Az alvászavarban szenvedők többsége képtelen megfelelő ideig aludni, ez leginkább a stressz, a felborult munkaidő, a késői vacsorák miatt alakul ki. A kialvatlanság, a stressz okozta alvászavar jelentősen növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések, a szívritmuszavar kockázatát, és rossz hatással van az idegrendszer működésére is. Több felmérés is megerősítette, hogy nemzetközi viszonylatban mi, magyarok a kifejezetten rossz alvókhoz tartozunk: nem alszunk eleget, és azt sem ismerjük fel, ha nyugtalan éjszakánk hátterében valamilyen alvászavar vagy alvásbetegség áll - hívta fel a figyelmet az alvás világnapja kapcsán Dr. Gellér László professzor, a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika elektrofiziológiai részlegének vezetője, a Magyar Kardiológusok Társasága Tudományos Bizottságának elnöke.
Hivatalos statisztikák ugyan nincsenek, de egy közelmúltban publikált felmérés szerint a megkérdezettek 70 százaléka ritkán vagy soha sem érzi úgy, hogy eleget aludt volna, 28 százaléka gyakorta ébred pihenten, s csupán 2 százaléka számolt be arról, hogy mindig elég időt tölt alvással. De nemcsak az számít, hogy mennyit alszik valaki, hanem az is, hogy az mennyire nyugodt és pihentető.
Továbbra is komoly probléma a napközben jelentkező álmosság, ez a válaszadók 90 százalékát érinti, ráadásul 41 százalékuk szenved attól, hogy naponta többször rátör álmosság és a fáradtság. Emelkedett az állandó alvásproblémával küzdők aránya is, minden 4. ember számára okoz komoly gondot az elalvás, illetve az éjszaka átalvása, a megkérdezettek csaknem fele időszakos alvásproblémáról is beszámolt. Pedig a nyugodt, valóban relaxált alvás segítheti csak a szervezet munkáját. A stressz által kiváltott alvászavarral és az ebből adódó szívritmus problémákkal foglalkozni kell.
"Ha az ember huzamosabb ideig nem tud ágyba bújva egy fél órán belül álomba szenderülni, vagy gyakorta riad fel az éjszaka közepén, és nem tud visszaaludni, emellett reggelente úgy ébred, mintha átment volna rajta egy úthenger, fáradt és egyáltalán nem érzi úgy, mintha aludt volna, esetleg kínzó fejfájás gyötri vagy levegő után kapkod, akkor ezek a tünetek alvászavarra, betegségre utalnak. Az alvási problémák egyik formája a kialvatlanság" - hívja fel a figyelmet dr. Gellér László.
"Személyes tapasztalataink és óvatos becsléseink szerint például az úgynevezett epizodikus álmatlanság minden második felnőttnél előfordult, ilyenkor egy-egy külső hatás miatt ideiglenesen, három hónapnál rövidebb ideig áll fenn alvászavar. A krónikus álmatlanság az emberek 10-20 százalékát érinti. Inszomnia esetén megnő a hangulatzavarok, a szorongásos tünetek kockázata.
Az alvásfüggő légzészavarok, a hangos horkolással járó légzésszünetek jelentik a másik komoly problémát. Ebben az esetben megugrik a magas vérnyomás , a stroke és az infarktus kockázata, ez rontja a cukor-anyagcserét, de okozhat depressziós tüneteket, memória- és koncentrációs zavarokat is, sőt a hirtelen halál valószínűsége is megnő emiatt, így jelentős egészségi rizikófaktornak számít a horkolás. Az alvásfüggő légzészavarok esetében alváskor oxigénhiány jelentkezik, ezt a betegséget gyakran szívritmuszavarok kísérik, súlyosabb esetben azonban szívinfarktus, agyi infarktus és stroke is kialakulhat.
A horkolás mellett a nappali álmosság az alvási apnoe fő tünete, és ez a felnőtt lakosság 4-10 százalékát érintheti, idősebb korban a gyakorisága még magasabb" - folytatja a kardiológus. Külön kategóriát képez a stressz által kiváltott álmatlanság, az inszomnia.
"A stresszes, feszültséggel teli, túlhajszolt életmódnak köszönhetően egyre többeket érint az alvászavar. Előfordulhat, hogy valaki nincs is tudatában az alvászavarainak. Van, aki nem tud elaludni vagy felriad, de előfordul az is, hogy nincs éjszakai panasz és megvan a szükséges alvásmennyiség is, azonban a beteg nap közben még is kimerültnek, fáradtnak érzi magát és nem tud koncentrálni.
Létezik olyan változata is az alvászavarnak, amikor napközbeni alvási rohamok törnek rá valakire. Veszélyes, öngerjesztő folyamat lehet, ha valaki a napi feszültséget a hálószobába is beviszi. Ezután aztán nem tud aludni, egyre idegesebben számolja a bárányokat, másnap kialvatlanság miatt nem teljesít jól, majd újabb feszült nap után ismét hazamegy. A legrosszabb esetben már a hálószoba, vagy az ágy látványa is kiválthatja az álmatlanságot, ha valaki már attól retteg, hogy megint nem fog tudni rendesen aludni. Pedig a természetes és nyugodt alvás létfontosságú az egészséges szívműködés, illetve a megfelelő idegállapot fenntartásához" - mondja Gellér professzor.
