Szív- és érrendszeri betegségek : Aterotrombózis
A magyarországi halálozások több mint a fele szív- és érrendszeri betegségeknek tulajdonítható, ezek közül is a koszorúér-betegség a legfőbb halálok. A statisztikai adatok jelzik, hogy még mindig nem figyelünk eléggé a kockázati tényezőkre, amelyek a betegség kialakulásához vezetnek. Ezek közül a legfontosabb a dohányzás, a helytelen táplálkozás (nem megfelelő összetételű, telített zsírokban gazdag illetve túlzott mennyiségű zsiradék, sok cukor, kevés zöldség és gyümölcs fogyasztása), a mozgásszegény életmód, az elhízás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, a cukorbetegség, a stressz, valamint az örökletes tényezők is szerepet játszanak.
Aterotrombózis tünetei és kezelése
Mi az aterotrombózis?
Aterotrombózis alatt azt értjük, amikor vérrög keletkezik egy elmeszesedett érben, majd elzárja azt. Tehát egy érelmeszesedés talaján kialakult érelzáródásról (trombózisról) van szó. A probléma jellemzően verőérben, tehát artériában alakul ki, nem keverendő össze a mélyvénás trombózissal. Ilyen érelzáródás bárhol létrejöhet, de tünetei a megjelenési helytől függnek: ha az agyban alakul ki, akkor agyi történést, agytrombózist okoz, ha a szívben, akkor pedig infarktust. A dohányosoknál a lábban is gyakran kialakul ilyen elváltozás, ami gyakran amputációt is szükségessé tesz.
Tünetek
Az aterotrombózis előfordulása
A termékeny korú nőket a nemi hormonok valamilyen szinten védik az aterotrombózistól, viszont a későbbiekben, a menopauza után a kockázat már náluk is eléri a férfiakét, az arányok kiegyenlítődnek. Sőt ha a szívinfarktusokat nézzük, akkor azt látjuk, hogy a nők veszélyeztetettsége idősebb életkorban meg is nő. A pontos gyakoriság nem ismert, lévén külön az aterotrombózis előfordulását nem tartják nyilván, de a probléma rengeteg embert érint: a szív- és érrendszeri betegségek a leggyakoribb haláloknak számítanak, ezeknek döntő többsége pedig aterotrombózis, tehát elmeszesedett ér talaján alakul ki. A szívinfarktus szinte mindig emiatt jön létre, ahogyan a stroke, tehát az agytrombózis is. A harmadik főbb előfordulási helye a láb.
Az aterotrombózis okai
Az aterotrombózis úgy alakul ki, hogy az érben van egy elmeszesedett terület, egy úgynevezett plakk, amely megreped, majd rajta a vér alakos elemeiből - a vérlemezkékből, a vörösvérsejtekből és egyéb anyagokból - vérrög képződik, majd az elzárja az eret. Mindez a verőérben szokott kialakulni, nem pedig a vénában.
Az aterotrombózis diagnózisa
A diagnózist mindig attól függően állítják fel, hogy az aterotrombózis mit okoz. Tehát nem konkrétan az aterotrombózist állapítják meg, hanem az általa okozott problémáét. A vérrög elakadását jellemzően a nagyon tipikus tünetek alapján ismerik fel, majd speciális módszerekkel, angio-CT és angio-MR vizsgálatokkal nézik meg az ereket. A periférián, tehát az alsó végtagokon lévő ereket ultrahanggal is lehet vizsgálni. A szív ereit katéterrel nézik meg, angiográfiás, érfestéses vizsgálattal, ha pedig a vérrög olyan helyen van, hogy ki lehet szedni, akkor a vizsgálat során ki is szedik. Ilyen beavatkozást ma már agyi területeken is tudnak végezni.
Az aterotrombózis kezdeti jeleit is meg lehet keresni: ennek egyik legegyszerűbb formája, ha Doppler-vizsgálattal megnézik a nyaki erek állapotát. Sorra kell venni a hajlamosító tényezőket is, tehát hogy magas-e az érintettek vérzsírértéke, koleszterin és triglicerid szintje, húgysav és vércukor értéke. Ezek mind olyan anyagcsere-betegségeket jeleznek, amelyek az aterotrombózisnak hajlamosító tényezői. Meg kell nézni, hogy a beteg vérnyomása magas-e, elhízott-e, dohányzik-e, mozgásszegény életmódot folytat-e, lévén ezek szintén emelik a kockázatot. Annak rizikóját, hogy az elkövetkezendő 10 évben kinél okoz panaszt aterotrombózis, az orvosok ezen paraméterek, valamint az életkor alapján tudják meghatározni.
Az aterotrombózis tünetei, kórlefolyása
Maguk a tünetek attól függnek, hogy az aterotrombózis hol alakul ki: ha az agyban, akkor miatta jellemzően féloldalas panaszok jelentkeznek - amikor az érintett ér jobboldali, akkor a problémák baloldaliak, amikor baloldali, akkor jobboldaliak. Általában érzéskiesésről és mozgáskiesésről van szó, lévén a trombózis az érző és mozgató idegkör károsodását egyaránt okozhatja. Miatta lehet a kéz gyengébb, de lehet a láb is, attól függően, melyik agyi terület érintett. Ha a trombózis nagyon pici, okozhat pusztán annyit is, hogy a kéz egy picit zsibbadni kezd - emögött szintén állhat stroke. Jelentkezhet beszédzavar, látászavar is.
