Mérgezések : Szénhidrogén-mérgezés
A mérgezések számtalan szempont alapján csoportosíthatók. Leggyakrabban a keletkezési ok szerint, így lehet szándékos és véletlen. A szándékos mérgezések öngyilkossági vagy gyilkossági szándékkal történnek, előbbi esetben főleg gyógyszer, míg utóbbiban színéről, szagáról, ízéről fel nem ismerhető mérget használnak. A véletlen mérgezések többsége túladagolásból, illetve ételmérgezésből adódik. Egészségügyi szempontból súlyosságuk szerint érdemes különbséget tenni. A mérgezések harmadik, leggyakoribb szempont szerinti csoportosítása az időbeli kifejlődésük alapján lehetséges. Az ide tartozó három csoport közül a heveny vagy akut mérgezést gyors kifejlődés jellemzi. A félheveny mérgezés több nap alatt fejlődik ki, míg a krónikus mérgezés tünetei hónapok vagy akár évek elteltével jelentkeznek.
Szénhidrogén-mérgezés tünetei és kezelése
Mi a szénhidrogén-mérgezés?
A szénhidrogének szénből és hidrogénből állnak, a petróleumban, a természetes gázokban és a szénszármazékokban fordulnak elő. A mérgezés mind a háztartásban, mind az ipari alkalmazás során előfordulhat, ugyanis a tisztítószerek, oldószerek, festékek és ragasztók tartalmazhatnak szénhidrogéneket. A lenyelt vagy belélegzett szénhidrogén irritálja a tüdőt, kémiai pneumonitiszt, tüdőgyulladást okoz. A mérgezés érintheti az agyat, a szívet, a csontvelőt, a májat és a veséket is.
Tünetek
A szénhidrogén-mérgezés előfordulása
Előfordulnak a természetben, a kőolaj, a földgáz is szénhidrogén, illetve szénből is előállíthatók. Szénhidrogént tartalmaznak a petróleumpárlatok (benzin, kerozin és festékhígítók), az etilén diklorid (festék-oldószerek), valamint a halogénezett szénhidrogének, mint a széntetraklorid (takarító folyadékok és oldószerek). Emellett szénhidrogének közé tartoznak a benzol és származékai (gyűrűs szénhidrogének), az alkoholok, az aldehidek, a ketonok.
A halogénezett szénhidrogéneket a jó altató hatásaik miatt korábban műtéti anesztéziára használták (kloroform), ma viszont már nem, mert veszélyesek, ugyanis kicsi a határ az adagolásnál az altató hatás és a súlyos komatózus állapot kialakulása között. A szénhidrogének karcinogének, és szinte mindegyik teratogén is. Nem egyformán erősen mérgezőek, ettől függetlenül nem ajánlott ellenőrzés nélkül még a kevésbé károsak használata sem.
Az ipar számos területén alkalmazzák őket a vegyipar, a lakkgyártás, a festékipar, a műanyagipar, a kozmetikai ipar, a gyógyszeripar, az egészségügy (a kórbonctani szövettani metszetek fixálására) területén, illetve a fémiparban az alkatrészek zsírtalanítására stb.
A legveszélyeztetettebbek a kisgyermekek, akik hajlamosak bármit megkóstolni, lenyelni - köztük a nem megfelelően tárolt mérgező anyagokat is. A halálos mérgezés a fiatalok körében gyakoribb, akik kábítószerként használják a szénhidrogén-származékokat.
A szénhidrogén-mérgezés okai
A szénhidrogén-mérgezés lehet véletlen baleset, de szándékos is. Vannak, akik a munkájuk során kerülnek kapcsolatba szénhidrogén-származékokat tartalmazó anyagokkal, a kisgyermekek háztartási baleset miatt mérgezik meg magukat. A kamaszok azért lélegzik be például a hígító- és ragasztóféléket, hogy elbóduljanak (szipuzás).
A szénhidrogén-mérgezés tünetei
A mérgezés leggyakrabban a tüdőn, ritkábban a bőrön keresztül történik, ugyanis ezen vegyületek jelentős mértékben párolognak. A szénhidrogén-mérgezésnél a páciens fullad és köhög, esetenként hányás is előfordulhat, illetve égető érzés jelentkezik a gyomorban.
Károsodhat a vese, máj és a csontvelő is. Idegi panaszokat is okoz, romlik a koordinációs képesség, szédülés, álmosság, súlyos esetben pedig kóma léphet fel. A szívre is káros hatással van a mérgezés, megnagyobbodhat a szív, ritmuszavarokat, sőt akár szívmegállást is okozhat. Izgatják a nyálkahártyákat (szem, száj), illetve a bőrt is. A szénhidrogének jelentős része karcinogén, mutagén, teratogén.
