Nőgyógyászat

A nőgyógyászat feladata a női nemi szervek működészavarainak, betegségeinek megelőzése, felismerése, kezelése, illetve a szülészettel együtt a gyermekvállalás, családtervezés segítése, a terhesség és a szülés figyelemmel kísérése. A szakterülethez tartozik a változás kora körüli kritikus időszak, a klimaktérium ellenőrzése és szükség esetén kezelése is. A nőgyógyászati betegségeket általában vérzészavar, hüvelyi folyás, fájdalom, gyulladásos eredetű megbetegedések esetén láz, esetleg a szexuális élet zavarai jelezhetik.

Klimax tünetei és kezelése

Mi a klimax?

A női változókor a nemi teljesség végétől az időskorig terjedő 10-15 éves periódus (klimakterion = sorsdöntő fordulat), melyet az utolsó havivérzés időpontja (menopauza) menopauza előtti, körüli és utáni időszakra bont. Bár önmagában a klimaktérium nem betegség, mégis célszerű szót ejteni róla, mert ez idő alatt olyan hormonális változások sora következik be, amelyek számos kellemetlen tünettel járhatnak, sőt életveszélyes betegségek kockázatát fokozhatják.

Tünetek

Mivel a XIX-XX. század fordulóján a nők születéskor várható átlagos élettartama 45 év volt, csekély volt az esély arra, hogy az asszonyok ezekkel a kellemetlenségekkel találkozzanak Ezzel szemben ma a nők életük egyharmadát a hormonhiány kínos körülményei között lennének kénytelenek eltölteni, ha az orvostudomány nem találta volna meg a hatékony választ a női változókor kihívásaira.

A klimax előfordulása

A női változókor lehet természetes vagy kóros. Kóros lehet például abban az esetben, ha valamilyen betegség vagy állapot - pl. a petefészkek előzetes kényszerű eltávolítása - miatt a hormonhiány a természetesnél jóval előbb fordul elő. Hajlamosíthat korai változókorra bármilyen idült vérzési rendellenesség (amenorrea), mely különösen gyakori nagy fizikai aktivitást követelő tevékenységek, foglalkozások (sport, balett, stb) kapcsán. A továbbiakban a természetes változókorról szólunk.

A klimax okai

A változókor oka a petefészkek hormon-receptorainak elöregedése, melynek következtében először a tüszőrepedés és a sárgatestfázis marad el a sárgatest érést serkentő, ún. "luteotróp hormon" (LH) iránti érzéketlenség miatt, később pedig a petefészkekben a tüszőérést serkentő hormonnal (FSH = tüszőérést serkentő hormon, "follikulusokat stimuláló hormon") szemben is kialakul az érzéketlenség. Ekkor már a tüszőérés sem megy végbe, aminek ösztrogénhiány lesz a következménye.

A klimax tünetei

A klimaktériumnak három fázisa különíthető el.
Ezek ún. hormonstátusza, tünetei és szövődményei is jelentősen különböznek egymástól.
  • Premenopauza: Az utolsó havivérzést megelőző szakaszt a tüszőrepedés elmaradása és a sárgatesthormon hiánya jellemzi, melynek legfőbb tünetei a vérzészavarok. Előfordulhat tartós vérzéskimaradás (amenorrea), melyet erős, tartós, fájdalmas, alvadékos vérzések (hipermenorrea) követnek. A célszervek sejtjeire az ösztrogének serkentőleg hatnak, a progeszteron gátlólag hat(na). Így a szervezet egyoldalú ösztrogén terhelésének szövődményei lehetnek: endometriózis, méhtestrák, méhizom-daganat (myoma), fibrocisztás emlőbetegség, emlőrák és természetesen vérszegénység, emiatt a fizikai és szellemi teljesítőképesség csökkenése, betegségekkel szembeni, fokozott érzékenység, stb. szintén problémát okozhatnak.
  • Perimenopauza: Az utolsó havivérzést (menopauza) két évvel megelőző és két évvel követő időszak, melyre a minimális progeszteron-termelés és a csökkenő ösztrogén-termelés a jellemző. A változókor legjellemzőbb értünetei - a hőhullámok és az izzadás -, továbbá pszichés problémái - szorongás, depresszió, önértékelési zavarok, érzelmi labilitás, stb. - a csökkenő ösztrogén-termelés rovására írhatók.
  • Posztmenopauza: Mind az ösztrogén-, mind a progeszteron-termelés minimális. A klinikai képet az ösztrogénhiány szövődményeinek - érelmeszesedés miatt koszorúér-betegségek, agyér-katasztrófák, csontritkulás miatti kompressziós csigolyatörések, elgörbülő végtagok, meghajló hát, továbbá késői cukorbetegség, Alzheimer-kór, húgy-ivarszervi sorvadás miatt bekövetkező idült hüvelygyulladás, méhelőreesés, vizelet-visszatartási képtelenség - tünetei uralják.

