Tumoros megbetegedések : Mezotelióma
A szervezetben a sejtek, szövetek rendellenes növekedése, burjánzása növedékek, tumorok képződéséhez vezethet. Tumor, illetve daganat sokféle lehet, valamennyi szervünket megbetegítheti. Két alapvető formáját szokták elkülöníteni: a jóindulatú és a rosszindulatú daganatokat. A sejtek megváltozását kiválthatják bizonyos vegyi anyagok, vírusfertőzések, mechanikai behatások, radioaktív vagy erős ultraibolya sugárzás, valamint örökletes genetikai hibák is hajlamosíthatnak. A környezeti tényezők közül ki kell emelni a dohányzást, amely minden rákfajta kialakulásának valószínűségét növeli. A túlzott alkoholfogyasztás is kedvez a ráknak. A rák kialakulásának valószínűsége az életkorral nő, bár vannak kifejezetten fiatalkori rákok is.
Mezotelióma tünetei és kezelése
Mi a mezotelióma?
A mezotelióma a mellhártya rosszindulatú daganata. A főképp azbesztártalom miatt kialakuló ráktípus nagyon hosszú ideig, sokszor évtizedekig is lappang, lefutása viszont elég gyors: érintettjeit nagyon hamar, jellemzően egy éven belül elvesztik.
Tünetek
A mezotelióma előfordulása
A mezotelióma alapvetően ritka ráktípus, de veszélyessége miatt ismert betegségnek számít. A nemzeti rákregiszter adatai szerint hazánkban tizenöt év alatt több mint 1500 érintettnél állították fel a diagnózisát, jó részük pedig már nem él. Az adatbázis 2004-ig enged betekintést a statisztikákba, a helyzet pedig mindvégig változatlan: azóta éves szinten nagyságrendileg 100 új betegnél - átlagosan 40 nőnél és 60 férfinél - állították fel a diagnózist. A rákregiszter adatai szerint a mezotelióma népességszámhoz viszonyított előfordulása Heves és Komárom-Esztergom megyében a legmagasabb, ami érthető, hiszen e két megyében találhatók az azbesztipar egykori fellegvárai, Nyergesújfalu és Lőrinci, illetve Selyp.
Mivel a betegség lappangási ideje nagyon hosszú, a jövőben is sokan megbetegedhetnek. Ezt jól mutatja az is, hogy noha a rákkeltő anyagot tartalmazó építőanyagok kiváltása már 1994-ben megkezdődött, azbeszttartalmú termékeket pedig 2005 óta sehol nem gyárthatnak, forgalmazhatnak és építhetnek be, az újonnan diagnosztizált betegek száma nem csökken. A helyzet nem csak nálunk rossz, hanem az egész kontinensen: az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint Európában 2030-ig több mint 300 ezren vesztik majd életüket az azbeszt miatt kialakuló betegségben.
A mezotelióma okai
A mellhártyadaganatot a leggyakrabban az azbeszt váltja ki. A mikroszkopikus méretű, finom azbesztszálak a lélegzetvételkor kerülnek a tüdőbe, ahol lerakódnak. Az idő teltével egyre több rákkeltő anyag kerül erre a területre, lejut a tüdő mélyére. A daganatos elfajulást tulajdonképpen az azbesztszálak mellhártyába való beágyazódása, karomként való betapadása indítja el, ez eredményezi a mezotelióma kialakulását.
Biztosan megmondani nem lehet, hogy mekkora az az azbesztmennyiség, amely már jelentősen növeli a betegség kockázatát, de az szinte biztos, hogy a rizikó annál nagyobb, minél komolyabb és minél tovább tart az azbesztártalomnak való kitettség. Ismert az is, hogy a cigarettázás fokozottan emeli az azbeszt miatt már eleve adott rizikót.
Maga az azbeszt a palatetőkről és a szórt azbesztszigetelésből kerülhet a szabadba, utóbbi a tetőfedő anyagnál jóval nagyobb rizikót jelent, lévén magasabb az azbeszttartalma. A nagyvárosok régi irodaházaiban, iparvállalti épületeiben ma is sok veszélyes anyag található, és van még bőven belőle panelépületekben is. Régebben az eternitgyárak környékén volt kiemelkedően sok azbeszt a levegőben, a nagyvárosokban pedig a régi kocsik, Trabantok és Wartburgok azbeszttartalmú fékbetétjei miatt volt magas a veszélyes anyag koncentrációja.
A mezotelióma tünetei
A mezotelióma első tünete a köhögés és a fulladás, a tompa mellkasi fájdalom, a nehézlégzés és a véres köpet. A kezdeti jelek után egyre több folyadék halmozódik föl a két mellhártya közötti területen, ezzel párhuzamosan pedig a tüdőnek egyre kevesebb helye marad arra, hogy légvételkor kitáguljon. Idővel már mozogni sem tud a folyadéktól. Egyes esetekben a betegség nemcsak a mellhártyát, hanem a hashártyát és a szívburkot is érintheti.
