Reumatológiai megbetegedések : Lupus (SLE)
Reumatológiai betegségeknek a mozgásszervek fájdalmával, mozgáskorlátozottságával és alakváltozásával járó, az ízületeket, csontokat és porcokat, illetve az izomzatot érintő betegségeket nevezzük. Jellemző tüneteik az ízületi fájdalom, a derékfájás, a nyakfájdalom és a fájdalmas mozgás, melyet többek között ízületi sérülés, kopás, csontritkulás, ízületi gyulladás , porckorongsérv, gerincsérv vagy reumathoid arthritis okozhat.
Lupus (SLE) tünetei és kezelése
Mi az a lupus (SLE)?
A lupus - teljes nevén szisztémás lupus erythematosus (e.: lupusz eritematózusz) - krónikus autoimmun-betegség, melynek következtében a megtámadott szervek begyulladnak, és különböző mértékben károsodnak. A 'lupus' latin szó, farkast jelent. A lupus erythematosus (vörös farkas) elnevezés a betegséget kísérő bőrpír megjelenésére utal.
Tünetek
A betegségnek egyébként alig vannak csak rá jellemző tünetei. Az általános tünetekhez (láz, hasmenés, gyengeség) mindig a betegség aktív szakaszában megtámadott szervekhez köthető tünetek társulnak. A betegség lefolyása hullámzó, enyhébb és aktívabb szakaszok váltják egymást, utóbbiak súlyossága rendkívül változó. A tünetmentes és aktív szakaszok időben is rendkívül változók. A tünetmentes időszak éveken át is tarthat.
A lupus (SLE) előfordulása
Becslések szerint hazánk lakosságából 7-9000 embert érint e krónikus kór, gyakoribb, mint a sclerosis multiplex vagy a leukémia, gyakorisága 0,2-0,5 ezrelék.. A betegség felismerése, diagnosztizálása rendkívül nehéz, így elképzelhető, hogy enyhe formában még több embert érint.
A lupus főként a fogamzóképes korban lévő nők betegsége, 10 beteg közül 9 nő.
Világszerte nő a lupusszal összefüggést mutató halálesetek száma, annak ellenére, hogy a halál okaként általában egy konkrét szerv betegségét szokták megjelölni, nem pedig az alapbetegséget, jelen esetben a lupust.
A lupus (SLE) tünetei
A tünetek rendkívül változatosak.
Az általános tünetek - fáradtság, gyengeség, láz, nyirokcsomó-duzzanat, étvágytalanság és fogyás, rossz általános közérzet - sok más betegségnél is előfordulnak, és a betegség inaktív szakaszaiban is tartóssá válhatnak.
A második nagy tünetcsoport az ízületeket érinti, és sajnos a betegek 90%-ára jellemző. Főként a kisebb ízületekben (kéz, láb, csuklós stb.) mutatkozik reggeli merevség, fájdalom, duzzanat, melyek a mozgást jelentősen korlátozhatják. Ritka kivételtől eltekintve azonban nem teszik tönkre az ízületeket végleg.
Ugyancsak a betegek nagy részét érintik a névadó bőrtünetek; az orcák pillangó alakú bőrpírja, fényérzékenység, napfény hatására kijövő pattanások, hajhullás. A végtagok hideg hatására különösen érzékenyek, a szájnyálkahártya hajlamos a kisebesedésre, fekélyesedésre.
A belső szerveket borító savós hártyák gyulladásai: a mellhártya-gyulladás, szívburok-gyulladás, hashártya-gyulladás nagyon súlyosak, elhúzódóak lehetnek.
A betegek több mint felénél kell számolni vesegyulladással (nephrosis), amire a dagadt lábak és a magas vérnyomás hívhatja föl a figyelmet, sokszor ugyanis alattomosan, egyéb panasz nélkül kezdődik.
Az idegrendszeri tünetek nem érintenek mindenkit, csak a betegek mintegy harmadát. Nekik fejfájás, migrén, depresszió, hangulati hullámzások, epilepsziás rohamok okoznak további kellemetlenségeket. Bénulásos idegrendszeri tünetek is előfordulhatnak. A súlyos agyvérzéshez hasonló tünetek szerencsére nem túl gyakoriak.
