Ideggyógyászati megbetegedések : Agyérkatasztrófák
Az idegrendszert az agy, a gerincvelő és az egész testet behálózó idegek összessége alkotja. Bonyolultsága messze meghaladja a legnagyobb teljesítményű számítógépekét is, az agy működését évtizedek óta kutatják, de még csak pár százalékát sikerült megismerni. Az idegrendszert két nagyobb részre osztjuk: a központi idegrendszert az agy és a gerincvelő alkotja, a környéki idegrendszer pedig azon ideghálózatokat jelenti, amelyek az agy és a gerincvelő összeköttetéseit biztosítják a szervezet többi részével. Az idegrendszer bonyolultsága miatt betegségei igen gyakoriak - a lakosság nagy részét érinti valamelyik formájuk.
Agyérkatasztrófák tünetei és kezelése
Mik az agyérkatasztrófák?
A hétköznapi nyelv jellemzően szélütésként, gutaütésként, agyvérzésként, stroke-ként emlegeti az agyérkatasztrófákat. Ezek a fogalmak orvosi értelemben is megfelelőek, hiszen az ilyen eseteknél vagy arról van szó, hogy egy ér megreped és bevérzik, vagy pedig arról, hogy elzáródik, emiatt pedig nem kap vért a mögötte lévő agyállomány. A következmény mindkét esetben ugyanaz: az agyszövet egy része jelentősen károsodik, mert nem kap vért.
Tünetek
Az agyérkatasztrófák előfordulása
Itthon évente 200-240 ezren esnek át valamilyen agyérkatasztrófán, közülük mintegy 18 ezren pedig bele is halnak.
Agyérkatasztrófa - leggyakrabban vérzéses stroke - gyerekeknél is előfordulhat, de az érintettek többsége idősebb. A nemek közötti különbség abban mutatkozik meg, hogy férfiaknál az agyérkatasztrófák 50 éves kor alatt gyakoribbak, de később a nők utolérik őket.
Az agyérkatasztrófák okai
Az agyérkatasztrófák oka alapvetően az agy vérellátási zavara, legyen az akár repedés miatti vérzés, akár az ér szűkülése, elzáródás miatti probléma. Az ide vezető skála nagyon széles, de leggyakrabban általános érelmeszesedés, magas vérnyomás és cukorbetegség áll a háttérben. Utóbbiak súlyos szövődménye a stroke. Mellettük vannak olyan egyéb rizikófaktorok, amelyek nem függetlenek ezektől a betegségektől. Ilyenek például az érelmeszesedéshez kapcsolódó vérzsírzavarok, a nagyfokú elhízás, az erős dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás.
Az agyérkatasztrófák tünetei
A tünetek attól függenek, hogy melyik agyterület sérül, maga a sérülés pedig mekkora. Azaz minimális tünetektől, enyhe károsodástól egészen súlyos féloldali bénulásig bármiről lehet szó. Előfordulhat, hogy a betegnek bizonytalanság-érzése van, szédül, hogy valamelyik oldala izomerő-csökkenés miatt gyengébb. Megesik, hogy erősen fáj a feje, de van, hogy ez a tünet nem jelentkezik. Szimptóma lehet a beszédzavar, ami azt jelenti, hogy az érintett "nem találja a szavakat" vagy nem tudja kimondani őket. Jelentkezhet látászavar, elmosódó- vagy kettős látás.
Az első tünet az előbbiéknél akár sokkal durvább is lehet, előfordulhat például az, hogy a beteg összeesik, eszméletét veszti.
Az agyérkatasztrófák diagnózisa
A diagnózis felállítását maga az anamnézis is segíti, feltéve, hogy a beteg el tudja mondani a panaszait. A gyanúhoz gyakran már ez elegendő. A vizsgálat kapcsán az orvosok a tüneteket keresik: például rákérdeznek az izomerő csökkenésre, a látászavarra. A döntő a CT-vizsgálat , amiből azt is meg lehet mondani, hogy az agyérkatasztrófa vérzéses eredetű vagy elzáródásos.
