Hírlevelek
Regisztráció
Csontritkulás felmérés

Infarktus tünetei és kezelése

Szerző: Dr. Elek Csaba   |   Lektor: Dr. Magony Mónika

Rövid leírás

(másnéven: szívinfarktus, akut myokardiális infarktus, AMI)

Szívinfarktus akkor következik be, ha a szív oxigénigénye jelentősen meghaladja a koszorúerek oxigénkínálatát, és ennek hatására a szívizom általában egy területen elhal. Az oxigénkínálat alacsony voltának legfőbb oka a koszorúerek ateroszklerotikus (érelmeszesedéses) beszűkülése. Gyakori, hogy az ún. ateroszlerotikus habossejtek által az érbelhártya alatt okozott zsírpárna (ateróma = kásadaganat) kifekélyesedése és helyén vérrög képződése zárja el a koszorúereket.

Előfordulás

A tünetszegény, sőt "néma" infarktusok nagy száma miatt gyakoriságát nehéz megbecsülni. Magyarországon évente mintegy 30 000 friss akut miokordiális infarktussal kell számolni, főként a középkorú férfiaknál vezető halálok. Felnőtteknél minden öt halálesetből egy szívinfarktus következménye. Férfiaknál négyszer gyakoribb, a női változókor után a nemi különbségek kiegyenlítődnek.

Okok

A szívinfarktus okai lényegében megegyeznek az érelmeszesedés okaival, illetve rizikófaktoraival. A legfontosabbak:
  • Dohányzás,
  • Magas vérnyomás,
  • Zsíros étrend,
  • Vérzsír-eltérések (alacsony "jótékony" HDL-koleszterin, magas "ártó" LDL-koleszterin szintek a vérben),
  • Cukorbetegség,
  • Nőknél ösztrogénhiány (változókor, petefészkek eltávolítása),
  • Stresszes életvitel,
  • Genetikai hajlam, amit jelez, ha a családban korábban már előfordult,
  • Elhízás,
  • Mozgásszegény életmód,
  • Horkolás miatti éjszakai légzéskimaradás,
  • Hirtelen szokatlanul nagy fizikai igénybevétel. Ezért tipikus a téli hólapátolás közbeni rosszulléttel bekövetkező infarktus.

Tünetek

Jellemző tünete a szegycsont (sternum) mögötti fájdalom, aminek intenzitása rendkívül változatos lehet. A kisujj irányába sugárzó, bénító erejű fájdalomtól a teljes tünetmentességig bármi előfordulhat. A "néma infarktus" főként idősekben és cukorbetegeknél fordul elő. A fájdalom kisugározhat a karokba, vállba, állkapocsba, fogakba, vállba, hátba, sőt a hasba is. Az is előfordulhat, hogy a fájdalom csak valamelyik a szívtől távolabbi helyen, a kisugárzásnak megfelelően jelentkezik. A fájdalom jellemzően 20 pernél is tovább tart, és nitroglicerinre - a koszorúér-görccsel (angina pectoris) ellentétben - nem, vagy csak alig enyhül. A fájdalom olykor görcsös, vagy erős nyomásszerű. Társuló tünetek lehetnek: légszomj, köhögés, szédülés, eszméletvesztés, hányinger, hányás, erős izzadás, félelem, szorongás.

Kórlefolyás

A beteg sorsa attól függ, hogy:
  1. mekkora szívizomterületet ért az elhalás. Ez részben attól függ, hogy mekkora ellátási területe van az elzáródott érszakasznak, illetve az is nagyon fontos, hogy milyen gyorsan sikerül újra megnyitni az adott érszakaszt, ha egyáltalán van erre esély, elkerülve ezzel az adott izomterület elhalását. Tehát nagyon fontos a mielőbbi szakellátás, itt a percek is számítanak! "The time is muscle" - az idő izom -, ahogy a kardiológus szakma tartja. Masszív infarktus esetén heveny keringési elégtelenség, szív eredetű ("kardiogén") shock állhat be, aminek halálozási aránya igen magas. Kisebb terület elhalása esetén szívelégtelenség nem következik be, a betegség prognózisa csak a társuló alapbetegség függvénye. Ismétlődő kisebb infarktusok a működő izomsejtek elfogyását, lassan kialakuló keringési elégtelenség következik be.

  2. A kilátások másrészt attól is függ, hogy okoz-e a szívizom-elhalás életveszélyes ritmuszavart? Ritmuszavarokat az ingerképző, ingerületvezető rendszer károsodása és a rendellenes helyen kialakuló ingerképző gócok működése ("ektópiás ingerképzés") okozhat.

Diagnózis

  1. A vérnyomást megmérik, de nem lehet belőle megállapítani az infarktust, a pulzus általában szapora.

  2. Elektrokardiográfia: A szívinfarktusnak jellemző EKG-jelei vannak, melyek az orvos számára jól felismerhetők. EKG segítségével pontosan behatárolható az elhalt terület elhelyezkedése és a szívizomelhalás kiterjedése. A társuló ritmuszavarok és azok veszélyessége is pontosan megítélhető.

  3. Enzimvizsgálatok: Bizonyos enzimek (kreatinin-foszfokináz, tejsav-dehidrogenáz stb.) vérből történő meghatározása igazolja a szívizom elhalását, de csak órákkal-napokkal az izomelhalás után. Ezért az enzimvizsgálatok a diagnózis utólagos bizonyítására alkalmasak.