A terhesség lehetséges, de megnehezíti a trombózisveszély, a vetélési hajlam - mintegy az esetek egyharmadában bekövetkezik -, gyakori a koraszülés.
Megemlítendő még a fertőzések iránti fogékonyság is.
E tünetek mellett teljesen egyéni panaszok is jelentkezhetnek, az említettek közül pedig nem mindenkire jellemző mindegyik. Bármely szervet megtámadhatja a betegség.
A lupus (SLE) diagnózisa
Részben a nem specifikus tünetek, másrészt a betegség időszakos aktivitása miatt a diagnózis nem könnyű, sokkal inkább a tünetek együttes jelentkezése és a beteg kórtörténete vetheti föl az SLE gyanúját, valamint, ha a jellegzetes látható - ízületi és bőrtünetek - mutatkoznak meg. A betegséget ezért egy 11 pontból álló kritérium rendszer segítségével diagnosztizálják, amelyben a már említett tünetek mellett 3 laboratóriumi eltérés szerepel. A 11-ből négy jellegzetes eltérés nagyban valószínűsíti az SLE-t.
A vérképben többek között a fehérvérsejtszám, a vérlemezke-szám, a vörösvérsejt süllyedés, a hemolízis okozta vérszegénységre utaló értékeket nézik, a vizeletben a vérsejtek és különböző salakanyagok megjelenését vizsgálják.
Az immunológiai eltéréseket csak speciális laborvizsgálatok tudják kimutatni. A legfontosabbak a sejtmag-ellenes ellenanyag (ANA=antinukleáris antitest) teszt, az anti-DNS teszt, mely a betegség aktivitására vonatkozó információt nyújt, és a különböző autoantitest-tesztek. Jelenleg nem ismerete olyan vizsgálat, amely önmagában elegendő lenne a biztos diagnózishoz. A betegség lefolyásából adódik, hogy sokszor csak évekkel a betegséget valószínűsítő pozitív laborteszt után jelentkezik olyan tünet, ami a diagnózist biztossá teszi.
Az egyes szervrendszerek érintettségét különböző képalkotó eljárásokkal vizsgálják. Az ízületi fájdalmaknál a röntgenkép nem mutat eltérést, ez jellegzetesen lupuszos jelenség, hiszen az ízületek nem roncsolódnak. A mellhártyagyulladást röntgenfelvétel, a szívburok-gyulladást ultrahangos vizsgálat teszi láthatóvá. A lupuszos diagnózist a jellegzetes tünetek jelentkezése nyomán rendszerint belgyógyász, bőrgyógyász vagy reumatológus szakorvos állítja fel.
A lupus (SLE) kezelése
A lupus kezelésére alkalmazott gyógyszerek legnagyobb része gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító. Szteroidos és nem szteroidos gyulladáscsökkentőket egyaránt alkalmaznak, utóbbiaknak kevesebb a káros mellékhatása, de a betegség aktív szakaszában a szteroidok sem nélkülözhetők.
Adagolásuk hosszabb távon tablettás formában, rövidtávon - a betegség aktív szakaszaiban - injekcióval, infúzióval történhet.
A tartós gyulladásgátló kezelés szövődménye idővel, főleg 40 éves kor fölötti nőknél, csontritkulás, zöldhályog és szürkehályog, a bőr sérülékenysége, mellékvese-elégtelenség lehet. A mellékhatások minimalizálása érdekében ezeket a tünetek ellen nagyon hatékony gyógyszereket nagyon pontosan kell adagolni, hogy minél kisebb adagok mellett sikerüljön elérni jó hatást.
Az immunszupresszív gyógyszerek a betegség előrehaladását és az aktív szakaszok intenzitását hivatottak csökkenteni. Az immunrendszer aktivitását csökkentvén így gyulladásgátlóból is kevesebbre van szükség. Ezért is fontos, hogy a beállított gyógyszeradagokat a beteg ne változtassa meg önkényesen. Fontos tudni, hogy szedésük mellett a fertőzésekre való fogékonyság fokozódik.
