Péniszrák tünetei és kezelése

A hímvessző (penis) a férfiak reprodukciós szerve. Két fő feladata, hogy ejakulációkor ezen keresztül lövell ki a spermiumokat tartalmazó ondó, illetve itt ürül a vizelet.

A pénisz rákja igen ritka betegség, főként idősebb korban, 60 éven felülieknél fordul elő. A betegség leggyakoribb okai a nem megfelelő higiénia.

Praecancerosus, azaz rákmegelőző állapotból fejlődik ki. Tipikus korai tünetei gyakorlatilag nincsenek, legfeljebb enyhe bőrelváltozások, a péniszből távozó folyás és vérzés jelezhetik. Ugyanakkor csak korai felismeréssel lehetséges a teljes gyógyulás, mert hamar képez áttétet. Korai stádiumban műtéttel rendszerint eredményesen gyógyítható. A betegség stádiumától függően elegendő lehet az fityma eltávolítása, előrehaladott állapotban a pénisz részleges vagy teljes eltávolítására, amputációjára is szükség lehet, illetve kombinált kezeléssel, sugárterápiával, illetve kemoterápiával lehet kezelni. Gyanújával a bőrgyógyászati szakrendelést kell felkeresni.

Európában igen ritka, előfordulása az összes tumoros megbetegedések alig két százaléka. A férfiak rosszindulatú daganatainak legfeljebb 1%-át teszi ki. 100 ezer emberre 0,5-1 megbetegedés jut. A körülmetéletlen férfiak körében háromszor annyi a megbetegedés, mint a körülmetélteknél. 40 éves kor alatt igen ritka, megjelenésére idősebb korban, 60 éves kor fölött kell számítani. A gyakori szexuális partnerváltóknál gyakoribb.

Az elsődleges ok általában a hímvessző napi tisztántartásának hiánya, illetve annak nehezítettsége például krónikus fitymaszűkület (phimosis) vagy a makk gyulladása (balanitis) miatt. Ugyanis, ha valamilyen okból nehéz a fityma alatti terület megtisztítása és a fitymabőr alatt képződő faggyú (smegma) eltávolítása, az ott képződő váladék és faggyúmaradványok bomló sejtmaradványai kedvező körülményeket biztosítanak különböző baktériumoknak és főként vírusok elszaporodásának, amelyek így könnyen megfertőzhetik az egészséges szöveti sejteket is. A péniszdaganatok mintegy felét a HPV okozza, illetve egyes herpesz vírusok okozta krónikus fertőzések is veszélyesek lehetnek ilyen szempontból, ezért kialakulásában veszélyeztetettebbek a szexuális partnerüket gyakran váltó férfiak. Főként a férfiak intimhigiéniájának hiányával van összefüggésben az is, hogy a fejlődő országokban akár 17%-os gyakoriságot is eléri a pénisz karcinómája. Emellett szól, hogy a gyermekkorukban körülmetélt férfiak körében a betegség szinte ismeretlen. Az immunrendszer gyengítése révén a dohányzók is nagyobb eséllyel betegszenek meg. Bizonyos hámelváltozások rákos elfajulása is lehetséges, ezért - biztos, ami biztos - a hímvessző bőrén kialakuló elváltozásokat jobb minél hamarabb megmutatni orvosnak. A legtöbb esetben ártalmatlan jelenségről van szó, túlzott aggodalomra tehát nincs ok.

A diagnózis mindig a páciens kikérdezésével és fizikális vizsgálattal kezdődik, melynek során alaposan megnézik a bőrt a pénisz teljes hosszában és a makk környékén. Felmérik az általános egészségi állapotot, majd szövettani mintát vesznek a hímvesszőből (biopszia) mikroszkópos vizsgálat céljából. A szövettani vizsgálat a péniszkarcinómák esetében gyorsabb lefolyással járó és a vérkeringés útján viszonylag gyorsan a tüdőben, májban, agyban áttétet képző laphámrákot, máskor úgynevezett bazálsejtes rákot igazol. Ha netán beigazolódik a gyanú, a rák stádiumára vonatkozó vizsgálatokat is végeznek. Az esetleges áttétek felderítéséhez ultrahangos, röntgen, CD és MRI vizsgálat is szóba kerül a különböző szervek vizsgálatára.