Ha az alsó végtagi artériák az érintettek, akkor az első jel a fájdalom, ami kezdetben csak mozgás hatására jelentkezik. Ilyen esetekben az orvosok úgynevezett diszbáziás távolságot is mérnek: ez azt jelenti, hogy az érintett hány métert tud megtenni anélkül, hogy fájdalma jelentkezne. Ez általában a vádliban jelentkező görcsös fájdalmat jelent.
Hasonló tünet a szív aterotrombózisánál is jelentkezik: ilyenkor az infarktus első jele a szív tájékán jelentkező fájdalom, amely első körben csak mozgáskor, terheléskor jön elő. Később, súlyosabb érelmeszesedésnél ezek a panaszok nyugalomban is jelentkezhetnek. Infarktusnál a fájdalom mellett verejtékezés és nehézlégzés is kialakulhat.
A probléma elvétve, de más artériákon, például hasiakon is kialakulhat, ilyenkor hasi fájdalom jelentkezik. Azt azonban ki kell emelni, hogy ezeken a területeken aterotrombózis csak nagyon ritkán fordul elő, az esetek többségében az agyban, a nyaki erekben, a szívben és a lábakon alakul ki ez az elváltozás.
Az aterotrombózis kezelése
Nagyon fontos, hogy a panaszok jelentkezésekor az érintettek mihamarabb orvoshoz forduljanak: egyből, amint zsibbadni kezd a kéz vagy a láb, illetve bármilyen idegrendszeri eltérés jelentkezik, negyed óránál hosszabb ideig fennálló mellkasi fájdalom vagy légszomj alakul ki. Ugyanez a teendő, ha a láb elfehéredik és nagyon fáj. Ilyen esetekben azonnal mentőt kell hívni, hogy a beteget olyan helyre tudják szállítani, ahol az akut elzáródásokat akár műszeresen is kezelni tudják. Ha műszeres beavatkozásra nincs lehetőség, akkor vérhígító eljárásokat alkalmaznak, a vérrögöt oldani próbálják. Viszont ezt is fontos mihamarabb megkezdeni.
A gyors beavatkozás azért elengedhetetlen, mert ha a szív koszorús ereinek elzáródását hat órán belül katéterrel, érfestéssel vizsgálni tudják, akkor az eret egyben meg is tágítják, a benne lévő vérrögöt ki tudják szívni. Ezzel egy időben a kérdéses területre behelyeznek egy csövecskét, egy úgynevezett sztentet, amivel az ér tartósan kitágítható, a keringés újra megindítható. Az agyi ereket szintén gyakran ki lehet tágítani, sztent azokba is kerülhet, adott esetben pedig a vérrög ki is szívható. Ezeket a módszereket tehát ma már a neurológiai problémáknál, agyi érkatasztrófáknál is tudják alkalmazni, segítségükkel meg lehet nyitni az elzáródott eret, és ezzel minimálisra lehet csökkenteni az idegrendszeri károsodás esélyét. Ezeket a beavatkozásokat idegsebészeteken, stroke centrumokban végzik.
A módszer a perifériás erekben is alkalmazható, de csak akkor, ha az ér megfelelő nagyságú: lenti, keskenyebb erekben ez a megoldás már nem kivitelezhető, ezekbe katéterrel nem lehet behatolni. Ilyen esetekben már olyan infúzióval adott vérhígító, vérrögoldó eljárásokra van szükség, amelyekkel a vérrögöt próbálják oldani. Ezeknél a keringés azáltal áll helyre, hogy a vérrög feloldódik.
Az aterotrombózis megelőzése
A aterotrombózis megelőzését a szív- és érrendszeri szűrővizsgálatok elvégeztetése segíti: ezeknél azt nézik, hogy jó-e a lábban a keringés, nézik a vérnyomást és a vérzsírértékeket, vércukorszinteket. Ezek alapján a betegeknek már lehet olyan életmódbeli tanácsokat adni, amelyek segíthetnek megelőzni a problémák kialakulását, rosszabbodását.
Az aterotrombózis szövődményei
A szív- és érrendszeri betegségek túlnyomó többsége aterotrombózis talaján alakul ki, így ezek számítanak a legsúlyosabb szövődménynek: a szívinfarktus szinte mindig emiatt jön létre, ahogyan a stroke is. A nyaki verőér aterotrombózisa agyembóliát is okozhat.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Szirmák Eszter belgyógyász és kardiológus főorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+4 °C
Minimum:
-3 °C
Többnyire borult lesz az ég, majd napközben északkelet felől lassan, fokozatosan szakadozottá válik, nagyobb területen csökken is a felhőzet. Számottevő csapadék nem lesz. A keleties szél csak kevés helyen élénkül meg, de estétől Sopronnál már előfordulhatnak erős széllökések is. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 2 és 5 fok között alakul. Késő estére +1 és -6 fok közé hűl le a levegő. Elvonult a hideg légörvény, így mára frontmentes idő várható.