A fertőzések elleni védelem, valamint a gyógyszer-mellékhatások csökkentése érdekében multivitamin, kalcium, a csontritkulás ellensúlyozására biszfoszfonátok adagolása, tovább véralvadékonyságot csökkentő szerek adása szokásos.
A betegségből adódó hangulatváltozások kiegyensúlyozására főként antidepresszánsokat használnak.
Az ízületi gyulladások mellett a mozgásképesség megtartására jótékony a megfelelő fizioterápia; a gyógytorna, masszázs, fürdők és pakolások.
A természetgyógyászati gyógymódok hatása nem bizonyított, alkalmazásuk soha nem jelentheti a szakszerűen beállított terápia elhagyását.
A lupus (SLE) gyógyulási esélyei
A betegség mai tudásunk szerint valamelyest karban tartható, de egyelőre gyógyíthatatlan, és sajnos teljesen kiszámíthatatlan.
Azoknál a betegeknél, akiknél fiatal felnőtt korban tombolja ki magát, később, a változókorhoz közeledve, valamelyest megnyugszik. A korszerű gyulladásgátlóknak köszönhetően a legtöbb beteg életkilátásai ma már nem rosszabbak az egészségesekénél, de az életminőséget nagyban befolyásolja a betegség teljesen egyéni lefolyása, és a helyesen megválasztott, gondosan beállított gyógyszeres kezelés.
A fáradékonyság, ízületi panaszok miatt bizonyos időszakokban mozgáskorlátozottsággal kell számolni, ezért célszerű a lakást és az életvitelt ennek megfelelően alakítani.
Hasznos tudnivalók a lupusról
A lupuszos nők szülhetnek. Az öröklés valószínűsége nem ismert, néhány százalékra becsülhető. A terhesség idején fokozott orvosi ellenőrzésre van szükség. A született gyermeknél lupuszos tünetek jelentkezhetnek, amelyek az esetek nagy részében csak a placentán keresztül átjutott ellenanyagok hatására alakulnak ki, így hamarosan elmúlnak.
A fogamzásgátló-módszerek közül a spirál a fokozott fertőzésveszély miatt nem javasolt, a módszert meg kell beszélni a kezelőorvossal, a nőgyógyászt tájékoztatni kell a betegségről.
A tünetek nélkül kialakuló vesegyulladás veszélye miatt folyamatos orvosi ellenőrzés szükséges!
A kiegyensúlyozott táplálkozás a legmegfelelőbb, a vegetáriánus étrendek közül csak a tejet és tojást is tartalmazók fogadhatók el.
A fényérzékenység miatt kerülje a tűző napfényt, szoláriumot, mert a betegség fellobbanását okozhatja. Elengedhetetlen a megfelelő fényvédelem.
Az október az SLE betegséggel élő emberek hónapja a világon.
A Magyar Lupus Egyesület betegtalálkozók és szakmai előadások szervezésével támogatja a betegek képzését, a betegséggel kapcsolatos aktuális információk terjedését. Három jogász és mintegy harminc a lupusbetegek különböző szervi bajainak kezelésében jártas orvos segít a betegeknek.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+16 °C
Minimum:
+3 °C
A Nyugat-Dunántúlon döntően borult lesz az ég, másutt a kezdeti közepesen vagy erősen felhős időt követően délutántól borul be dél felől. Délutántól, estétől dél felől egyre többfelé várható eső, zápor. Délen néhol zivatar is kialakulhat, az Alpokalja magasabb részein pedig havas eső, havazás is lehet. Az északi, északkeleti szelet sokfelé kísérik élénk, helyenként erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 11 és 21 fok között alakul, de a tartósan borongós Nyugat-Dunántúlon 10 fok alatti értékeket is mérhetnek. Késő este 6, 13 fok valószínű. Napközben melegfront érezteti hatását, ami miatt a frontérzékenyek tünetei ismét felerősödhetnek.