egyik legfőbb eredménye, hogy csökkenti a stresszre adott szimpatikus idegrendszeri válasz következményeit.
"Ez egy bonyolult rendszer, amely arról szól, hogy stresszhelyzetben átkapcsolunk 'üss vagy fuss' üzemmódra, aminek hatására beindulnak a szervezetünkben az úgynevezett szimpatikus hatások. Vagyis megnövekedik az energiaszükséglet, hiszen fizikai cselekvésre készülünk: a máj több cukrot állít elő, hormonok szabadulnak fel, hogy serkentsék a zsír és a fehérje átalakulását cukorrá. Megemelkedik a szívritmus, a vérnyomás, a légzésszám, és nő az izomfeszültség. Ugyanakkor néhány nélkülözhető aktivitás, így például az emésztés szintje is csökken. A stresszhez való alkalmazkodás hosszú távon nagyon kimerítő a szervezet számára, következményeként pedig kialakulhat például fekély , magas vérnyomás, valamint szívbetegségek és immunrendszeri problémák egyaránt. Mit lehet tenni ez ellen? Optimális esetben mozogni. A rendszeres fizikai aktivitás ugyanis csökkenti a stresszhormonok szintjét, illetve javítja a szív- és érrendszer alkalmazkodását a stresszhelyzetekhez. Ezt például úgy éri el, hogy rugalmasabbá teszi az ereket, amelyek így könnyebben egyensúlyoznak a szervezet értágító és érszűkítő igényei között" - foglalta össze a mozgásterapeuta.
A hatás bizonyított
Amikor a tudósok bizonyítékokat keresnek a fizikai aktivitás vérnyomásra gyakorolt hatásaira, számos egyéb tényezőt is figyelembe kell venniük, mint az életkor, a társbetegségek, a mozgás típusa, időtartama, az edzettségi állapot, az esetleg szedett vérnyomáscsökkentő gyógyszerek és a mérés metódusa. Ám ha mindezeket tekintetbe is vesszük, akkor is számos megbízható kutatás igazolja, hogy a rendszeres, közepes intenzitású kardióedzés mindkét nemnél és minden életkorban csökkenti a magas vérnyomást. Az átlagos csökkenés az első, szisztolés értéknél 7-10 Hgmm, a második, diasztolés értéknél pedig 4-8 Hgmm. Bizonyos esetekben a mozgás hatására bekövetkező javulás hatására a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek is csökkenthetők vagy elhagyhatók.
A fizikai aktivitás a megelőzésben is kiemelt szerepet tölt be. Az olasz összefoglalóból az is kiderült, hogy az inaktivitás 35-70 százalékkal fokozza a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát. Ráadásul bizonyított, hogy a mozgás segít normalizálni a vércukor- és a lipidszintet, valamint kontrollálni a testsúlyt. Mindez összességében szintén a szív- és érrendszer védelmét szolgálja. Tehát a heti 5-7 napon keresztül végzett, legalább 30 perces, közepes intenzitású mozgás nem véletlenül szerepel minden jelentős európai és amerikai szakmai ajánlásban.
Segítséggel könnyebb
Egyre többen vannak, akik nem csupán a gyógyszerektől várják a megoldást, sőt alapvetően abban hisznek, hogy saját maguk lehetnek önmaguk leghatékonyabb orvosai. A kezdő lépéseknél azonban jól jön egy teljes körű felmérés és a szakértő útmutatás . "Az életmódorvoslás olyan komplex segítséget nyújt, amely holisztikus szemléletével és szakembergárdájával nemcsak az adott problémára, ez esetben a magas vérnyomás csökkentésére koncentrál. A dietetikus a táplálkozás személyre szabott felépítésében, a mozgásterapeuta pedig az optimális mozgásprogram kialakításában segít, míg a szakorvosok az egészség teljes visszaállításán dolgoznak" - hangsúlyozta Dvorák Márton. Kifejtette, az életmódorvoslás és azon belül a mozgásterápia tulajdonképpen úgy működik, mint egy profi sportoló mögött álló felkészítő csapat. Amatőrként is lehet eredményt elérni, de egy szakértő teammel a háttérben ez gyorsabb, tartósabb, biztonságosabb és akár az egész életet befolyásoló eredmény lehet.