Az agyérkatasztrófák kezelése
A kezelés minden esetben az agyérkatasztrófa típusától függ . A stroke azonnali kórházi kezelést indokol, mivel minél korábban kezdik el kezelni, annál több agyterület menthető meg a pusztulástól. Ami ugyanis elpusztul, az már nem hozható helyre. Emiatt a tünetek jelentkezésekor azonnal orvoshoz kell fordulni, mielőbb kórházba kell jutni. Gyakori, hogy a problémát felismerő orvos egyből úgynevezett stroke centrumba küldi a betegeket.
A kezelésnél kulcsfontosságú a szervezet működésének fenntartása, ennek érdekében a beteget folyamatosan monitorozzák: mérik a vérnyomását, vércukorszintjét, minden paraméterét. A vérömleny károsító hatásának csökkentése érdekében a beteg infúziót is kap, ha indokolt, idegsebész műtétet is elrendelhet.
A kezelésnek része a rehabilitáció, ami nagy fegyelmet, türelmet, aktivitást igényel a betegtől. Ennél az idő nem napokban, hanem hetekben, hónapokban, sőt években mérhető, van, hogy egy életre szól. Ez idő alatt fontos szerepet tölthetnek be a gyógyszerek, mellette pedig a fizikoterápia. Ugyancsak fontos szerepet kapnak a logopédusok, gyógytornászok. Utóbbiakra főleg mozgászavarnál van nagy szükség: megesik, hogy betegnek egy adott mozgássorozatot élete végéig rendszeresen gyakorolnia kell.
Az agyérkatasztrófák gyógyulási esélyei
Minden esetben az alapproblémától függnek a gyógyulási esélyek, attól, hogy mekkora volt a baj. Egyes agyérkatasztrófák akár nyom nélkül gyógyulhatnak, míg mások tartós károsodást, maradandó problémát okoznak. Általánosságban elmondható, hogy ha a beteg jól együttműködik, ha a szervezet nem túlzottan elrongálódott, elhasználódott, ha a sérülés nem túl nagy, akkor a felépülés, ha kisebb-nagyobb maradványtünetekkel is, de sikerülni szokott.
Az agyérkatasztrófák megelőzése
Tudjuk, melyek azok a rizikófaktorok és társbetegségek, amelyek növelik az agyárkatasztrófák kockázatát, emiatt fontos, hogy ezeket a betegségeket jól karban tartsák. Azaz kezeljék a magas vérnyomást és a diabéteszt, a zsíranyagcsere-zavarokat. Emellett életmódbeli változtatásokkal küzdeni kell a túlsúly ellen, el kell hagyni a dohányzást, kerülni kell a mértéktelen alkoholfogyasztást.
Akinek már volt stroke-ja, az a második előfordulását a helyes életmód mellett komplex gyógyszeres terápiával csökkentheti. Utóbbi a társbetegségek kezelésén alapul.
Az agyérkatasztrófák szövődményei
A legsúlyosabb szövődmény a halál, vagy az életminőséget nagyban befolyásoló agykárosodás. A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Kapocsi Judit belgyógyász főorvosnak
Megesik, hogy a betegeknél jelentkeznek az agyérkatasztrófák gyanús tünetei, majd maguktól elmúlnak, semmilyen nyomuk nem marad. Ez az úgynevezett átmeneti agyi vérellátási zavar (TIA), aminek rengeteg oka lehet. Ezt nagyon komolyan kell venni, mert a stroke-nak akár "beharangozója" is lehet. Emiatt ilyen esetek után akkor is orvoshoz kell menni, ha a tünetek nyomtalanul eltűntek (ez 24 órán belül meg szokott történni). Ez azért fontos, mert kiderülhetnek olyan eltérések, amelyekkel foglalkozni kell. Ha ugyanis ezeket időben kezelik, akkor az segíthet megelőzni egy esetleges későbbi stroke-ot.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+4 °C
Minimum:
-1 °C
Tovább terjeszkedik a rétegfelhőzet, az ország nagyobb részén borult idő várható, főként a Dunántúlon maradhatnak kevésbé felhős, derült tájak is. Párássá válik a levegő, helyenként köd képződik. Számottevő csapadék nem lesz. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt marad. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -5 és +2 fok között alakul, az ország döntő részén fagypont körül alakul. Elvonult a hideg légörvény, így mára frontmentes idő várható.