Kezelése sebészeti beavatkozás, kemoterápia vagy sugárkezelés, a daganat elhelyezkedésétől és kiterjedésétől is függ. Minél korábban sikerül felfedezni, annál inkább lehet reménykedni a gyógyulásban. A kezelés a tumor jellegétől és stádiumától, azaz kiterjedésétől, a tumoros elváltozás hámbeli mélységétől, a pénisz, a nyirokcsomók érintettségétől, valamint az áttétek meglététől függ. Korai stádiumban igyekeznek műtéttel eltávolítani a pénisz érintett szöveteit, ami, ha teljesen sikerül, a gyógyulási esélyek jók. Ha lehet, akár mikrosebészeti módszereket is alkalmazhatnak, amikor a tumort rendkívül vékony rétegben választják el a bőrtől, máskor lézeres vagy fagyasztásos sebészeti technikát alkalmaznak. Nagyobb szövetdarabok eltávolítására is szükség lehet. Szerencsés esetben elegendő az előbőr eltávolítása, ami a körülmetéléshez mérhető apró beavatkozás. Kiterjedt tumornál elkerülhetetlen a pénisz egy részének vagy egészének amputációja, a nyirokcsomók érintettsége esetén ezeket is el kell távolítani. Ellenőrzésként az esetlegesen érintett nyirokcsomók szövettani vizsgálatát (biopszia) is elvégzik. Késői stádiumban az operációnak már nincs értelme, ilyenkor sugárterápia vagy kemoterápia (helyi vagy infúzióban adott citosztatikumok) segíthetnek a panaszok enyhítésében és a tumor méretének csökkentésében. A különböző kezelések egymást is kiegészíthetik, gyógyszeres terápia is része lehet a kezelésnek. A kemoterápia szinte mindig erős mellékhatásokkal; gyengeséggel, levertséggel, erős hajhullással, komoly emésztési panaszokkal, hányással és még számos igen változatos, de általában kellemetlen tünettel jár, ezért ezeket enyhítendő, úgynevezett adjuváns kezelésre is szükség lehet. A betegnek hányást, hányingercsillapító szereket, fájdalomcsillapítót adnak. A kezelések erősen gyengítik az immunrendszert is, amit vitaminkészítményekkel, táplálék-kiegészítőkkel, szükség esetén a fertőzések antibiotikumos kezelésével és a csontvelőben érő fehérvérsejtek működését serkentő, úgynevezett granulocita-stimulátorok adásával ellensúlyoznak.

Amilyen ritka betegség, viszonylag annyira agresszív: hímvessző karcinómája viszonylag hamar adhat áttétet. Az áttét a vérárammal vagy a nyirokkeringés közvetítésével jut el más szervekbe. Áttétre utalhat két oldalt a lágyéki nyirokcsomók duzzanata vagy a lábak ödémája. Előrehaladt állapotban a gyógyulás esélye már sokkal kisebb. A sikeres kezelés azt jelenti, hogy a beteg a műtétnek vagy kombinált kemo- vagy sugárterápia és műtétnek köszönhetően daganatmentes. Ezt követően havonta, később 2-3 havonta van szükség kontrollvizsgálatra, amelyek a kiújulás és esetleges áttétek mihamarabbi felderítését célozzák. Mivel a kiújulás (recidiva) valószínűsége a kezelés után első két évben a legvalószínűbb, ezt követően ritkább kontrollra van szükség. Az orvosok a betegség gyógyulása után 5-10-15 évvel is indokoltnak tartják az évenkénti kontrollt. Az eredményesen kezelt hímvesszőrák kiújulásakor ugyancsak a már említett kezelések jönnek számításba.

Az a férfi, aki gyermekkorától kezdve naponta gondosan megtisztítja hímvesszőjének makkját és fitymáját, gyakorlatilag bizonyossággal elkerülheti a hímvesszőrákot. A biztonság kedvéért bármilyen piros folt megjelenésekor azonnal forduljon orvoshoz, mert így, korai stádiumban felfedezve a betegséget, kicsiny műtéttel és sugárterápiás kezeléssel vagy lézeres terápiával a péniszrákok 80-90 százalékban tökéletesen gyógyíthatók, azaz a szexuális élet sem szenved kárt.

A kiterjedt sebészeti kimetszés rendkívül nagy lelki terhet ró a betegre és házastársára vagy társára egyaránt. Ezt a kezelőorvos is tudja, ezért lehetősége szerint minden segítségről tájékoztatja páciensét. Mindenképpen javasolt a pszichés segítség igénybevétele, és a tapasztalatok megosztása sorstársakkal. Fontos, hogy a legközelebbi hozzátartozók is figyeljenek erre. Mivel a sugárkezelés, kemoterápia miatt átmenetileg vagy ritkán véglegesen károsodhat a spermiumok képződése, illetve csökkenhet a megtermékenyítő-képességük, vagy pedig a péniszt ért beavatkozás miatt kerül veszélybe az utódnemzés, a betegnek fel kell hívni a figyelmét arra, hogy a kezelések megkezdése előtt lehetősége van spermabank igénybevételére.