Hematológia

A vér tulajdonképpen kötőszövet, amelyben sejteket és sejtszerű részecskéket egyaránt találhatunk. A vér felét a plazma teszi ki, amely túlnyomórészt vízből és benne oldott sókból, valamint fehérjékből áll. A második legnagyobb arányú összetevő a vörösvértestek csoportja, amelyek az oxigén és a szén-dioxid szállítását végző hemoglobint tartalmazza. A fehérvérsejtekből minden 600 vörösvértestre 1 darab jut, és általában a szervezet védekezési reakcióiban vesznek részt. A vér sejtes és sejtszerű elemei a csontvelőben képződnek, ahol minden vérsejt egy közös sejttípusból, az őssejtből alakul ki. A csontokat is érintő betegségek ezért vezethetnek a vérképzés zavaraihoz.

Csontvelődaganatok tünetei és kezelése

Mik a csontvelődaganatok?

Alapvetően kétféle daganat lehet a csontvelőben: egyrészt olyan, amely a csontvelőben normálisan élő sejtekből alakul ki, másrészt pedig olyan, amely valamely távoli szervben jön létre, majd a csontvelőben áttétet képez, és ott további szaporodásnak indul.

Tünetek

A direkt csontvelői daganatok lehetnek leukémiák és limfómák, de ritkán más csontvelői sejtekből is kiindulhatnak. Ha csontvelődaganat nem közvetlenül csontvelői sejtekből indul ki, hanem más daganatos betegség áttétjeként jelenik meg, akkor a leggyakrabban a prosztata-, az emlő- és a tüdőrákos betegeket érinti. Ha ritkábban is, de emellett valamennyi daganattípusnak lehet csontvelői áttétképzése.

A csontvelődaganatok előfordulása

Ugyan a csontvelődaganatok megjelenési esélye az életkor előrehaladtával növekedik, a betegség egyes típusainak előfordulási gyakoriságának fiatalabb korban is megugrik. Jó példa erre a Hodgkin-kór (a nyirokrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedése, amely korai stádiumban fájdalmatlan nyirokcsomó-megbetegedésként jelentkezik, de előrehaladott stádiumban a nyirokcsomón kívül egyéb szerveket, így például a csontvelőt is érintheti). E betegség megjelenési esélye először a húszas éveikben nő meg, majd az előfordulás gyakorisága a harmincas-negyvenes években lecsökkent, majd idős korban ismét megemelkedik, ekkor azonban már nagyobb mértékben.
Az előfordulás gyakorisága nagyon változó, eleve függ a csontvelődaganat eredetétől. A mellrák előrehaladott állapotában például nagyon gyakori a csontvelőáttét megjelenése, míg a korai stádiumban ritkább. Ugyanez igaz a prosztatadaganatra, amely ugyancsak gyakran képez csontvelőáttétet. De idővel a daganatos betegek többségénél kialakul ilyen áttét.

A csontvelődaganatok okai

Konkrét okok és hajlamosító tényezők nem ismertek, de léteznek olyan vírusfertőzések, amelyek növelhetik a betegség egyes típusainak megjelenési esélyét. A Hodgkin-kórra hajlamosíthat például az Epstein-Barr vírus. Általában azonban inkább a tipikusan rákkeltő anyagok, kémiai karciogének növelik a kockázatot. Ezek közül a legfontosabbak a dohányzás és a különféle festékanyagokban előforduló mérgek és vegyszerek.
Áttét esetében a csontvelődaganat kialakulásának konkrét oka az lehet, hogy a csontvelő olyan mikrokörnyezet, amely jó feltételeket biztosít a daganatsejteknek, kedvez a szaporodásuknak. Emiatt ha a daganatos sejtek bekerülnek a keringésbe - ami rosszindulatú tumorok esetében majdnem mindig megtörténik -, majd onnan eljutnak a csontvelőbe, jó táptalajra lelnek, elszaporodnak és daganatos fészkeket képeznek.

