Ha az agyi egészség szempontjából vizsgáljuk a kérdést, akkor nem minden fizikai aktivitás bír azonos hatással. Egy, a The Lancet Public Health című folyóiratban frissen megjelent tanulmány szerint az olyan aktív szabadidős tevékenységek, mint a szabadtéri sport, az edzőtermi edzés vagy a tánc, mintegy negyedével csökkenthetik a demencia kialakulásának kockázatát. Sőt, még a házimunka is 15 százalékos rizikócsökkenéssel hozható összefüggésbe. Ezzel szemben bizonyos munkahelyi fizikai tevékenységek akár 20 százalékkal is növelhetik a krónikus szellemi hanyatlás veszélyét. A mostani elemzés 74 korábbi tanulmány, illetve azokon keresztül több mint 4,2 millió személy adatain alapul összesen 30 országból. Ilyen módon ez a valaha készült egyik legnagyobb szabású tudományos munka a területen.
A demencia megelőzése mozgással
„A fizikai aktivitás többféle módon is védheti az agyat. Javítja a véráramlás, segítve az agy oxigén- és tápanyagellátását. Ezenkívül mozgás hatására olyan vegyületek szabadulnak fel az izmokból, amelyek csökkenthetik a gyulladást, így segíti az agy energiafelhasználását, egyben serkenti az új agysejtek képződését” – írja a The Conversation oldalán Eef Hogervorst, a brit Loughborough Egyetem pszichobiológus professzora. Hozzáteszi, éppen ezért is a fizikai inaktivitás mérséklése az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrégiben frissített demenciamegelőzési ajánlásának egyik kulcseleme. Illetve azért is, mert számos tudományos bizonyíték igazolja, hogy az aktív életmód valóban védelmet nyújthat a demenciával szemben.
Egy idén áprilisban publikált brit vizsgálat például aktivitásmérő eszközt viselő résztvevők körében négy éven keresztül gyűjtött adatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy heti alig 35 perc közepesen intenzív testmozgás is már 41 százalékkal csökkentheti a demencia veszélyét a teljes inaktivitáshoz képest. Az igazán megterhelő mozgásformák kapcsán pedig – mint amelyek gyakorlása közben nem jut elég levegő a folyamatos beszédre – átlagosan 63 százalékos kockázatcsökkenést figyeltek meg. Hasonló eredményeket hozott egy 2021-ben megjelent tanulmány is, amely több mint 12 ezer 50 év feletti felnőttet követett nyomon 17 éven keresztül. A szerzők itt szintén arról számoltak be, hogy a fizikailag legaktívabb csoportban mintegy felével alacsonyabbnak bizonyult a demencia előfordulása, mint a legkevésbé aktív csoportban. Kisebb kutatások szerint olyan egyszerű mozgásformák is, mint a szabadtéri séta vagy a kertészkedés, számottevően csökkenthetik a kockázatot.
Mindezek alapján egyértelműnek tűnhetne, hogy a mozgás jótékony hatással van az agy egészségére. Csakhogy az említett friss tanulmány jelentősen árnyalja ezt a képet. Az ebben bemutatott eredmények ugyanis azt sugallják, hogy egyes foglalkozáshoz kötődő aktivitások még fokozhatják is a demencia kialakulásának veszélyét.
Kapcsolódó cikk
A fizikai aktivitás paradoxona
Az elemzés egészen pontosan azt tárta fel, hogy a fizikai munkavégzés mintegy 20, a gyalogos vagy kerékpáros munkába járás pedig 10 százalékkal növelheti a demenciakockázatot. A kutatók ennek kapcsán máris egyfajta paradoxont emlegetnek, amely egyébként nem példa nélküli. Hasonló jelenséget leírtak már ugyanis a szívbetegségekkel összefüggésben is, ahol a munkahelyi és szabadidős fizikai aktivitások hatása szintén eltérőnek bizonyult. Minderre Hogervorst szerint többféle magyarázat is felmerül.
- Először is érdemes számításba venni, hogy a fizikai munkát végzők iskolai végzettsége általában alacsonyabb, mint az irodai munkát végzőké. Márpedig az oktatás és a szellemileg aktív tevékenységek erősíthetik az agy tartalékkapacitását – lényegében azt a képességét, amely révén könnyebben meg tud birkózni a különféle károsodásokkal, megőrizve normál működését.
- Szintén lényeges, hogy a fizikai munka gyakran szennyezett környezetben, például gyárakban vagy építkezéseken zajlik. Ugyanígy a gyalogos vagy kerékpáros ingázás során is nagyobb mértékben érinti a légszennyezettség a dolgozókat, mintha valamilyen passzív közlekedési móddal utaznának. A rossz levegőminőség pedig összefüggésbe hozható az Alzheimer-kór – a demencia leggyakoribb kiváltó oka – fokozott kockázatával.
- Végezetül fontos adat, hogy míg az alacsony jövedelmű országok lakossága körében a szabadidős mozgás csupán az aktív idő átlagosan 4 százalékát teszi ki, addig a magasabb jövedelmű országokban ez az arány a 28 százalékot is eléri. Magyarán elképzelhető, hogy a demenciakockázat kapcsán született megfigyeléseket közvetetten a gazdasági helyzet is befolyásolhatja.
A tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy pontosabban megértsük, mi áll a munkahelyi fizikai aktivitás és a demenciakockázat közötti kapcsolat hátterében. Különösen fontos lenne több adatot gyűjteni az alacsony jövedelmű országokból, ahol a szabadidős mozgás jóval kisebb részét teszi ki a teljes fizikai aktivitásnak. Az sem mellékes ugyanis, hogy milyen körülmények között végez valaki fizikai munkát. Két, hasonlóan megterhelő foglalkozás egészen eltérő terheléssel járhat például a zaj, a légszennyezettség, a hőség, a stressz vagy más munkahelyi ártalmak tekintetében. Ezek mind befolyásolhatják, hogy a fizikai aktivitás végső soron milyen hatással van az egészségre.
A kutatás eredményei így egy mélyebb egyenlőtlenségre is rámutatnak: a szabadidő önmagában is erőforrás, amelyen nem mindenki osztozik egyenlő mértékben. Éppen azoknak lehet a legkevesebb lehetőségük a szabadidős mozgásra, akik fizikailag megterhelő munkát végeznek, és közben olyan körülményeknek lehetnek kitéve, amelyek kedvezőtlenül hathatnak az egészségükre. Az egyenlőtlenségek megértése és mérséklése ezért a demencia megelőzésében legalább olyan fontos lehet, mint önmagában a több mozgásra ösztönzés.
