A 900 millió európai lakos mintegy harmada él a kontinens olyan régiójában, ahol még nem tiltották be az azbeszt használatának minden formáját, és a korábbi használat következtében széles körben jelenlévő anyag komoly kockázatokat jelent. Az azbeszt ugyanis rákot okozhat a tüdőben, a petefészekben, a gégében, valamint a savós hártyákat megtámadó mesotheliomát és azbesztózist okoz.
A múlt heti találkozón több mint kétszázan képviselték az európai kormányokat és civil szervezeteket, hogy értékeljék a környezetről és az egészségről tartott 2010-es pármai WHO miniszteri konferencia nyilatkozatában foglaltak végrehajtását. Pármában a résztvevők 53 kormány képviseletében vállalták, hogy csökkentik a következő évtizedben a káros egészségügyi hatásokat és a környezeti veszélyeket .
Az egyik első konkrét és mérhető cél, amit elfogadtak a konferencia résztvevői, hogy olyan terveket dolgoznak ki, amelyek segítségével megszüntethetők az azbeszttel kapcsolatos betegségek 2015 végéig. Az 53-ból 37 országban már be is vezették azokat az intézkedéseket, amelyek a cél elérést szolgálják.
Annak ellenére, hogy pozitív lépéseket tettek már, Oroszországban és Kazahsztánban még mindig folyik az azbeszt alapú termékek gyártása. A gyártók állítják, hogy az általuk előállított krizotil azbeszt nem jelent akkora veszélyt, mint az anyag más válfajai, de Srdan Matic, a WHO környezetvédelmi és egészségügyi koordinátora vitatja ezt. A termelés felszámolása nem csak egészségügyi, hanem foglalkoztatási kérdés is, hiszen ezek az üzemek fő munkaadóknak számítanak bizonyos régiókban.
A jelentés szerint az azbesztet a következő országokban használják még mindig: Albánia, Andorra, Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Monaco, Moldovai Köztársaság, Orosz Föderáció, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna és Üzbegisztán.