A csontvelődaganatok tünetei

A betegség legjellemzőbb tünete a csontvelő elégtelen működése, azaz hogy valamely, a csontvelőben normálisan termelődő sejtből kevesebb képződik.
Tipikusan ilyen panasz a vérszegénység, vagy éppen az, hogy csökken a vérben a vérlemezkék száma. Ez utóbbiakból adódóan ilyenkor a vizsgálatra okot adó tünet maga a vérszegénység, illetve annak tünetei. Persze ennél direktebb tünetek is megjelenhetnek: ilyen például a csontfájdalom. Ebben az esetben a beteg arra panaszkodik, hogy csontjai mindenütt, vagy pedig egy bizonyos helyen - ahol a daganatsejtes fészek elhelyezkednek - fájnak.
Emellett fokozódik a csonttörési hajlam, ami jelentheti mind a csigolya összeroppanását, mind pedig a csont egészének spontán törésétől. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a beteg lába egy rossz lépéstől is eltörhet.

A csontvelődaganatok diagnózisa

A diagnózis felállításához ortopéd sebészi módszerekkel végzett biopsziára van szükség. Ez vagy véletlenszerűen kiválasztott helyről, jellemzően csípőlapátból történik, vagy pedig olyan területről, amelynél a gyanút képalkotó vizsgálattal már előzetesen igazolták. Biopsziára többek közt azért is szükség van, mert az így kinyert daganatos sejtek szövettani vizsgálatával állapítható meg az, hogy a daganatos sejtek honnan származnak.
A csontvelődaganatot biopsziával diagnosztizálják
A csontvelődaganatot biopsziával diagnosztizálják

A csontvelődaganatok kezelése

Alapvetően három lábon áll a kezelés. Az első feladat az, hogy az orvosok gyógyszeres kezeléssel, tehát kemoterápiával gátolják a csontvelőben képződött daganatos fészkek növekedését. A második feladat az alapbetegség - azaz az áttétet adó daganatos betegség - kemoterápiás, immun-kemoterápiás kezelése. A harmadik feladat, hogy ha a betegnek csak kis számban képződtek daganatos fészkek a csontvelőjében, akkor azt sugárterápiával kezeljék, azaz röntgenkészülékkel vagy gyorsítóval besugározzák. Ez utóbbiak gyorsan csökkentik a fájdalmat, szerencsés esetben pedig magát a betegséget is gyógyíthatja a sugárterápia. De csak akkor, ha a szervezetben csupán -egy-két helyen képződtek daganatos fészkek.

A csontvelődaganatok gyógyulási esélyei

A túlélési esélyek attól függnek, hogy a betegségnek pontosan mely típusáról van szó. A fiatalkori leukémia például ma már nagyon jól gyógyítható, egy csontvelői áttétet adó emlő- és prosztataráknál viszont még ma is alig van esély a felépülésre. Ez esetben a cél már inkább a túlélési idő növelése, az élet hosszabbítása.

A csontvelődaganatok megelőzése

A primer csontvelődaganat megelőzésére nincs ismert módszer, erre egyedül az áttétként jelentkező daganat estében lehet lehetőség. Erre az ad esélyt, hogy egyes klinikai vizsgálatok azt igazolták, hogy vannak olyan prosztata- vagy emlőrákos betegek, akinél bifoszfonát hatóanyagú gyógyszerek hatására kisebb eséllyel képződött csontvelői áttét.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +15, +22 °C
Minimum: +10, +15 °C

Hazánkban szombaton délelőtt többnyire erősen felhős, borult lesz az ég, északon lehet szakadozottabb a felhőzet. Elszórtan, főleg délen számíthatunk esőre, záporra. Délután továbbra is sok lesz felettünk a felhő. Délen többfelé lehet eső, zápor, máshol nagy csapadék nem valószínű. A szél napközben élénk északnyugati lesz. Hajnalban 10, 15 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 15, 22 fok között alakul. Késő este 10, 15 fok lesz. Szombaton hidegfronti hatás várható, nagy terhelés éri a szervezetet. Erős görcsös panaszok léphetnek fel, többek között görcsös fejfájás, izom- és hasi görcsök is jelentkezhetnek. Romolhat a szívbetegek állapota, az arra hajlamosak keringési és vérnyomáspanaszokat tapasztalhatnak. Csökken a hőérzet, romlik a komfortérzet. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Eső