Mérgezések : Higanymérgezés
A mérgezések számtalan szempont alapján csoportosíthatók. Leggyakrabban a keletkezési ok szerint, így lehet szándékos és véletlen. A szándékos mérgezések öngyilkossági vagy gyilkossági szándékkal történnek, előbbi esetben főleg gyógyszer, míg utóbbiban színéről, szagáról, ízéről fel nem ismerhető mérget használnak. A véletlen mérgezések többsége túladagolásból, illetve ételmérgezésből adódik. Egészségügyi szempontból súlyosságuk szerint érdemes különbséget tenni. A mérgezések harmadik, leggyakoribb szempont szerinti csoportosítása az időbeli kifejlődésük alapján lehetséges. Az ide tartozó három csoport közül a heveny vagy akut mérgezést gyors kifejlődés jellemzi. A félheveny mérgezés több nap alatt fejlődik ki, míg a krónikus mérgezés tünetei hónapok vagy akár évek elteltével jelentkeznek.
Higanymérgezés tünetei és kezelése
Mi a higanymérgezés?
A Minamata-kór higanymérgezés okozta neurológiai szindróma. Tünetei közé tartozik a végtagzsibbadás, általános izomgyengeség, látászavar. Súlyos esetben bénulás, kóma léphet fel, majd halált okoz. A terhes nőket érő higanymérgezés a gyermeknél veleszületett Minamata-szindrómát és fejlődési rendellenességeket okozhat.
Tünetek
A betegség először 1956-ban, egy japán kisvárosban, Minamatában ütötte fel a fejét, erről a településről kapta a nevét is. Egy helyi vegyi üzem, a Chisso vállalat nehézfém-hulladékkal szennyezte a tengert. A szervetlen higany az iszap baktériumai hatására mérgező metil-higannyá alakult. A környék lakóinak fő táplálékforrásai halak és a kagylók voltak, a méreg így került be a szervezetükbe. Eleinte a macskákon tapasztalták a tüneteket - az állatok remegtek, köröztek, megbénultak és elpusztultak -, majd később az emberek is megbetegedtek.
A vállalat igyekezett eltussolni a környezetszennyezési ügyet, csak a betegek összefogása, perek sokasága, sztrájkok, civil megmozdulások és tüntetések vezettek eredményre. Végül elismerték a bűnösségüket, szennyvíztisztítót építettek, illetve kártérítést fizettek több mint tízezer áldozatnak. (A Minamata-szindróma kialakulásáról és történetéről bővebben itt olvashat)
A higanymérgezés előfordulása
A hivatalos, regisztrált adatok szerint 1956 és 1962 között csupán 46 halálesetet és további 71 súlyos megbetegedés esetén került szóba a higanymérgezés. Az 1997-es adatok szerint több mint 17 ezer ember betegedett meg Minamata-kórban.
A higanymérgezés okai
A higany többféleképpen kerülhet be az emberi szervezetbe, nemcsak ételekkel és italokkal, hanem higanygőz formájában a légutakon át, vagy a bőrön keresztül is. A szakértők vitatkoznak azon, hogy a fogtömésben és az oltóanyagokban található higany vajon mérgező-e. A higany és vegyületei különösen ártalmasak a magzatoknak. Ha a terhesség alatt az anya higanymérgezést kap, akkor a gyermekeknél súlyos fejlődési rendellenességek fordulhatnak elő. Egyes vélemények szerint az autizmus kiváltó oka is lehet a higanymérgezés, illetve előfordulhat, hogy a csecsemő vakon születik. A higanymérgezés miatt nem megfelelően fejlődik az agy. Kutatások szerint a higanymérgezés a lehetséges oka a szklerózis multiplex, az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór kialakulásának.
A higanymérgezés tünetei
A higanymérgezés lappangási ideje attól is függ, milyen dózisban került a szervezetbe a nehézfém. Átlagosan egy hónap alatt jelentkeznek a tünetek. Az enyhe Miamata-szindróma tünete a bizsergés, ám ha valakinek nagyobb mennyiségű higany került a szervezetébe, akkor jellemző a fájdalom, a fejfájás, az izomrángás, a mozgáskoordináció elvesztése, a bénulás. Romlik a beteg hallása, látása és a beszédkészsége. Nagyon súlyos esetben a mérgezés kómát, majd halált okoz.
