Tünetek : Remegés (tremor)
A tünet olyan, a normálistól eltérő jelenség, amelyből az orvos, a beteg kikérdezését és vizsgálatokat követően képes felismerni a betegséget. A tünet lehet szubjektív vagy objektív. Előbbi nem más, mint amit a beteg panaszként észlel, az utóbbiakat az orvos mutatja ki. Általános tünet például a láz, a fájdalom, a fáradékonyság, a viszketés, a magas vérnyomás vagy a köhögés. Más tünetek egy adott betegségre inkább jellemzőek, mint például a hirtelen jelentkező rendkívül erős szegycsont táji fájdalom szívinfarktus esetén.
Remegés (tremor) tünetei és kezelése
Mi a remegés?
A remegés nem akaratlagosan, tehát az akarat ellenére jelentkező túlmozgás, amelyet tudatosan leállítani sem lehet. Nevezhetjük akaratlan ritmikus mozgásnak is. Sokféle fajtája van, és egyes típusait el is szokták különíteni. Lehet szó kézremegésről, de remeghet a fej és az egész test is. Az idősebb korban jelentkező remegést a betegek leggyakrabban a Parkinson-kórral kapcsolják össze, pedig számtalan egyéb ok is állhat a panasz hátterében. A remegéssel járó betegségek közül ki kell emelni az úgynevezett familiaris tremort, amely a remegés öröklődő formája. A remegés nem mindig kóros reakció, létrejöhet normális körülmények között például hideg környezet, félelem vagy kimerültség hatására is.
Tünetek
A remegés diagnózisa
A remegés egy tünet, így az orvosok nem annak diagnózisát állítják fel, hanem a hátterében álló betegségét. Az érintettek kivizsgálását a tünetekből kiindulva neurológus, pszichiáter és belgyógyász végezheti.
A kivizsgálás első lépése a beteg alapos kikérdezése, a panaszok feltérképezése, a kórelőzmény felvétele. Ezt követően a kivizsgálás több irányban folytatódhat. Ha felmerül a gyanú, hogy a panaszt gyógyszerhatás okozza, akkor az orvos a szer elhagyásával igazolhatja a gyanút. Ha a panasz hátterében idegrendszeri betegség gyanúja merül fel, akkor neurológiai vizsgálatra, adott esetben idegrendszeri képalkotó vizsgálatokra, CT- vagy MRI-vizsgálatra lehet szükség. Ha a jelek anyagcsere- vagy hormonzavarra utalnak, akkor laboratóriumi vizsgálatokra lehet szükség (például a májenzimek vagy a pajzsmirigyhormonok szintje, vagy a vércukorszint meghatározására). Ha a Wilson-kór gyanúja merül fel (amely egy ritka rézanyagcsere-zavar), akkor meg kell határozni a vér és a vizelet rézszintjét. Speciális esetekben szükség lehet elektromiográfiai (EMG) vagy akcelerometriai vizsgálatra, amelyekkel a remegés frekvenciája mérhető fel.
A remegés okai és tünetei
Bizonyos szintű remegés mindenkinél megfigyelhető, az előrenyújtott kezek a legtöbb esetben enyhén remegnek, bár nem mindig látszik. Ilyenkor a minimális, gyors amplitúdójú remegés teljesen normális: azt tükrözi, hogy az idegek mindig folyamatosan és pontosan szabályozzák az izomműködést. A remegést a stressz, a szorongás, a kimerültség, a kávéfogyasztás és az élénkítő szerek szedése felerősítheti. Hidegben a test a remegéssel próbál hőt termelni, védekezni a kihűlés ellen. Ilyenkor tehát környezeti hatás miatt jelentkezik - úgynevezett fiziológiás - remegés.
A kórós remegésnek neurológiai, pszichiátriai és belgyógyászati okai egyaránt lehetnek. A jelenséget az egymással ellentétes működésű izomcsoportok mozgása okozza, a mozgás amplitúdója és jellege sokféle lehet. A panasz egy vagy több testrészen jelentkezhet, de remeghet az egész test is - mindig jelzésértékű, hogy mely területek érintettek. Szempont, hogy a panasz nyugalmi helyzetben jelentkezik-e vagy pedig mozgás közben, illetve akkor, amikor, mondjuk, kinyújtják a kart, vagy amikor nagyobb súlyt kell megtartani.
Az ideggyógyászati okok közül leginkább a Parkinson-kórt lehet kiemelni, amelynek jellegzetes tünete a remegés. Ez esetben a panasz főképp akkor észrevehető, ha a beteg nyugalomban van. A szklerózis multiplex szintén okozhat remegést, és az úgynevezett extrapiramidális betegségek is járhatnak remegéssel, de okozhat ilyesmit agykárosodás is. A perifériás idegrendszer megbetegedései is okozhatják: ezek jellemzően diabéteszre vezethetőek vissza.