Ha a mérgezés érinti a tüdőt, akkor a légzés felgyorsul. A szipuzókra jellemző tünet, hogy a beteg elkékül az oxigénhiány miatt.
A szénhidrogén-mérgezés diagnózisa
A szénhidrogén-mérgezéses személy lehelete jellegzetes szagú, emellett az orvos rákérdez arra is, hogy mi történt, ebből rekonstruálja az esetet.
Vérvétel segítségével állapítják meg, hogy mennyire csökkent a beteg vérében az oxigénszint. Vannak bizonyos biomarkerek (általában a biotranszformáció során keletkező vegyületek), amelyek specifikusak az egyes mérgezések esetén, ezeket a vérből, vizeletből lehet kimutatni.
Mellkasröntgennel állapítják meg, hogy fellépett-e tüdőgyulladás. Ez a súlyosabb esetekben a mérgezést követő 1-2 órán belül már látható a felvételen, enyhébb esetben körülbelül fél nap után. Ha a tünetek egy nap alatt nem jelentkeznek, akkor már nem is fognak, azaz nem áll fenn a tüdőgyulladás veszélye.
A szénhidrogén-mérgezés kezelése
Nagyon fontos, hogy meg kell szüntetni a mérgezés forrását. Ha szennyeződött a páciens bőre, akkor le kell mosni, ha a ruhája is, akkor el kell távolítani.
Ha a légúti tünetek súlyosak, légzési nehézség áll fenn, akkor kórházi ápolásra, esetleg lélegeztetőgépre lehet szükség. A tüdőgyulladást antibiotikumokkal kezelik, illetve a beteg oxigént is kaphat. A gyógyulás a legtöbb esetben egy hétbe telik.
A szénhidrogén-mérgezés megelőzése
Mindig zárjuk el a vegyszereket a gyerekek elől, nehogy véletlenül lenyelhessék. Érdemes a kamaszokat felvilágosítani arról, hogy mennyire veszélyesek ezek a szerek, és hogy a szipuzástól - amellett, hogy függőséget okoz - komoly egészségkárosodást is szenvedhetnek.
Kiemelt fontosságú a gyermekek folyamatos felügyelete, az úgynevezett gyermekbiztos csomagolás és biztonsági kupakok alkalmazása. A boltok polcain a veszélyes folyadékokat tartalmazó flakonok gyakran az alsó polcokon találhatók, éppen abban a magasságban, amit egy kisgyermek könnyedén elér. A háztartási tisztítószerek egyre színesebbek, egyre illatosabbak. Egy kíváncsi gyerek számára érdekesebb kalandot ejtetnek, mint a kevésbé feltűnő vegyszerek. A színezett, illatosított (például gyümölcsillatú) termékek alkalmazása növeli a mérgezések kockázatát - hívja fel a figyelmet az Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI).
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényben az áll, hogy ki kell tölteni egy bejelentési lapot, ha valaki mérgezés miatt részesült orvosi ellátásban. Ezt a dokumentumot az OKBI Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálatához kell eljuttatni. A bejelentések alapján csoportosítják a mérgezéseket korcsoportonként, az anyagok típusa szerint. Emellett nyilvántartják azt is, hogy mi volt a mérgezéses eset végkimenetele (teljes felépülés, maradandó egészségkárosodás, halál).
Az ipari és háztartási szerek okozta mérgezéseknek kis hányadát, mindössze 3,55 százalékát teszik ki a szénhidrogén-mérgezések. 2013-ban összesen 57 személy (akiknek közel a fele 18 évesnél fiatalabb) mérgezését jelentették az OKBI felé. Csak hárman akartak így véget vetni az életüknek, négyen egyéb módon (például kábítószerezés közben) mérgeződtek meg, a többiek véletlenül kerültek kapcsolatba a mérgező anyaggal - derül ki az intézet éves jelentéséből.
Ez azonban csak a jéghegy csúcsa: a bejelentéssel járó retorziók arra sarkallják a jelentésre kötelezetteket, hogy eltitkolják, ha mérgezés történik (például egy munkahelyen). Ezért tűnik úgy, hogy ritka a szénhidrogén-mérgezés.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+4 °C
Minimum:
-1 °C
Tovább terjeszkedik a rétegfelhőzet, az ország nagyobb részén borult idő várható, főként a Dunántúlon maradhatnak kevésbé felhős, derült tájak is. Párássá válik a levegő, helyenként köd képződik. Számottevő csapadék nem lesz. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt marad. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -5 és +2 fok között alakul, az ország döntő részén fagypont körül alakul. Elvonult a hideg légörvény, így mára frontmentes idő várható.