  4. Szívkatéterezés: Szívkatéterezés során vékony csövet vezetnek fel a comb fő artériáján keresztül a koszorúerek szájadékához. Ha kontrasztanyagot fecskendeznek a katéterbe, röntgenképernyőn kirajzolódik az elzáródás helye. A katéteren keresztül vérrögoldó gyógyszert szoktak adagolni. Ha a beavatkozásra a szívrohamot követő 6 órán belül kerül sor, a szívizom elhalása megelőzhető lehet. Ma a közvetlen vérrögoldás jelenti a szívinfarktus gyógyításának legígéretesebb módszerét.

  5. Echokardiográfia: A szív ultrahangos vizsgálata inkább az infarktus következményeinek vizsgálatára használatos. Előfordulhat, hogy a szívüreg zsákszerűen kiboltosul (aneurizma), mely gyengíti a szív teljesítményét, vérrögösödésre teremt kockázatot, és ki is szakadhat! Az echokardiográfiával kimutatható efféle elváltozások nyomán szívsebészeti beavatkozásra is sor kerülhet, a szív ép működésének megőrzése érdekében.

Kezelés

A kezelés legfontosabb elemei:
  1. Oxigén adása orrszondán keresztül, fájdalomcsillapítás, az érelzáródás oldása a vérrög felooldásával (trombolízis), a ritmuszavarok megelőzése illetve kezelése, a keringési elégtelenség megelőzése.

  2. Fájdalomcsillapítás: Kábító fájdalomcsillapítókat (morfinszármazékok) közvetlenül az infarktus idején és után alkalmazzák, mert a fájdalmat erős nyugtatóhatás mellett hatékonyan enyhítik, és csökkentik a shock kialakulásának veszélyét.

  3. A ritmuszavarok megelőzése akut szakban például intravénásan adagolt, úgynevezett béta blokkolókkal, lidocainnal lehetséges.

  4. A trombolízis során infúzióban kapja meg a beteg azt a szert, ami feloldja a koszorúserekben lévő alvadt vérrögöket (thrombus). A szívkatéterezés alkalmazása a diagnózisnál leírt módon folyik.

  5. Infarktus után először ágynyugalomra van szüksége a betegnek. Ebben az időszakban természetesen gondoskodni kell a trombózis megelőzéséről is. Szövődménymentes esetben a harmadik nap a beteg lassan felkelhet, mozoghat, természetesen orvosi felügyelettel, és állapotának megfelelően gyógytornász vezetésével folyamatosan alkalmassá válik a mindennapi, megszokott mozgásra, később állapotának megfelelő, rendszeres sportra.

  6. Rehabilitáció: Fontos, hogy a beteg a Megelőzésben leírtaknak megfelelően folytassa életét, ezen belül is főképp az egészséges mértékű testmozgás elengedhetetlen. Mindez lehetővé teszi az elzáródott ereket helyettesítő új erek képződését (revaszkularizáció).

Gyógyulási esélyek

Sajnos, a szívinfarktus közvetlen életveszélyt jelent. Az érelzáródás oldásának bevezetésével a betegség halálozási aránya (letalitása) világszerte 22%-ról 11%-ra csökkent. Az eseteknek mintegy harmadában az infarktus ismétlődésére lehet számítani!

Megelőzés

A legfontosabb teendők a szívinfarktus megelőzésében:
  1. A testsúly normális szinten tartása.
  2. Rendszeres testmozgás.
  3. Egészséges zsírszegény, többszörösen telítetlen zsírsavakban és vitaminokban gazdag, koleszterinben szegény étrend. A rostos ételek fogyasztása is csökkenti a kockázatot.
  4. A dohányzás teljes mellőzése.
  5. Mérsékelt kávé- és alkoholfogyasztás.
  6. Középkorú férfiaknál és változókorban lévő hölgyeknél rendszeres - legalább évenkénti - vérzsír, vérnyomás ellenőrzés.
  7. Stresszkerülő életmód.
  8. Az esetleg fennálló hajlamfokozó betegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség) fegyelmezett és szakszerű gondozása.
  9. A horkolás nyomán esetleg kialakuló éjszakai légzéskimaradás kivizsgálása és kezelése.

Hasznos tudnivalók

A stressz által kiváltott hirtelen vérnyomás-emelkedés szakítja fel leggyakrabban az érbelhártya alatti aterómákat. Ezért tartják az infarktust "menedzserbetegségnek". Ezért is rendkívül fontos az életvitel, a célok és lehetőségek racionális felmérése a pályaválasztás és a kitűzött karriercél vonatkozásában.

Bizonyos gyógyszerek csökkentik a szív oxigénigényét (béta-blokkolók, kalciumcsatorna-blokkolók), melyek igen hasznosak lehetnek az ismétlődés megelőzésében.

A megelőzés legfontosabb módszere az egészséges mennyiségű testmozgás. Erre leginkább a jól adagolható mozgásformák javasoltak, melyek gyakorlása során a betegnek nem kell a saját testsúlyát tartani. E céloknak leginkább az úszás és a szobakerékpározás felel meg.

Nőknél az ösztrogének hiánya felgyorsítja az érelmeszesedést. Ezért is szükséges a változókor helyes gondozása.

A szívizomzat mentésére a tünetek fellépését követően az első 6 órán belül újra megnyitott koszorúserek mellett van a legnagyobb esély. Ezért már bizonytalan tünetek esetén is minél hamarabb keressünk fel szakembert, hívjunk segítséget!

Kategória: Szív- és érrendszeri betegségek

Kapcsolódó címtárak

Kapcsolódó gyógyszerek

Szponzorált hirdetések

     
     
     
     

Gyógyszerkereső

gyógyszerhatóanyag