A hajhullásnak, hajvesztésnek kiterjedését tekintve két típusa van: az egyiknél egy adott területről körülírtan tűnnek el a hajszálak (foltos hajhullás), a másiknál a hajvesztés diffúz módon (vagyis a teljes fejbőrön, egyenletesen) történik, és naponta 80-100 hajszálnál többet vesztenek el az érintettek - erről a Házipatika.com betegségleírásában olvashatnak.
Ha megnézzük, hogy a hajhullás melyik formája a leggyakoribb a férfiaknál, akkor megnyugodhatunk. Szerencsére a legártalmatlanabb típus fordul elő a legsűrűbben: az úgynevezett androgén hajhullásról van szó, amely fokozatosan alakul ki. Ez a fajta a férfi hajhullás 95 százalékáért "felelős". Az androgén hajhullást elsősorban a tesztoszteron (férfi nemi hormon) dihidro-tesztoszteron nevű származéka váltja ki. A szőrtüszők erre érzékenyek. Vagyis egyszerre hormonális és genetikai eredetű a jelenség: a hajhagymák örökletes érzékenysége miatt indul be a kopaszodás .
Az ilyen típusú hajhullás a férfiak felét érinti, 65 éves korra azonban már ötből négy férfi kopaszodik. Cranwell és Sinclair 2016-os, a férfiak androgén hajvesztéséről szóló munkája szerint pedig az "erősebbik nem" 30-50 százalékát érinti 50 éves korig a jelenség.
Minél idősebb valaki, annál valószínűbb
Az androgén hajhullásban tehát az életkor is szerepet játszik - minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy ritkul a haja. E jelenség genetikai eredetét Cranwell és Sinclair 80 százalékban látja igazoltnak: a japán férfiak például tíz évvel idősebben kezdenek kopaszodni, mint az europid (kaukázusi) nagyrasszhoz tartozók. Hét stádium különíthető el a fokozatos ritkulás során, de teljes kopaszság ritkán következik be az "androgén" változat miatt.
Orvoshoz érdemes fordulnunk, ha hirtelen kezd hullani a hajunk: e jelenséget "azonnali hajhullásnak" hívják. Ám van, amikor éppen az orvosi kezelés váltja ki a kopaszodást: daganatos betegeknél a kemoterápia okozhatja ezt. Drasztikus károsító tényező még a röntgenbesugárzás, de más gyógyszereknek is lehet ilyen hatása, mérgező anyagok (tallium, arzén) ugyancsak kiválthatnak azonnali hajhullást. A hőhatás többféle "szinten" hat negatívan a hajunkra.
Az úgynevezett "késői típusú" hajhullást hormonális változások (pajzsmirigybetegség), cukorbetegség (diabétesz), vashiány vagy fehérjeszegény étrend, alultápláltság válthatja ki - de súlyos betegségeknek is lehet ez a következménye. Érdekes módon nemcsak hiány, hanem túladagolás is lehet a háttérben: a túl sok A-vitamin miatt léphet fel "késői típusú" hajvesztés. Ez abban különbözik az "azonnalitól", hogy a káros behatás után 2-4 hónappal jelentkezik.
A foltos hajhullás viszonylag ritka
Az úgynevezett foltos hajhullás, az alopecia areata (AA) viszonylag ritkán fordul elő, az európai lakosság 0,1-0,2 százalékát érinti, azaz ezer emberből egyet vagy kettőt. Viszont a férfiak esetében ez a második leggyakoribb hajhullási ok. Az AA pontos okát még kutatják a tudósok, de feltételezhetően genetikai faktorok, egy autoimmun jelenség állhat a hátterében. Azaz szervezetünk saját védelmi rendszere fordul önmaga ellen, és megtámadja a hajhagymákat . Ezt a "túlreagálást" okozhatja jelenlegi tudásunk szerint cinkhiány, a szervezetünkben lévő gyulladásos góc, krónikus fertőzés, pszichés stressz és más kiváltó tényező is.
A foltos hajhullásnak van egy "alfajtája", az úgynevezett ophiasis, amely a hajas fejbőr szélén, illetve az ahhoz közeli részeken való hajvesztést jelenti. Van olyan forma, amely csak a szakálltájékot érinti. Totális, teljes hajhullásról akkor beszélünk, amikor a fejbőr teljesen hajmentes lesz. A legszélsőségesebb eset az univerzális foltos hajhullás, amikor minden testszőrzet, azaz nemcsak a haj és a szemöldök tűnik el.
A hajhúzást, hajkitépést (trichotillomania) súlyos pszichés probléma váltja ki: gyerekeknél gyakori ez. A tépés károsítja a hajat és a fejbőrt egyaránt. A szülőknek figyelniük kell és általában pszichológus vagy pszichiáter segítségére is szükség lehet.
Hajhullást okozhatnak fertőző betegségek (felületi gombafertőzés például), de lehet járulékos tünete nemi betegségeknek is (így a szifilisznek). A végleges hajvesztést okozó hajhullás hátterében általában valamilyen súlyos betegség áll: a bőr elhalásával járó rák, tbc és néhány más kór is.
A haj fiziológiás okok miatt is ritkulhat, főleg tavasszal és ősszel. Ezt fokozhatja, ha nem fogyasztunk elég vitamint.
