Ideggyógyászati megbetegedések

Az idegrendszert az agy, a gerincvelő és az egész testet behálózó idegek összessége alkotja. Bonyolultsága messze meghaladja a legnagyobb teljesítményű számítógépekét is, az agy működését évtizedek óta kutatják, de még csak pár százalékát sikerült megismerni. Az idegrendszert két nagyobb részre osztjuk: a központi idegrendszert az agy és a gerincvelő alkotja, a környéki idegrendszer pedig azon ideghálózatokat jelenti, amelyek az agy és a gerincvelő összeköttetéseit biztosítják a szervezet többi részével. Az idegrendszer bonyolultsága miatt betegségei igen gyakoriak - a lakosság nagy részét érinti valamelyik formájuk.

Diabéteszes neuropátia tünetei és kezelése

Mi a diabéteszes neuropátia?

A diabéteszes neuropátia a cukorbetegség egyik szövődménye, hátterében alapvetően két okot feltételeznek: az egyik az anyagcserezavar (diabétesz) közvetlen idegkárosító hatása, a másik pedig az idegeket ellátó erek ugyancsak cukorbetegség okozta elváltozása.

Tünetek

Mivel ezek az erek biztosítják az idegek működéséhez és fennmaradásához szükséges oxigént és tápanyagokat, károsodásuk miatt károsodik az idegek vérellátása is. Ennek további következménye is van, ha ugyanis a környéki idegrendszerhez tartozó, a gerincvelőből, illetve az agyból kilépő idegrostok nem kapnak megfelelő oxigén és tápanyagellátást, nem lesz megfelelő az idegrendszer és az egyes testtájak közti kommunikáció sem. Mindez elsősorban a végtagokban okoz érzészavart és érzésvesztést, neuropátiás fájdalmat. Áttételesen ez a jelenség az egyik oka annak, hogy cukorbetegeknél komoly problémát okozhat az úgynevezett diabéteszes láb.

A diabéteszes neuropátia előfordulása

Cukorbetegség esetén 50-60 százalékos eséllyel alakul ki diabéteszes neuropátia, az arány pedig a korral még inkább emelkedhet. Magyarországon az érintettek száma 400 ezer körülire tehető, ami a 800 ezer cukorbetegnek nagyjából a fele. Az összes polineuropátia 30 százalékának hátterében a cukorbetegség áll.

A diabéteszes neuropátia okai

A cukorbetegségnél kialakuló neuropátiának a feltételezések szerint két fő oka van: az egyik az, hogy a betegség miatt károsodnak az idegeket ellátó kiserek (úgynevezett mikroangiopátia alakul ki), a másik pedig az, hogy a diabéteszes anyagcserezavar önmagában is károsítja az idegek működését.
Jelenleg úgy tűnik, hogy a neuropátia kialakulása nem áll egyértelmű összefüggésben sem a cukorbetegség fennállásának időtartamával, sem pedig annak súlyosságával. Ez alapján feltételezhető, hogy kialakulásában komoly szerepet játszik az egyéni érzékenység.

A diabéteszes neuropátia tünetei

A diabétesznél jelentkező neuropátia a leggyakrabban érzéskiesésest vagy izomgyengeséggel járó panaszokat okoz a végtagokban. Előbbi azt jelenti, hogy a kezek és a lábak érzéketlenek lesznek, nem vagy kevésbé érzik például a sérüléseket, a hőt és a fájdalmat. Jellemző az is, hogy a betegek kevésbé érzékelik az ízületek helyzetét. Idővel az izmok is meggyengülnek, lévén azokat a sérült idegek nem tudják megfelelően koordinálni, így azokat a betegek egyre kevésbé használják. Ez a gyengeség a betegség előrehaladtával egyre fokozódik, akár bénulás is jelentkezhet, az izmok pedig egy idő után elsorvadnak, a végtagok elvékonyodnak.
A diabéteszes neuropátia első tüneti általában a lábon jelentkeznek, annak is a legtávolabbi pontján, a lábujjakon, majd a károsodás onnan halad felfelé. Ugyanez a helyzet a kézzel is: általában ott is az ujjvégeken jelentkeznek először a tünetek, onnan haladnak a váll felé. A probléma idővel általában mind a négy végtagot érinti.
Diabétesznél előfordulhat úgynevezett autonóm neuropátia is, ami a vegetatív beidegzés zavara: ilyenkor hőszabályozási gondok léphetnek fel, az izzadásnál, vizeletürítésnél jelentkezhetnek problémák. Fölléphetnek emésztő-szervrendszeri panaszok is, de kialakulhatnak szív- és érrendszeri gondok, többek közt szívritmuszavarok és vérnyomás-ingadozás is.
Tünet az úgynevezett neuropátiás fájdalom is, ami lehet állandó, de lehet időszakosan kialakuló is. Jelentkezhet spontán, de lehet olyan is, amely csak bizonyos ingerekre például hidegre vagy melegre alakul ki.