A súlyos mérgezési esetek kialakulásához az vezetett, hogy nem tudták pontosan mi történik a higannyal, miután kikerült a környezetbe. Mivel viszonylag kis mennyiségű szervetlen higanyról volt szó, feltételezték, hogy a tengerben kellőképpen kihígul és ártalmatlanná válik. Azonban az iszap baktériumai a szervetlen higanyt jóval mérgezőbb metil-higannyá konvertálták, amelyet a fitoplankton képes volt felvenni és így bekerült a táplálékláncba. A bioakkumuláció révén a tápláléklánc magasabb szintjein (zooplankton, kisebb halak, nagyobb halak, ember) egyre nőtt a higanykoncentráció.
A krónikus higanymérgezés tünetei: fáradtság, ingerlékenység, migrén, fejfájás, alvászavar, zsibbadás, bénulás, ízületi fájdalmak, idegrendszeri tünetek (ízlelés és szaglás elvesztése, látás-, hallás-, beszéd-, illetve emlékezet-zavar), remegés, hajhullás, fémes szájíz, fogínysorvadás és -gyulladás, bőrkiütések.
Egyes belső szervekben is kárt tehet a higanymérgezés (emésztőszervi gyulladások, vesebetegség, pajzsmirigy alulműködés, immungyengeség). A higany elsősorban a májban és a vesében halmozódik fel.
A higanymérgezés diagnózisa
Az 1956-ban felfedezett betegséget a Chisso cég környezetszennyezése okozta. A szennyvíz kémiai analíziséből kiderült, hogy ólmot, higanyt, mangánt, arzént, talliumot, rezet és szelént tartalmaz. Eleinte a mangánra gyanakodtak, amit a halakban és az elhunytak szerveiben is nagy mennyiségben találtak, majd a talliumra és a szelénre terelődött a gyanú, de felmerült az is, hogy több fémion együttes hatása okozta a betegséget.
Másfél évbe telt, amíg egy brit neurológus, Douglas McAlpine elkezdett a higanyra gyanakodni. 1959-ben a Minamata-öböl iszapjában, halaiban és kagylóiban rendkívül nagy mennyiségű higanyt találtak. Ott volt a legnagyobb a koncentráció, ahol a Chisso a szennyvizet a tengerbe öntötte. A megbetegedést fizikai és pszichikai vizsgálattal, illetve laborvizsgálatokkal (vérvétel, vizeletvizsgálat) diagnosztizálják.
A higanymérgezés kezelése
A nehézfémek hagyományos úton, a veséken és bélrendszeren keresztül szinte egyáltalán nem üríthetők ki, ezért elraktározódnak a szervezetben. A higany átlagos felezési ideje 20 év, és elsősorban a májban és a vesében halmozódik fel. A Minamata-betegségre nincs gyógymód, csak a tünetek enyhíthetők a kezelésekkel. Az emberi szervezet méregtelenítésére léteznek ugyan eljárások, ám nagy dózisú higanymérgezés esetén ez szinte lehetetlen. (A brit Daily Mail nemrég beszámolt egy fiatal nőről, akinél először szklerózis multiplexet állapítottak meg, ám később kiderült, hogy higanymérgezése volt. A cikk szerint drasztikus tisztítókúra hatására javult az állapota.) A nehézfém-mérgezések kezelésére hozta létre az USA haditengerészete az úgynevezett kelációs terápiát, melynek során egy EDTA (etilén-diamin-tetra-ecetsav) aminosavat juttatnak szájon át vagy intravénásan a betegbe, ez az anyag képes kitisztítani a szervezetből a lerakódott nehézfémeket.
A higanymérgezés megelőzése
A hazai szabályozás szerint a munkahelyi levegőben a higany megengedett határértéke 0,32 mg/m3 lehet. A higany használatát a világon mindenhol próbálják visszaszorítani, az Európai Unióban a higany és a higanytartalmú termékek exportját korlátozták.
A higanyos lázmérőket éppen a mérgezőanyag-tartalmuk miatt vonták ki a forgalomból egész Európában.
A Minamata-kór áldozatainak emlékére létrehoztak egy múzeumot, illetve emlékművet is állítottak a városban. Az a céljuk, hogy felhívják a figyelmet a történtekre, és emlékeztessenek: nehogy egy újabb környezetszennyező cég miatt újra megismétlődjön a tragédia, újra kitörjön egy járvány.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+3 °C
Minimum:
-1 °C
Erősen felhős és hosszabb ideig napos területek egyaránt lehetnek, sőt estétől ismét terjeszkedik, vastagszik a felhőzet. Számottevő csapadék nem várható. Az északi, északnyugati szél csak kisebb körzetekben élénkül meg. A csúcshőmérséklet 1 és 5 fok között valószínű. Késő estére -2 és +3 fok közé hűl le a levegő. Ma is kettős fronthatásban lesz részünk.
