Stroke
A fejlett országok harmadik leggyakoribb haláloka a stroke. Jellemzően 45 éves kor után jelentkezik leggyakrabban, de előtte sem zárható ki az előfordulása.<br/> Mivel kimenetelében felismerése és az első néhány percben megtett lépések igen sokat számítanak, ezért fontos, hogy a lehető legtöbbet tudjuk meg róla. Cikkeink, híreink, közleményeink ebben segítenek ezen az oldalon.
Szívinfarktushoz vezethet a bárányszámolás
Világszerte emberek milliói, és Magyarországon is százezrek szenvednek alvási zavaroktól, egy kutatás szerint a megkérdezettek 70 százaléka úgy érzi, hogy ritkán vagy soha nem alszik eleget. A felnőttek körülbelül egyharmada nem alszik annyit, amennyit a szervezete megkövetelne, vagyis naponta átlagosan legalább 7 órát.
A túlsúlynál is rosszabb a nagy derékbőség
Egy új kutatás szerint nagyobb a kockázata egy második szívrohamnak azoknál az infarktustúlélőknél, akik főképp a derekukon hordják extra kilóikat zsírpárnák formájában. Fontosabb lehet tehát a derékbőséget mérni, mint a mérlegre állni? Cikkünkből kiderül.
Kapcsolódó videók
A stroke gyakori szövődményei
Évente több tízezer ember kap stroke-ot Magyarországon. A betegség lehetséges pszichés következményeit és a kezelési lehetőségeket dr. Takács Mária neuropszichológiai szakpszichológus foglalta össze.
A stroke gyakori szövődményei
Évente több tízezer ember kap stroke-ot Magyarországon. A betegség lehetséges pszichés következményeit és a kezelési lehetőségeket dr. Takács Mária neuropszichológiai szakpszichológus foglalta össze.
Gyógyszerkereső
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Meglepő felfedezés a macskák daganatairól – Nagy előrelépést hozhat a rákgyógyításban
A macskák daganatos betegségeinek genetikai térképe eddig nagyrészt feltáratlan terület volt. Egy friss nemzetközi kutatás azonban meglepő hasonlóságokat tárt fel a macskák és az emberek rákos megbetegedései között – olyan eredményekkel, amelyek új kezelések előtt nyithatnak utat mind az állatorvoslásban, mind a humán gyógyászatban.
Többnyire erősen felhős vagy borult idő várható, az ország keleti, délkeleti felén lehetnek olyan tájak, ahol délelőtt hosszabb időre kisüt a nap. A Dunántúlon tartós, kiadós esőre lehet számítani - a nyugati megyékben késő délutántól halmazállapotot válthat a csapadék, a Dunától keletre inkább záporok alakulnak ki. A Viharsarokban délies marad a légáramlás, másutt egyre többfelé fordul északiasra a szél, mely főként a Dunántúlon meg is erősödik, kiemelten a Nyugat-Dunántúlon viharossá fokozódik (akár 90 km/h-t meghaladó széllökések is előfordulhatnak).A hőmérséklet csúcsértéke a nyugati országrészben 4 és 12, a Dunától keletre 12 és 20 fok között valószínű.Késő estére 1 és 12 fok közé süllyed a hőmérséklet. Csütörtökön hidegfront vonul át az országon.