A diabéteszes neuropátia diagnózisa

A diagnózist a tünetek alapján állítják fel az orvosok, méghozzá akkor, ha a jellegzetes panaszok cukorbetegeknél jelentkeznek, illetve olyan pácienseknél, akik ugyan nem volt ismert diabéteszes, de a panaszok miatt végzett vércukorszint-vizsgálaton kiderült, hogy mégis érintett.
A vizsgálat során az orvosok reflexvizsgálatot és érzésvizsgálatot is végeznek, nézik az izomerőt, gyakran használnak hangvillát is, amellyel a vibrációérzést tesztelik. A neuropátia súlyosságának megállapításához szükség lehet elektromiográfia (EMG) és elektroneurographia (ENG) vizsgálatra is: ezekkel az idegek vezetési sebességét lehet mérni.

A diabéteszes neuropátia kórlefolyása

A diabéteszes neuropátia tünetei hosszabb idő után nagyobb gyakorisággal jelennek meg, de a feltűnésük nem áll egyértelmű összefüggésben a cukorbetegség fennállási idejével: előfordul, hogy a probléma meglepően gyorsan is kialakul, de van példa arra is, hogy a betegség igen hosszú idő után sem jelenik meg. Az összefüggés tehát csak a statisztikákból látszik, de az egyén szintjén nem mondható meg biztosan, hogy valaki érintett lesz-e, és ha igen, akkor mikor.

A diabéteszes neuropátia kezelése

Önmagában a cukorbetegség kezelése nem szünteti meg a diabéteszes neuropátiát, még akkor sem, ha a beteg vércukorszintjét jól karban tartják. A probléma kezelésére léteznek olyan speciális gyógyszerek, amelyeket cukorbetegek abból a célból szedhetnek, hogy kevésbé okozzon náluk problémát a diabéteszes neuropátia. Ezeket a betegség diagnózisának felállításakor javasolhatja szakorvos - vannak köztük olyanok, amelyek infúziósan alkalmazhatóak, jól csökkentik a fájdalmakat is. A betegség terápiájában nagyon fontos szerepe van a mozgásnak, ami nem csak a neuropátia, hanem eleve a cukorbetegség miatt is fontos.

A diabéteszes neuropátia gyógyulási esélyei

A diabéteszes neuropátia nem gyógyítható, csak karban tartható, lefolyása lassítható, illetve a vele járó fájdalmak enyhíthetők. Tüneti kezelésre akkor is szükség van, ha a vércukorszint amúgy normalizálódott.

A diabéteszes neuropátia megelőzése

Megfelelő életmóddal törekedni kell arra, hogy lehetőleg megelőzzék a cukorbetegség kialakulását. Mivel a diabéteszes neuropátiát nem a magas vércukorszint, hanem maga cukorbetegség, illetve az annál fennálló anyagcserezavarok okozzák, hiába kezelik a cukorbetegséget, a neuropátia kialakulása akkor sem előzhető meg biztosan. Egyedül az valószínűsíthető, hogy a kezelt és karbantartott cukorbetegeknél kisebb eséllyel alakul ki ez a probléma.

A diabéteszes neuropátia szövődményei

Súlyos esetben sérülések, fekélyek alakulhatnak ki. Ennek oka, hogy a betegek végtagjukra az érzészavar miatt alapból sem tudnak eléggé vigyázni, illetve nem érzik, ha például megsérül a lábuk - ilyen sérülés akár egy nem megfelelő cipő miatt is kialakulhat. Az így keletkezett sebek egyrészt a beidegzési zavar miatt nem gyógyulnak elég jól, másrészt azért sem, mert a sebgyógyulást a cukorbetegség alapból nehezíti. Az úgynevezett diabéteszes lábon a fekélyek emiatt állandósulhatnak is, akár speciális cipőkre, végső esetben amputációra is szükség lehet.
A balesetek azért is megszaporodhatnak, mert a nem megfelelő ízületi helyzetérzékelés és az izmok gyengülése ügyetlenné, bizonytalanná, széles alapúvá teszi a járást.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Vida Zsuzsanna PhD neurológus főorvosnak.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +4 °C
Minimum: -1 °C

Tovább terjeszkedik a rétegfelhőzet, az ország nagyobb részén borult idő várható, főként a Dunántúlon maradhatnak kevésbé felhős, derült tájak is. Párássá válik a levegő, helyenként köd képződik. Számottevő csapadék nem lesz. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt marad. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -5 és +2 fok között alakul, az ország döntő részén fagypont körül alakul. Elvonult a hideg légörvény, így mára frontmentes idő várható.