- Az őszi hajhullás sok esetben természetes, átmeneti jelenség.
- A vashiány, a pajzsmirigybetegségek és a hormonális változások szintén okozhatnak fokozott hajvesztést.
- Ha a hajhullás hónapokig fennáll, foltokban jelentkezik vagy más tünetekkel társul, érdemes bőrgyógyászhoz fordulni.
Az ősszel fokozódó hajhullás gyakori jelenség, amelynek hátterében természetes, szezonális változások és egészségügyi problémák egyaránt állhatnak. Ha a hajhullás átmeneti, egyenletes eloszlású, és nem jár a fejbőr elváltozásaival, sokszor nem utal betegségre – írja lapunkhoz eljuttatott közleményében dr. Brezán Edina, a Dermatica – Prima Medica bőrgyógyásza, kozmetológus szakorvos. Ilyen esetekben érdemes az alábbi gyakori, nem kóros okokra gondolni a hajhullás mögött.
Az őszi hajhullás leggyakoribb okai
- Szezonális hajciklus: a hajszálak növekedési és nyugalmi fázisa az év során változhat. Ősszel több hajszál kerülhet egyszerre a nyugalmi, majd a kihullási szakaszba, ezért átmenetileg fokozódhat a hajvesztés.
- Nyári környezeti hatások: az erős UV-sugárzás, a klóros vagy sós víz és a haj fokozott igénybevétele károsíthatja a hajszálakat. Ez elsősorban töredezéshez vezethet, ami hajhullásnak tűnhet.
- Életmódbeli változások: a nyári időszakot követő étrendi változások, a nem megfelelő tápanyagbevitel vagy a stressz szintén hozzájárulhatnak a fokozott hajvesztéshez.
A szezonális hajhullás általában átmeneti, és a haj sűrűsége idővel helyreáll. Fontos azonban, hogy az őszi időszakban jelentkező hajhullást ne tulajdonítsuk automatikusan az évszaknak, különösen akkor, ha a panasz szokatlanul erős vagy elhúzódó. Ha tartósan fennáll, jelentősen fokozódik, vagy foltokban ritkul a haj, érdemes kivizsgálni az okát.
Milyen kóros okai lehetnek az őszi hajhullásnak?
Az évszakváltással egy időben jelentkező hajhullás hátterében olyan állapotok is állhatnak, amelyek kezelést igényelnek.
- Vashiány és egyéb tápanyaghiányok: a vas, a fehérje vagy egyes vitaminok és ásványi anyagok hiánya.
- Pajzsmirigybetegségek: mind a pajzsmirigy alulműködése, mind a túlműködése összefügghet a haj ritkulásával. Alulműködés esetén fáradtság, fázékonyság és testsúlynövekedés is jelentkezhet.
- Hormonális változások: szülés után, a menopauza körüli időszakban vagy bizonyos hormonális készítmények elhagyását követően átmenetileg fokozódhat a hajvesztés.
- Gyógyszerek mellékhatása: egyes gyógyszerek, például bizonyos vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok vagy retinoidok is hozzájárulhatnak a hajhulláshoz.
- Fejbőrbetegségek és autoimmun folyamatok: gyulladásos vagy gombás fejbőrbetegségek, illetve a foltos hajhullással járó alopecia areata is okozhat hajvesztést.
- Örökletes hajritkulás: fokozatosan alakul ki, és a haj sűrűségének csökkenése jellemzően meghatározott területeket érint.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
Bőrgyógyászati vizsgálat javasolt, ha a hajhullás több hónapig fennáll, feltűnően erős, foltokban jelentkezik, vagy a fejbőr viszketésével, fájdalmával, hámlásával jár. Akkor is érdemes kivizsgálást kérni, ha a hajhullás mellett fáradtság, sápadtság, testsúlyváltozás vagy menstruációs zavar jelentkezik.
„Ha a hajhullás mértéke nem magyarázható a természetes, szezonális hajvesztéssel, első lépésként fontos feltérképezni a lehetséges kiváltó tényezőket. Rákérdezünk a fennálló betegségekre, a szedett gyógyszerekre, a táplálkozási szokásokra, valamint a néhány hónappal korábban átélt stresszhelyzetekre. A fokozott hajhullás gyakori oka ugyanis a telogén effluvium, amelynek során valamilyen kiváltó tényező hatására a hajszálak idő előtt a növekedési fázisból a nyugalmi szakaszba kerülnek, majd kihullanak. Ez a kiváltó ok lehet például tartós stressz, fertőzés vagy lázas betegség. A szervezetet érő megterhelés után akár 2-4 hónappal is jelentkezhet fokozott, diffúz hajhullás” – ismerteti dr. Brezán Edina. Hozzáteszi, ha felmerül valamilyen háttérbetegség gyanúja, laboratóriumi és egyéb vizsgálatokra is szükség lehet.
Nem elég csak a hajhullást kezelni
A kezelés során elsődleges a kiváltó ok azonosítása és lehetőség szerinti megszüntetése. Az egyéni állapottól függően bizonyos vitaminok és táplálékkiegészítők alkalmazása, a haj kíméletes kezelése, illetve helyileg alkalmazott minoxidiltartalmú készítmények is szóba jöhetnek. Utóbbiak használata előtt fontos az ellenjavallatok és a lehetséges mellékhatások mérlegelése; terhesség és szoptatás alatt alkalmazásuk nem javasolt. A megfelelő stresszkezelés szintén lényeges része lehet a felépülésnek, amelyhez szükség esetén szakember segítsége is igénybe vehető. Célzott kezeléssel és a kiváltó tényezők rendezésével a hajhullás sok esetben 3-6 hónap alatt mérséklődhet vagy megszűnhet.
