A nehézlégzés a légvétel nehezítettsége, mely igen kellemetlen érzettel jár együtt. Talán nincs is olyan ember, aki így vagy úgy ne érezte volna már e panaszt. Egészséges egyéneknél futáskor, megerőltető fizikai munka hatására, de idegi megrázkódtatásra is jelentkezhet. Ilyenkor természetesen nem betegség váltja ki, hanem a szervezet túlterhelése, és nem is érezzük azt különösebben kellemetlennek. Különböző betegségek panaszaként fellépő légszomjnál csökkent fizikai teljesítőképesség mellett találkozunk nehézlégzéssel. A légszomj talán a leggyakoribb tünete a tüdő- és szívbetegségnek.
A diagnózis szempontjából fontos megfigyelni, hogy mikor jelentkezett először a nehézlégzés, s hogy a kialakulásától eltelt időben változott-e a jellege. Lappangva lépett-e fel, vagy hirtelen kezdődött? Az is lényeges, hogy nappal, vagy éjszaka tör-e ránk. Milyen testhelyzetben könnyebb elviselni: fekve vagy ülve? Összeállításunkkal segítünk eligazodni abban, hogy mi minden okozhatja e rendkívül kellemetlen panaszt.
Ha kifárad a tüdő
A nehézlégzés gyakori típusánál a beteg számára aggasztó a tudat, hogy már kis terhelésre is a légvételek száma aggasztóan megsokszorozódik. További, ehhez kapcsolódó érzés, hogy a légzőizmok munkája oly mértékben megnövekszik, hogy azok kifáradnak. Ilyenkor a kilégzés megnyúlik, a beteg már a kilégzés végén azonnal belégzésre kényszerül a levegőhiány érzete miatt.
Egészséges embereknél a nagy tengerszint feletti magasságokban a ritka levegő okozhat légszomjat. Ugyanígy fellép e panasz, ha viszonylag kis légterű zárt teremben tartózkodik egyszerre sok ember. Jó tudni, hogy az oxigénhiány kevésbé érzékeny ingere a légzésnek, mint a magas szén- dioxid-tartalom. Oxigénhiányban hamarabb lép fel eszméletvesztés, mint hogy kialakulhatna a nehézlégzés érzete.
A légzőrendszer betegsége által kiváltott nehézlégzés oka lehet a tüdő, illetve a mellkasfal csökkent rugalmassága által okozott, úgynevezett restriktív elfajulás vagy a fokozott légúti ellenállás okozta úgynevezett obstruktív elváltozás. A restriktív elváltozás oka lehet tüdőfibrózis, a mellkas deformitása. Ezekben az esetekben a beteg nyugalomban jól érzi magát, de terhelésre légszomj lép fel. Minél súlyosabb az elváltozás, annál kisebb terhelésnél jelenik meg a panasz. Az obstruktív elváltozásokban, melyek oka lehet tüdőtágulás, hörghurut vagy asztma, az erőltetett légzés már nyugalomban is nehézlégzés érzetét kelti. Ezekben a betegségekben különösen a kilégzés nehezített, megnyúlt. Ez a fajta légszomj terhelésre, testmozgásra mindig rosszabbodik. Légszomjat idéz elő a tüdőgyulladás, a mellhártyaizzadmány, a légmell sok egyéb tüdőbetegség mellett.
Szívbetegségre is utalhat a panasz
Keringési elégtelenség fennállásakor a szívből percenként kiáramló vérmennyiség nem képes ellátni a szervezet tápigényeit. Ilyenkor a szövetekben és az agyban savas melléktermékek szaporodnak fel, s ez készteti a szervezetet gyorsabb légvételre. A szívelégtelenség okozta nehézlégzést gyakran kíséri fulladásérzés, kimerültség, szegycsont mögötti nyomó fájdalom. A keringési elégtelenség későbbi szakaszában a tüdő pangásossá válik, a merev tüdő légzési kapacitása csökken és a légzési munka egyre jobban megnövekszik, a beteg fáradékonnyá válik.
A keringési elégtelenség kezdeti szakaszában a szívelégtelenség első tünete a megszokottnál kisebb terhelés mellett megjelenő nehézlégzés. Első tünetként a nehézlégzést megelőzően száraz köhécselés is jelentkezhet. Ilyen száraz köhécselésnek azonban oka lehet gyógyszer-mellékhatás is, melyet a vérnyomáscsökkentésre használt ACE-gátlók idézhetnek elő. A különbség az, hogy míg keringési elégtelenségben ez a száraz köhécselés kezdetben fizikai aktivitásra jelentkezik, gyógyszer mellékhatásakor nyugalomban is észlelhető, és jelentkezésének ideje összefügg az új gyógyszer alkalmazásának idejével.
Heveny szívelégtelenség esetén asztmatikus légzés léphet fel, ami első pillantásra nem mindig különíthető el az asztma más formáitól. A súlyos, előrehaladott szívelégtelenség már nyugalomban is nehézlégzést idéz elő. A beteg piheg, feküdni nem tud, csak ülve képes pihenni valamicskét. Ilyenkor a szívbe visszaáramló vérmennyiséggel a szív munkája nem tud megbirkózni. Felüléskor a szív terhelése csökken, ezért érzi így a beteg magát könnyebben. Az éjszaka hirtelen fellépő nehézlégzés oka lehet billentyűbetegség, magas vérnyomás, szívkoszorúér-elmeszesedés.
A fentieken túl légszomjat idézhet elő nagyfokú vérveszteség vagy vérszegénység, súlyos cukorbetegség okozta anyagcsere-elváltozás és veseelégtelenség is. Felsorolásunk korántsem teljes, de annyit talán láthatunk, hogy a nehézlégzést komolyan kell venni. Hirtelen fellépett légszomjnál azonnali orvosi segítséget kell hívni. Lappangva jelentkezőnél pedig nem szabad halogatni a panasz okának kiderítését. A gyógyszeres kezelés mellett fontos az orvos egyéb utasításainak betartása is. A megfelelő, könnyű táplálkozás mellett törekedni kell az ideális testsúly elérésére. A dohányzást, az alkoholt mellőzni kell. Az egészséges életmód szabályainak betartásával segíthetjük az orvos által rendelt keringésjavító kezelés hatását.