A belgyógyászati okok közül a pajzsmirigy-túlműködést lehet kiemelni, de állhatnak a jelenség hátterében anyagcsere-zavarok is, egyebek mellett a Wilson-kór. Okozhat ilyen panaszt a veseelégtelenség is: ilyenkor az elégtelen méregtelenítés áll a háttérben. Néha lázas állapot kísérőjelenségeként is felléphet remegés.
A remegésnek pszichés okai is lehetnek. A pszichiátriai kórképek közül főképp a pánikbetegség okozhatja, de a szorongás mellett eredményezheti félelem is.
Lehet a remegés még megvonási tünet is, amely alkohol- vagy drogmegvonás hatására alakulhat ki. A máj működésének leállását szintén remegés kísérheti, továbbá gyógyszer-mellékhatás is okozhatja: leginkább antidepresszánsoknál írnak le ilyen hatást, de görcsoldók és nyugtatók túladagolása is kiválthatja. A túlzott alkohol- és kávéfogyasztás szintén állhat a probléma hátterében, akárcsak egyéb mérgezések.
Létezik úgynevezett familiáris vagy esszenciális remegés is, amely öröklődik. Erre akkor kell gondolni, ha a remegés valamilyen tevékenység (például írás, kézimunkázás vagy barkácsolás) közben jelentkezik, emocionális, kémiai vagy egyéb ok nem lelhető fel mögötte, ahogy nem áll a hátterében idegrendszeri megbetegedés sem. Az esszenciális remegés jellemzően gyors és finom hullámú. Epilepsziánál nem remegés jelentkezik, hanem a test egy részére lokalizálódó vagy a test egészét érintő görcsök alakulnak ki.
A remegés kezelése
A remegés oki kezelése a kiváltó ok kezelését jelenti. A tüneti kezelés érdekében stresszoldó gyógyszereket lehet adni a betegeknek, amelyek a pszichés okoknál egyben oki kezelést is jelenthetnek. A stresszoldók mellett szükség lehet szorongáscsökkentőkre is. Egyéb okoknál is lehet próbálkozni központi idegrendszerre ható gyógyszerekkel, illetve úgynevezett béta-blokkolókkal. Utóbbiakat a szív- és érrendszeri kórképek terápiájában használják, de alkalmazhatóak esszenciális remegésnél is. Ezek szerencsés esetben olyan mértékűre csökkenthetik a remegést, hogy már nem zavarja jelentősen a mindennapi tevékenységeket. A gyógyszerek néha meg is szüntethetik a panaszt, abbahagyásukat követően azonban a remegés visszatér.
Mivel az esszenciális remegést a stresszhatás és a koffein is súlyosbíthatja, ilyen esetekben törekedni kell a kávéfogyasztás csökkentésére, illetve stresszkezelési technikák elsajátítására.
Sok beteg tapasztalja, hogy kis mennyiségű alkohol fogyasztása időlegesen enyhíti a remegést. Ezzel a "gyógymóddal" azonban óvatosan kell bánni, mert talaja lehet a túlzott alkoholfogyasztásnak, illetve az alkoholizmus kialakulásának.
A remegés gyógyulási esélyei
A gyógyulási esélyek mindig attól függenek, hogy mi áll a remegés hátterében, és hogy ez gyógyítható, illetve kezelhető-e. Az esszenciális remegés elvileg kezelhető, de idővel súlyosbodhat.
A remegés szövődményei
Szövődmény a remegésből eredő baleset lehet, hiszen az érintett sokszor ügyetlenebbé válik. Emellett a remegés szociálisan visszahúzódóbbá is teheti a betegeket.
Hasznos tudnivalók a remegésről
Nem szabad elfelejteni, hogy a remegés nem egyenlő a Parkinson-kórral! Ezt azért fontos kiemelni, mert észlelésekor sokakban felmerül a gyanú, hogy talán kezdődő Parkinson-kór okozza. A remegés önmagában nem jelez Parkinson-kórt.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Vida Zsuzsanna PhD neurológus főorvosnak.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+10 °C
Minimum:
+4 °C
Szakadozik a felhőzet, egyre kevesebb helyen eshet. A Dunántúlon az északnyugati, a délkeleti tájakon a délnyugati szelet élénk széllökések kísérik. Késő estére 4 és 10 fok közé hűl le a levegő. Napközben kettős fronthatás okozhat kellemetlen tüneteket az időjárásra érzékenyek körében.