A mezotelióma diagnózisa
A fulladásérzés, a mellkasi folyadék, a kopogtatható tompulat és a gyengült légzés miatt először mellkas röntgen készül, amelyen a kiterjedt árnyék kóros folyamatot jelez. A kivizsgálás során ultrahang segítségével meghatározzák, hogy hol lehet a mellkasból egy vékony tű segítségével folyadékmintát venni. A folyadék citológiai vizsgálata esetleg választ adhat, hogy rosszindulatú folyamatról van-e szó, de ha ezzel a módszerrel nem sikerül a diagnózist felállítani, akkor sebészi biopsziát vesznek a mellhártya lemezéből. Az anamnézisben szereplő adat, hogy a beteg korábban azbeszttel dolgozott, csak erősítheti a mezotelióma gyanúját.
A mezoteliómát szűrni nem lehet, a mellkasröntgen és a CT is csak akkor jelez, amikor már megjelent a daganat. A korai diagnózis felállítása ettől függetlenül nagyon fontos, ugyanis a betegek kezelhetősége erősen függ attól, mikor ismerik fel a daganatot. Maga az azbesztszál nagyon pici, mikroszkopikus méretű, így pusztán a tüdőn vagy a mellhártyán való megkapaszkodását nem lehet képalkotó vizsgálatokkal kimutatni.
A mezotelióma kezelése
Az idejekorán felismert mezotelióma esetén felmerülhet a műtéti megoldás lehetősége, de kiegészítő sugárkezelés és kemoterápia is szóba jöhet. A sugárkezelést nagyobb mellkasi fájdalmak esetén is szokták alkalmazni. Sajnos kevésféle kemoterápiának igazolt az átmeneti jó hatása ebben a rosszindulatú betegségben, de biztató vizsgálatok zajlanak immunterápia alkalmazásáról.
A mezotelióma gyógyulási esélyei
A mezotelióma csak elvétve gyógyítható, az orvostudomány ez idáig nem talált olyan gyógyszert vagy eljárást, amely érdemben segítene a betegeken. Az érintettek diagnózistól számított 5 éves túlélésének esélye 5 százalék alatti, a betegek többségét pedig kevesebb mint egy év alatt elvesztik.
A mezotelióma megelőzése
Mivel a mezotelióma fő oka az azbeszt, a betegséget a veszélyes anyag elkerülésével lehet megelőzni. Ennek érdekében fontos lenne a szakszerűen, megfelelő védőfelszereléssel végzett azbesztmentesítés, amire Magyarországon nagy szükség lenne, lévén a régi épületekben még ma is rengeteg az azbeszt: hazánkban összesen 100-200 millió négyzetméternyi tetőt fedtek be azbesztpalával, mellette pedig több 100 ezer négyzetméternyi szórt azbeszt is kikerült az épületekre. Azóta persze sok új ház épült és sok tetőt lecseréltek, történtek azbesztmentesítések, de az arány még ma is magas. Friss adat ugyanakkor nincs, a legutóbbi ezzel kapcsolatos felmérés 1990-ben készült: akkor hazánk épületeit 73 százalékban fedte azbeszttartalmú anyag.
A megelőzésnek a mentesítés mellett fontos eszköze az is, hogy aki tudja, hogy azbeszt van a környezetében, az fölhívja erre környezete figyelmét, és megpróbálja elérni, hogy gondoskodjanak a mentesítésről. Ez persze nehéz, mert a szakszerű mentesítés nagyon drága, a jelenlegi jogszabály pedig csak azt írja elő, hogy aki azbeszttartalmú tetőt lecserél, az nem adhatja el annak szerkezetét és nem használhatja föl kerítésként sem. Előírás az is, hogy az ilyen hulladékot veszélyes anyagként kell kezelni, lerakni. Amíg viszont a cserére nincs szükség egyéb ok miatt, funkcióját pedig betölti a pala, senki nem kötelezhető az elbontásra.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Hídvégi Edit tüdőgyógyász és gasztroenterológus szakorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+4 °C
Minimum:
-1 °C
Tovább terjeszkedik a rétegfelhőzet, az ország nagyobb részén borult idő várható, főként a Dunántúlon maradhatnak kevésbé felhős, derült tájak is. Párássá válik a levegő, helyenként köd képződik. Számottevő csapadék nem lesz. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt marad. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -5 és +2 fok között alakul, az ország döntő részén fagypont körül alakul. Elvonult a hideg légörvény, így mára frontmentes idő várható.