A klimax diagnózisa

Fizikális vizsgálat: A jellemző tünetek és életkor alapján a változókor felismerése általában nem okoz gondot.
Laboratóriumi vizsgálatok: Mivel a petefészek érzéketlenné válik LH és FSH hormonokkal szemben, az ösztrogén és progeszteron termelése csökken, mely a vérből jól kimutatható. Ugyanakkor az FSH és LH, mintegy a hormonhiány kompenzálására, extrém mennyiségben termelődnek. Laborvizsgálattal ez is egyértelművé tehető.

A klimax kezelése

Premenopauzában legfontosabb a progeszteron megfelelő mértékű pótlása. Erre kombinált, ösztrogént és szintetikus progeszteron-származékot ("progesztint") tartalmazó készítmények állnak az orvosok rendelkezésére. Elsőként olyan szekvenciális készítményeket javasolnak, melyek rendszeres havivérzést tesznek lehetővé, szedési rendjük hasonló, mint a fogamzásgátló tablettáké (3 hét szedés, 1 hét szünet). Ez ugyanis külön védelmet nyújt a méhtestrákkal szemben. Perimenopauzában már olyan szekvenciális készítményeket javasolnak elsőként, melynél nincs szedési tünet, ugyanakkor három különböző összetételű tabletta szavatolja a normális élettani állapothoz hasonló hormonális ingadozásokat.
A klimax kezelése progeszteron pótlásával történik
A klimax kezelése progeszteron pótlásával történik
Posztmenopauzában javasoltak azok a készítmények, melyek összetétele állandó, szedésük folyamatos, ezáltal a vérzéskimaradást garantálják. Csak ösztrogént (progesztin nélkül) csak abban az esetben javasolhatunk, ha a méhet előzőleg eltávolították. Ezek a gyógyszerek ugyanis önmagukban növelik a méhtestrák kockázatát. Méheltávolítást követően viszont elég biztonságosak, egyes adatok szerint komolyabb szívvédő hatással bírnak, mint a kombinált tabletták.

A "nők öregedése" ma már 10-15 évvel kitolható a változókori hormonpótló készítmények (HRT =hormone replacement therapy) segítségével. Ezáltal javulnak az életkilátások, és - nem mellékesen - az életminőség is jobbá tehető.
A HRT-nek gyakorlatilag két ellenjavallata van: egyrészt az aktív trombózis, másrészt a hormonfüggő rosszindulatú daganat (pl. emlőrák, méhtestrák). Egyes megbetegedésekkel szemben védenek ugyan a hormonpótló készítmények, de a védelem korántsem 100%-os. Ha viszont már kialakult a daganat, a hormonok a tumor növekedését serkentik. Ezért célszerű a kezelés során félévente orvosi ellenőrző vizsgálaton megjelenni.
A hormonok pótlása természetesen több gyógyszer formájában is lehetséges. Legelterjedtebbek a tabletták és a tapaszok. Bár a gyógyszergyárak szeretik egyiket vagy másikat előnyösebbnek feltüntetni, ezek biológiai értéke között nincs értékelhető különbség. Ezért mindenki használhatja azt az adagolási formát, mely számára a legkényelmesebb. Főként a publikus (olykor azonban a tudományos) sajtóban is fel-felröppennek olyan hírek, miszerint a változókori hormonpótló készítmények "rákkeltők". Mivel a legelső csak ösztrogéneket tartalmazó készítményt 1941-ben vezették be az Egyesült Államokban, ahol közel egy évtizedig az Államok egyik leggyakrabban felírt gyógyszere lett, aligha van olyan hatása ezeknek a készítményeknek, melyeket nem ismernénk pontosan. Több mint négy évtizedes tapasztalat támasztja tehát alá a hormontabletták relatív veszélytelenségét. Kétségtelenül jelentek meg közlések, amelyek szerint a gyógyszerszedés során az emlőtumorok aránya minimális mértékben emelkedett. A korrekt kivizsgálás és a megfelelő, rendszeres ellenőrzés mellett a kockázat minimálissá válik. A rémhírek sok esetben inkább szolgálják egyik vagy másik gyógyszergyár marketing érdekeit, mint a gyógyítást.
Másfelől ha mérlegre tesszük a tabletták pletyka szintjén létező veszélyeit az igazolt egészségvédő hatásaival, nyilvánvalóvá válik, hogy a HRT előnyei sokkal nagyobb egészségnyereséget jelentenek, jobban javítják az életminőséget, mint annak mellőzése.
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -2 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.